Magas húgysavszint és a purinszegény étrend: Átfogó útmutató

A magas húgysavszint, orvosi nevén hiperurikémia, egy olyan állapot, amely sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, ráadásul gyakran teljesen tünetmentes. Mégis komoly egészségügyi kockázattal járhat: növeli a köszvény, a vesekő és a szív- és érrendszeri betegségek esélyét is. Becslések szerint a magas húgysavszint gyakorisága a köszvénynél jóval magasabb, 15-20% körüli.

Mi is az a húgysav?

A húgysav a purin nevű vegyületek lebontásakor keletkezik. A purinok részben az ételeinkben találhatók meg (különösen húsokban, belsőségekben, halakban), részben pedig a szervezetünk maga is termeli őket. A húgysav a nukleinsavakat (DNS, RNS) felépítő purin vegyületek egyik lebontási terméke. A vérben mért húgysavszint egy része a táplálékkal bejutó fehérje emésztése során szabadul fel, már a vékonybélben húgysavig bomlik le, és a vérbe kerül. Kb. 80%-a viszont a szervezetünkben zajló lebontó és építő folyamatok végterméke.

Érdekesség, hogy az evolúció során az ember "elveszítette" az urikáz enzimet, mely nélkül nem tudja a húgysavat tovább bontatni. Ennek az a következménye, hogy emberben normális körülmények között magasabb a szérumban a húgysav szintje. Ráadásul emberben a vese a húgysav 90%-át visszaszívja, ezzel is emelve a húgysavszintet. A kettő együtt azt igazolja, hogy nem véletlen mutáció okozta veszteségről, hanem pozitív szelekcióról van szó. Ezért feltételezhető, hogy a magasabb húgysavszint előnyökkel jár. Részbeni magyarázat lehet, hogy a húgysav erős antioxidáns hatással bír. Felmerül a lehetősége, hogy amikor elvesztettük C-vitamin szintetizáló képességünket, az antioxidáns védelem egy részét a húgysav vette át.

Honnan tudható, hogy magas a húgysavszint?

A húgysav szintjének meghatározása történhet vénás vérből, és/vagy 24 órán keresztül gyűjtött vizeletből. A laborérték alapján nőknél 140-360 µmol/L, férfiaknál 220-420 µmol/L közötti tartományt tekinthetünk normálisnak. Az irodalomban többféle értéket adnak meg normálértéknek, férfiaknál egy kicsit magasabbat (380 μmol/l), nőknél alacsonyabbat (350 μmol/l). A legáltalánosabban elfogadott vélemények szerint az ideális az, ha a szérum húgysavszint nem emelkedik 360 μmol/l fölé.

Sokszor azonban úgy él valaki évekig, hogy nincsenek tünetei, csak a rutin vérvizsgálat mutat eltérést. A Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja keretében a húgysavszint esetében nőknél a vizsgáltak 7-10%-ában, férfiaknál az esetek 14-16%-ában találtak kóros értékeket.

Miért probléma a magas húgysavszint?

Tartósan emelkedett húgysavszint esetén a húgysav kikristályosodhat az ízületekben, ahol fájdalmas gyulladást okozhat. A magas húgysavszintnek ezt a formáját köszvénynek nevezzük. A köszvény akkor alakul ki, amikor a húgysav kristályai lerakódnak az ízületekben, és heves gyulladást, fájdalmat váltanak ki. Maguk az urátkristályok nem irritálnak, hiszen a köszvényes betegek tünetmentes ízületeiben is jelen lehetnek, de ha a fehérvérsejtek bekebelezik a kristályokat, olyan biológiailag aktív vegyületek szabadulnak fel, amelyek heves gyulladásos reakciót váltanak ki, köszvényes gyulladást okozva az ízületekben.

