A 2010-es önkormányzati választások és az esztergomi eredmények
A 2010-es önkormányzati választások jelentős változásokat hoztak a magyar politikai életben, és különösen Esztergom városában. A korábbi polgármester, a Fidesz színeiben induló Meggyes Tamás, aki 2000 és 2010 között vezette a várost, tíz év után elvesztette mandátumát. A függetlenként induló Tétényi Éva kétharmados szavazataránnyal győzött, ami a város lakosságának egyértelmű elutasítását tükrözte Meggyes Tamás addigi városvezetési stílusával szemben. A választásokon soha nem látott tömeg járult az urnákhoz, egyfajta polgári összefogás és mozgalom bontakozott ki a polgármester megbuktatása érdekében. Tétényi Éva mögé a Fideszt kivéve minden párt felsorakozott. A képviselő-testületbe 10 fideszes képviselő került, mellettük egy-egy mandátumot szerzett az MSZP, a Jobbik, az LMP és a Vállalkozók Pártja.
A választási eredmények utáni helyzetkép
A választásokat követően Meggyes Tamás nem tudta elfogadni vereségét. Megtámadta a választás eredményét, nem adta át hivatalát és szobáit, "szívatta" az új polgármestert, ahol csak tehette. A Fidesz helyi frakciója, élén Meggyes Tamással, teljes mellszélességgel kiállt mellette. Az alakuló ülésen nem választottak alpolgármestert, mert a Fidesz-frakció levélben közölte, hogy fél évig egyikük sem hajlandó alpolgármesteri tisztséget ellátni. A helyi lakosok ezt füttyel és fújolással fogadták, felvetve a nemzeti együttműködés és a népakarat érvényesülésének kérdését.
Esztergom adósságterhei és a politikai patthelyzet
Tétényi Éva bejelentette, hogy a városnak 20 milliárd forintos adóssága halmozódott fel, amelynek jelentős részét a következő években kell kifizetni. Ehhez hozzájárultak a Meggyes Tamást kellemetlenül érintő ügyekben indított perek költségei is, amelyeket a fideszes többség megszavazott. A kialakult helyzet miatt kettős kormányzás volt tapasztalható a polgármesteri hivatalban, félelem uralkodott a városházán, Tétényi Évának és munkatársainak nem volt internet-hozzáférésük, saját telefonjaikat használták. A Fidesz frakciója azt is javasolta, hogy Meggyes Tamás az országgyűlési képviselői munkájához tovább használhassa a városházi irodáját és gépkocsiját, amelynek költségeit szintén közpénzből fedeznék.
Kinek jó az önkormányzati választás szabályainak módosítása? | Akkor ennyi
A "Lex Esztergom" és a város pénzügyi helyzete
Az Országgyűlés 2011 decemberében elfogadta a "Lex Esztergomot", amelynek keretében államosították az összes esztergomi intézményt, majd később a megyéhez tartozó intézményeket is. Ezzel párhuzamosan 1,2 milliárd forinttal növelték a költségvetési törvény bevételi oldalát, amit Esztergomnak kellett volna kifizetnie az államosított intézmények finanszírozására. Lukács Zoltán szocialista képviselő interpellációjában felhívta a figyelmet arra, hogy a város napokon, heteken belül fizetésképtelenné válik, és kérte az inkasszó felfüggesztését. Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár válaszában közölte, hogy az inkasszó elengedésére vagy mérséklésére nincs lehetőség, és a város a megmaradt feladataira egymilliárd forinttal drágábban működteti az intézményeket, mint korábban.
Pártok és jelöltek országos szinten
A 2010-es választásokon a Fidesz-KDNP jelentős sikereket ért el országszerte. A párt jelöltjei sok helyen magabiztosan nyertek, és a párt jelentős mandátumokat szerzett a megyei közgyűlésekben is. Például a Békés megyei közgyűlés több mint hatvan százalékát a Fidesz szerezte meg. A Vas megyei közgyűlésben a 15 mandátumból 11-et a Fidesz szerzett meg. A megyei közgyűlésben a FIDESZ-KDNP tizenhét mandátumot szerzett, tehát az MSZP-nek és a Jobbiknak nem sok szava lesz. Ők hét, illetve hat mandátumot szereztek. A Somogy megyei közgyűlésben a Fidesz 10 helyet kapott a 16-ból. A megyei közgyűlésben a FIDESZ-KDNP tizenegy mandátumot, az MSZP négy mandátumot, a Jobbik két mandátumot, a Baranyai Emberek és az LMP egy-egy mandátumot szerzett. Zala megyében a Fidesz-KDNP tíz mandátumot szerzett, éppen kétharmados többségük lett.
Az MSZP vártnál jobb eredményeket ért el, Mesterházy Attila gratulált a jelölteknek és a civileknek. Horváth Csaba, az MSZP főpolgármester-jelöltje szerint Budapesten sok polgármesterjelöltjük sikeresen szerepelt, de Tarlós István lett Budapest főpolgármestere.
A Jobbik is jelentős sikereket könyvelhetett el. Vona Gábor, a párt elnöke elmondta, hogy pártja 2009-ben robbant be a politikába, tavasszal 47 képviselőt küldtek az Országgyűlésbe, és a 2010-es eredménnyel megkerülhetetlen erővé váltak. A párt polgármesterjelöltje nyert Tiszavasváriban, és úgy tűnt, hogy a város képviselő-testületében is jobbikos többség lehet. Vona szerint így lehetőséget nyertek arra, hogy megmutassák, milyen, ha egy várost a Jobbik irányít. A Jobbik több száz képviselője lehetett jelen a választások után az önkormányzatokban.
A Civil Mozgalom vezetője, Seres Mária, Mátraverebély polgármestere elmondta, hogy jelöltjeik saját pénzükön, idejüket, energiájukat nem kímélve dolgozták végig a kampányt, és az országos média nem segítette őket.
Választási technikai problémák és kampánycsendsértések
Vetési Iván, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEK KH) miniszteri biztosa elmondta, hogy vasárnap kora este terheléses támadás érte a választási tájékoztató rendszert, ami miatt lassabban frissült a www.valasztas.hu oldal. A rendszer azonban negyed 10-re helyreállt, és a támadás nem érte el a szavazókörökből érkező adatokat.
Az Országos Választási Bizottság (OVB) egyetlen kampánycsendsértést állapított meg. Bordás Vilmos, a testület elnöke elmondta, hogy a kuruc.infót marasztalták el, mert közzétettek egy videót Staudt Gáborról, a Jobbik főpolgármester-jelöltjéről.
Esztergom jövője és a politikai csata
A 2010-es választások után Esztergomban a politikai csata folytatódott. Tétényi Éva polgármester és a fideszes többségű képviselő-testület között folyamatos volt a konfliktus. A város pénzügyi helyzete rendkívül nehéz volt, az adósságok és a korábbi városvezetés elhibázott döntései miatt. Sokan úgy vélték, hogy a Fidesz képviselői szándékosan próbálják ellehetetleníteni az új városvezetést.
ATransparency International Magyarország, a K-Monitor, a Political Capital és az Átlátszó közös önkormányzati projektjének keretében készült cikkek rávilágítottak az esztergomi helyzet bonyolultságára és a politikai játszmákra. Bár Orbán Viktor személyesen is ígért kiemelt figyelmet Esztergomnak, a helyi politikai viszonyok továbbra is feszültséggel telítettek maradtak. A város jövője nagyban függött attól, hogy sikerül-e áthidalni a politikai ellentéteket és megoldani a súlyos pénzügyi problémákat.