A köszvény központi eleme a húgysav, a húgysav pedig az ún. purin vegyületek lebontásának végterméke, ezért a köszvény diéta másnéven, mint purinszegény diéta is elterjedt. A magasabb szérum húgysavszint (hiperurikémia) önmagában nem egyenlő a köszvény (artritisz urica) diagnózisával. Nem biztos ugyanis, hogy a húgysav magas szintje kristályok formájában le is rakódik az ízületekben, ott égő fájdalmat, gyulladást okozva. Így sokkal több ember érintett ezzel a problémával. A köszvény átlagos gyakorisága a férfiaknál 6%, a nőknél 2% körüli.

A kristályosodásnak kedvez a húgysav-koncentráció növekedése mellett a pH savas irányba történő eltolódása (pl. túlzott állati fehérje - elsősorban sok hús, belsőség, hal - fogyasztás esetén). A húgysav kristályok típusosan a végtagok távoli, alacsonyabb hőmérsékletű végén csapódnak ki, nagyfokú fájdalommal, duzzanattal, bőrpírral járó gyulladást hozva létre. Leggyakrabban a nagylábujj alapízülete érintett. A heves fájdalommal járó ízületi gyulladás, a köszvényes roham sem ritka. A tophusoknak a tömör, szövetkárosodást okozó, kifekélyesedésre hajlamos csomókat nevezzük.

A köszvény kialakulása szerint lehet elsődleges vagy másodlagos. Az elsődleges forma hátterében a húgysav képződés és kiválasztás egyensúlyának zavara, vagy az enzimműködés öröklött zavara áll. Az elsődleges, feltehetőleg örökletes köszvény 90 százaléka veseeredetű, vagyis a kiválasztás csökkenése a kóroki tényező. Másodlagosnak, szerzett formának tekinthetők azok a magas húgysavszinttel járó állapotok, melynek kialakulásában közrejátszik az elhízás, a helytelen összetételű, bőséges táplálkozás, alkoholfogyasztás, daganatos megbetegedések, idült vesebetegség stb.

A húgysav nemcsak az ízületekben képes lerakódni. Mivel 2/3 része a veséken keresztül ürül ki, felhalmozódhat a vesékben is, és vesekő formájában okozhat megbetegedést. A húgysavkövek savas kémhatású vizeletben keletkeznek.

Köszvény és vesekő esetén egyértelmű a probléma: a páciens számára fájdalmakat okoznak. A tünetek okozta betegségérzet miatt ilyenkor a páciensek átmenetileg követik az életmódbeli és étkezési ajánlásokat. Sajnos, amikor csillapodik az ízületi fájdalom, oldódik a kövek által okozott görcs, lazul a fegyelem az életmód-terápiában is. Így előfordul, hogy a "panaszos" időszakok időről időre visszatérnek. A prognózis szempontjából viszont fontosabb, hogy a húgysav a lágyrészekben, például a vesében is kicsapódhat.

Magas húgysavszint esetén egyéb problémával is számolni kell, és ez vonatkozik azokra is, akiknek nincsenek egyéb tünetei, "csak" a vérplazmában mért magas húgysavszint. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a magas húgysavszint növeli a szív- és érrendszeri betegség kialakulásának kockázatát. Számos kutatás bizonyította, hogy köszvényes betegeknél, vagy azoknál, akiknek magas a vérükben a húgysavszint, tízszer gyakoribb a magasvérnyomás-betegség. Noha a férfiak átlagos húgysavszintje meghaladja a hölgyekét, a nők számára komolyabb veszélyeztető tényező, ha magas a húgysavszint. Nőknél magas húgysavszint mellett a szív-koszorúér betegség esetén kialakult halálozás 400%-kal magasabb, mint azoknál, akiknél a húgysavszint 360 µmol/l alatt van. A férfiaknál "csak" 77%-kal nőtt meg a halálozás a normális húgysavszintűekhez képest. Több tanulmány tapasztalata alapján a magas húgysavszint önálló rizikófaktornak bizonyult mindkét nemben, de nőket súlyosabban érinti.

Miért alakulhat ki a magas húgysavszint?

A magas húgysavszint kialakulásában genetikus és környezeti tényezők egyaránt szerepelnek. A kóros mértékű húgysav-emelkedést legfőképpen a civilizációs hatások, elsősorban a cukor, a finomított szénhidrátok és az alkohol túlzott fogyasztása váltja ki.

A főbb okok közé tartozik:

• Fokozott húgysavtermelődés:
  • Túlzott fehérjefogyasztás (elsősorban hús és halak), magas purintartalmú ételek (belsőség, hal, hús) rendszeres fogyasztása.
  • Különböző eredetű megbetegedések miatt (leukémia, vérszegénység, policitémia vera (csontvelőt érintő vérbetegség), ólommérgezés).
  • Daganatos betegségek terápiájának szövődményeként, vagy egyes vízhajtók fogyasztása mellett.
  • Kemoterápiával, besugárzással kezelt daganatoknál vagy fertőzéses megbetegedéseknél is megemelkedik a vérben a húgysavszint, a sejtek, szövetek pusztulása miatt.
• Csökkent húgysavkiválasztás:
  • Vesebetegségek, cukorbetegség.
  • Drasztikus fogyókúrák esetében történő gyors testtömegcsökkenéskor, amikor a ketontestek gátolják a kiválasztást. Koplalás következménye is lehet emelkedett húgysavszint.
• Alkohol fogyasztás: Gyakran szerepet játszik a nagyobb mennyiségű alkohol - különösen sör, rövidital - fogyasztása, amely fokozza a húgysavtermelést, ugyanakkor csökkenti a kiválasztást. Az alkohol - feltehetően a lebontása kapcsán képződő tejsav hatására - gátolja a húgysavkiválasztást a vesében, tehát szérumhúgysavszint-emelkedést eredményez. A sörnek (még az alkoholmentes változatának is) nagy a purintartalma, ami rohamot idézhet elő.
• Metabolikus szindróma: Elhízás, magas vérnyomás, magas vérzsírszintek és cukorbetegség együttes előfordulása esetén kb. 30%-ban alakul ki magas húgysavszint, ami köszvényes panaszokat is okozhat.
• Túlsúly és elhízás: Túlsúly, elhízás esetén ugyanúgy javasolt ellenőriztetni vérvizsgálatok alkalmával a húgysavszintet, mint a vérzsírértékeket, vagy a vércukorszintet. A köszvényes betegek nagy része túlsúlyos. A köszvényes betegek mintegy 3/4 része túlsúlyos, elhízott.
• Fruktóz fogyasztás: A fruktóz jelentősen megemeli a szérum húgysavszintjét! Az 1970-es évektől az élelmiszeripar a cukornál olcsóbb magas fruktóztartalmú kukoricaszirupot használja édesítőszerként, az üdítőitaloktól kezdve mindenbe, amit édesíteni kell. A fruktóz nem csak közvetlenül járul hozzá a magas húgysavszint kialakulásához, hanem azáltal is, hogy fokozza az inzulinrezisztenciát, s ezen keresztül hozzájárul az elhízás és a metabolikus szindróma kialakulásához, mely állapotok szintén károsítják a vesekiválasztást és emelik a húgysavszintet.

Hogyan táplálkozzunk: A purinszegény étrend alapjai

A magas húgysavszint csökkentése elsősorban étrendi és életmódbeli kérdés. A purintartalom csökkentése, a mértékletes fehérjebevitel, a sok zöldség, a megfelelő folyadékfogyasztás és az alkoholfogyasztás visszafogása jelentik a legfontosabb lépéseket.

A jó választáshoz táplálkozási alapismeretekre van szükség, ugyanis minden „gyógyító” étrend alapja az egészséges étkezés. Ehhez igazodnak a különféle betegségek speciális igényei, mint magas húgysavszint esetén a purinbevitel csökkentése. Az étrend összeállításakor számolni kell az élelmiszerek - állati és növényi eredetű fehérjeforrások - purin tartalmát. A diéta mind a megelőzés, mind a kezelés része lehet.

Energia és testsúly

Magas húgysavszint gyakrabban alakul ki azoknál, akik túlsúlyosak, vagy elhízottak. Ezért az ő esetükben mérsékelten energiaszegény legyen az étrend. Az ajánlott napi energiamennyiség rendszeres testmozgással kombinálva: Testtömeg megőrzéséhez szükséges kalóriamennyiség -500-700 kcal/nap. Fontos szempont az ideális testtömeg elérése és megtartása. Ha a táblázat szerinti testsúly a kívánatos szélsőértéket 10-20 százalékkal meghaladja, valóban túlsúlyról, elhízásról van szó.

A lassú fogyás előnye, hogy nem keletkezik ketontest a zsírégetés során, ugyanakkor az étrend könnyebben, és hosszabb ideig betartható az enyhébb megszorítások miatt. A túlságosan alacsony energiatartalmú étrend, vagy az éhezés azonban káros hatású, mert ilyen esetekben csökken a húgysavkiválasztás, tehát éppen ellentétes hatást vált ki. Tapasztalatok szerint fogyás alkalmával (pl. metabolikus szindróma esetén) csökkenhet a húgysavszint.

Fehérjék

Naponta testtömeg-kilogrammonként (normál testtömeghez viszonyítva) 0,8 g fehérjére van szüksége a szervezetnek. Ennek a mennyiségnek általában a felét célszerű állati eredetű teljes értékű fehérjéből (tej- és tejtermék, tojás, hal, hús, húskészítmény stb.) biztosítani. Minőségi válogatás szempontjából az alacsonyabb zsírtartalmúak az ajánlottak.

A magyar táplálkozási ajánlás az Okostányér®, segít a civilizációs betegségek megelőzésében. Az Okostányér® táplálkozási ajánlás szerint célszerű heti 1 napon húsmentesen étkezni, a vörös húsokból hetente maximum 500-700 g-t fogyasztani (nyersen).

Mivel magas húgysavszint esetén kerülendők a magas purintartalmú táplálékok, ezért nem javasolt a belsőségek (pl. máj, vese), és egyes halfajták (pl. szardínia, heck, tonhal, lazac, hering, pisztráng) fogyasztása. Kerülendők a húst tartalmazó húslevesek, csontlevesek, erőleves, halászlé, kocsonya, pecsenyelé is, hiszen ezek levében főnek ki azok az anyagok, amelyek a panaszokat kiváltják.A feldolgozott élelmiszerek, felvágottak, kolbászfélék, füstölt húsok, valamint a marha, sertés, pulyka, liba és kacsahús fogyasztása sem ajánlott.

A nagy fehérjetartalmú szárazhüvelyesek (bab, lencse, szójabab) purintartalma is jelentős, de a legújabb vizsgálatok szerint ezek kisebb mértékben befolyásolják a húgysavszintet, ezért bekerülhetnek az étrendbe.

Köszvényes panaszok esetén átmenetileg a húsok és húskészítmények kihagyhatók az étrendből. Panaszmentes időszakban, kis mennyiségben beépíthető húsféle elsősorban a csirke- és pulykacomb, a felvágottak közül a gépsonkafélék. A húsokat érdemes hideg vízben elkezdeni főzni, majd a főzőlevet leönteni (a húsokban levő purin egy része ugyanis hideg vízben kezdett előfőzéssel kioldódik a főzőlébe), utána egyéb módon - párolva, sütve - elkészíteni.

Fontos tudni, hogy noha a halak nagyon egészséges fehérjeforrások, a halak húsa is „hús”, ami purint tartalmaz. Mivel heti legalább egyszer lenne előnyös halat enni, maximum 100 g-os adagban válasszuk a tengeri halak közül a tőkehalat (110 mg purin), vagy a makrélát (145 mg purin), hazai halak közül a fogast (110 mg purin). Az omega-3 zsírsavakban gazdag halak (pl. makréla, lazac, hering) beilleszthetők a diétába, de mértékkel.

A kis purintartalmú tej- és tejtermékek fogyaszthatók fehérjeforrásként, de energiaszegény étrend esetén ezek közül is az alacsonyabb zsírtartalmúak ajánlottak. A sovány tejet, a joghurtot, kefírt, sovány túrót és sovány sajtokat fogyaszthatja. A tejszín, a vaj, a tejföl fogyasztása nem ajánlott. Az állati eredetű táplálékok közül a tojás kap nagy hangsúlyt a köszvény diétában. A tojás tápanyagtartalma kiemelkedő, azonban purintartalma szinte jelentéktelen. Tojásból heti 3-4, főleg a fehérje, zsírszegényen elkészítve fogyasztható.

Számos helyen olvasható, hogy az étrend purintartalmát le kell csökkenteni szigorúbb esetben (pl. köszvényes roham alatt) napi 100-200 mg-ra, enyhébb megszorítás esetén 300 mg alá. Viszont, a nukleinsavak közül a DNS-t felépítő purinvegyületek lebontása során kisebb mértékű a húgysavemelkedés, mint RNS purinvegyületeinek lebontásakor. A jelenleg ismert purintáblázatok még nem tartalmaznak ilyen felosztást, így az étrend purintartalmának pontos számítása helyett a magas purintartalmú táplálékok (150 mg / 100 gramm felettiek) kerülése ajánlott. Megszokott étkezésnél naponta 600-1000 mg purin kerül be a szervezetbe. Ha túlsúllyal küzd, akkor a purinszegény mellett kalóriaszegény étrendre is szüksége van.

Zsírok

A tápanyagok közül a legtöbb energia a zsiradékokban (zsír, olaj, vaj, margarin) van. Ezért testtömegcsökkentő étrendben előtérbe kerülnek a zsírszegény konyhatechnikai fogások: pl. főzés, párolás, alufólia, sütőfólia használata. A zsírbevitel legyen mérsékelt, részesítsd előnyben a növényi olajokat, és használj zsírszegény konyhatechnológiát.

A zsiradékok közül kedvezőbb élettani hatásuk miatt a növényi eredetűeket (olajok, margarin), illetve olajos magvakat (napi 30g mennyiségben) részesítsük előnyben. A tengeri halakban található zsiradékok csökkenhetik a szív-, és érrendszeri betegségek kockázatát, viszont magas a purin tartalmuk miatt egyes halfajták kerülendők. A vörös húsból, a zsíros baromfihúsból és a magas zsírtartalmú tejtermékekből származó telített zsírok kerülése javasolt. A diófélék (pl. mandula, dió), a tofu és a szójafehérje húspótló megfelelő fehérje alternatívák, ha valaki nem kedveli a húst, vagy eleve nem fogyasztja.

Szénhidrátok

A szénhidrátok elsősorban energiát adó tápanyagok, de nem mindegy, hogy milyen összetételű szénhidrát bevitelére kerül sor. Javasolt csökkenteni a "finomított" szénhidrátok (cukor, keményítők) mennyiségét. Egyes élelmiszereknél megoldható a minőségi csere lehetősége: lisztek → teljes kiőrlésű lisztek, rizs → barna rizs, tészta → durumtészta, teljes kiőrlésű lisztekből készült tészták, édességek → cukormentes készítmények.

Javasolt növelni az összetett, és ezzel együtt a nem emészthető szénhidrátok, azaz élelmi rostok bevitelét: zöldség-, hüvelyesek-, gyümölcs és gabonából készült termékek fogyasztásával. A szív- és érrendszeri betegségek megelőzéseként (melynek egyik kockázati tényezője a magas húgysavszint is) ajánlott minimum 5 adag (500 g), változatos összetételű zöldség, főzelékféle és gyümölcs fogyasztása. Ebből 3-4 adag zöldség/1-2 adag gyümölcs, és ezekből legalább 1 adag friss/nyers legyen. A magas rosttartalmú zöldségek és gyümölcsök szabadon fogyaszthatók. A teljes kiőrlésű kenyerek, a száraz tészták és a gabonapelyhek fogyaszthatók.

A magas húgysavszint gyakran alakul ki cukorbetegség mellett. Cukorbetegség esetén ügyelni kell a naponta, és étkezésenként javasolt szénhidrátok mennyiségére, és azok vércukoremelő hatására is. Cukorbetegség esetén kerülendő a cukor, szőlőcukor és a méz fogyasztása (melyek egyébként is „luxus” energiát jelentenek). Tejből, a benne levő tejcukor (laktóz) miatt, legfeljebb napi fél liter fogyasztható, lehetőleg 2-3 alkalomra elosztva. A gyümölcscukor (fruktóz) mennyisége legfeljebb napi 50 g lehet, melyet friss gyümölcsként célszerű az étrendbe beilleszteni.

Valószínűleg húgysavcsökkentő hatású (de még nincs rá elegendő bizonyíték) a cseresznye és a meggy fogyasztása. Az édesítőszerként régebben használt fruktóz nem javasolt, mert mind a húgysavszintet, mind a koleszterinszint alakulását kedvezőtlenül befolyásolhatja. Javasolt kerülni a cukrozott üdítők mellett a magas fruktóztartalmú gyümölcsleveket is (pl. 100%-os narancslé).

Folyadékbevitel

Az emberi testnek több mint a 60%-a víz. Naponta egy felnőtt ember kb. 1,5-2 litert fedezünk italok fogyasztásából: csapvíz, ásványvizek, teák (javasolt cukor nélkül készíteni), zöldséglevek, alacsony fruktóztartalmú vagy light gyümölcslevek, üdítők (hozzáadott cukor nélkül). A napi 2-3 liter folyadékbevitel szintén a köszvényellenes étrend része. A folyadékbevitellel nem szabad megvárni a szomjúságérzetet, hanem folyamatosan kell gondoskodni a pótlásról. A sötétebb színű, besűrűsödött vizelet, sőt a székrekedés is utalhat arra, hogy a szervezetnek több folyadékra lenne szüksége.

A vizelet pH értéke 5-8 közötti. A besűrűsödött vizeletben a táplálékokból képződő kristályos anyagokból könnyebben képződnek kövek. A húgysavkövek savas kémhatású vizeletben keletkeznek. A húgysavkövek képződését segítik a fehérjékben - elsősorban húsokban - gazdag, vizeletet savanyító ételek. A vizeletet lúgosító zöldségek, főzelékfélék, gyümölcsök fogyasztása gátolja a húgysavkő képződést. A sok folyadék fogyasztásával megelőzhető, hogy a vizelete besűrűsödjön, a vesékben húgysavkristályok képződjenek, és vesekő alakuljon ki.

Élvezeti szerek

Az alkoholos italok közül a sör (nagyobb purintartalmuk miatt) és a tömény italok fogyasztása (húgysavkiválasztást gátolja) nem javasolt. Az alkalmankénti, kismértékű borfogyasztás megengedett. A magas húgysavszintű betegek nagy része rendszeresen fogyaszt alkoholt. Az alkohol - feltehetően a lebontása kapcsán képződő tejsav hatására - gátolja a húgysavkiválasztást a vesében, tehát szérumhúgysavszint-emelkedést eredményez. Javasolt az alkoholtilalom is.

A mértékletes kávéfogyasztás (2-3 adag) csökkenti a szérum húgysavszintet, és a köszvény rizikóját. Ezt a hatást a koffeinmentes kávé esetében is tapasztalták. A teafogyasztás nem befolyásolja a húgysavszint alakulását. Fontos azonban tudni, hogy a csokoládé, tea, kávé igen magas purintartalma megtéveszthet bennünket, ezek a purinszármazékok, az ún. metilxantinok nem alakulnak át húgysavvá a szervezetben.

Fűszerek és só

Az intenzív, erős, csípős fűszerek (mustár, torma, ecet, curry, ketchup, csípős paprika, chili) helyett inkább különféle friss-zöld fűszernövényekkel (babérlevél, szegfűbors, szegfűszeg, köménymag, borsikafű, koriander, kakukkfű, fahéj, petrezselyemzöld, zeller) ízesítsünk.

A purinszegény étrend röviden összefoglalva

• Testtömeg csökkentő étrend (de a gyors ütemű testsúlycsökkenés kerülendő!), egészségeseknek javasolt összetételben, a táplálékok minőségi válogatásával, mennyiségileg kontrollált purin bevitellel és megfelelő folyadék bevitellel.
• Kerülendők: kalóriadús, erősen fűszerezett ételek, belsőségek, egyes halak, húsok, vadhúsok, édességek, alkoholos italok.
• Javasoltak: növényi eredetű ételek, zöldségfélék, gyümölcsök, tojás, tej, tejtermékek.
• Az ajánlott 5-6 étkezés valójában 3 főétkezés, és 2-3 alkalommal lehetőleg 100 kcal alatti, cukorbetegség esetén 10-20 g szénhidrát tartalmú étel, ital fogyasztása.
• Húsokból, halakból egy adagba 80-100 grammnyi mennyiséget, felvágottakból, sajtokból 30-40 g-t fogyasszunk.

Étkezési tippek és praktikák

• A purin tartalom csökkenthető a nyersanyagok előfőzésével. Az elfogyasztott ételek purintartalma jelentős mértékben csökkenthető a főzővíz leöntésével is, ugyanis a vízben oldódó purinok a főzéskor bekerülnek a főzővízbe. Érdemes inkább olyan ételeket készíteni, ahol a főzővizet amúgy sem használjuk: rakott, töltött zöldségfélék, csőben sült zöldségek. Kerülendő az erőleves, húsleves, kocsonya fogyasztása, hiszen a húsfélék hosszas főzésekor jelentős mennyiségű purin kerül át a levesbe.
• Ha szeretnénk tisztán, allergénmentesen, átlátható alapanyagokkal étkezni, a DrSÉF fogásai mindenben támogatnak. Minden ételünk 100%-ban glutén-, tej- és tojásmentes. Étlapjukon minden ételnél megtalálhatóak az összetevők.
• A cukor helyett mesterséges édesítőszereket érdemes használni.
• A Magyar Diabetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ), www.mdosz.hu Táplálkozási Akadémia: A húgysavszintcsökkentő étrend című hírlevele is hasznos információkat tartalmaz. Az Okostányér® honlapján - www.okostanyer.hu - receptek és menüjavaslatok is segítik az érdeklődőket az egészséges étkezés összeállításában.
• Egyénre szabott étrendi tanácsok igénye esetén viszont érdemes dietetikussal történő konzultációt igénybe venni. A dietetikus által összeállított, egyéni purin diéta a leghatékonyabb. Fontos, hogy a diéta ne tartalmazzon túlzottan szigorú megszorításokat.

Mozgás és életmód

Konkrét felmérés van arra, hogy már napi 4-5 kilométeres kocogás is 50%-kal képes csökkenteni a köszvényes roham kialakulásának valószínűségét. Persze már heti 2-3 alkalommal lekocogott 2-3 kilométer is sokat tud segíteni.

Példa receptek purinszegény étrendhez

Zöldséges kuszkusz (4 adag)

Hozzávalók:

• 150 g kuszkusz
• 1 db cukkíni (kb. 300 g)
• 100 g sárgarépa
• 1 db kaliforniai paprika, piros
• 150 g gomba
• 100 g vöröshagyma
• 1-3 gerezd fokhagyma
• 2 evőkanál olívaolaj
• Tengeri só, őrölt bors

Elkészítés:A kuszkuszt tegyük egy edénybe, öntsük fel annyi enyhén sós forró vízzel, ami éppen ellepi, és lefedve pihentessük 20 percig. A megtisztított zöldségeket cikkekre, vagy karikára vágva daraboljuk fel. Egy edényben hevítsük fel az olajat, tegyük bele a cikkekre vágott vöröshagymát és a kis szeletekre vágott fokhagymát, és kicsit pirítsuk át. Ezután adjuk hozzá a darabolt zöldségeket, sózzuk és borsozzuk (de adhatunk hozzá tetszőlegesen fűszereket is: bazsalikom, oregánó, stb.) és magas lángon ressre pároljuk. Ha a zöldség megpárolódott, adjuk hozzá a villával átkevert kuszkuszt. Tálalhatjuk sült húsokhoz köretként, de fogyasztható önálló ételként is.

tags: #magas #hugysav #dietaja