A spenót az egyik legnépszerűbb leveles zöldség, amelyet évszázadok óta fogyasztanak szerte a világon. Nemcsak az étrendek sokoldalú alapanyaga, hanem rendkívül tápláló is. Bár sokan szeretik, és beépítik étrendjükbe, akadnak olyanok is, akik elutasítják, és számos mítosz, félreértés kering vele kapcsolatban. Cikkünkben részletesen körbejárjuk a spenót titkait, tápanyagtartalmát, egészségügyi hatásait, termesztését és a vele kapcsolatos tévhiteket.
A spenót eredete és története
A spenót a Dél-Nyugat Ázsiából és Közép-Ázsiából származó géncentrumú, valószínűleg a Spinacia tetranda növényből ered. Az első referenciák 226-640 körüli évekből származnak Perzsiából. 647-ben Nepálból Kínába került, ahol ma is perzsa zöldségnek nevezik. Spanyolországba a 12. századba került, az 1300-as években pedig egész Európában elterjedt. Magyarországra állítólag a keresztes vitézek hozták. Az arab mezőgazdászok azért tudták sikerrel termeszteni, mert öntözéses művelés keretében termesztették. A nemzetséghez még további két faj tartozik, az elő-ázsiai vadspenót (S. tetrandra) és a közép-ázsiai vadspenót (S. turkestanica).
A spenót botanikai jellemzői és termesztése
A spenót egy könnyen ültethető, szinte igénytelen növény a konyhakertünkben. Kerekdedek vagy tojásdad alakú levelei tőrozettát alkotnak, ezt fogyasztjuk. Az 1 m magasra is megnövő magszáron a tőlevelektől eltérő levelek fejlődnek. Virágai legnagyobbrészt kétlakiak.
A spenót körülbelül másfél hónap alatt érik be, azonban ezek a napok általában még hidegek. A kora tavaszi ültetés után gyorsan kibújik a földből, és ahogy egyre hosszabbak a nappalok, lendületes növekedésnek indul. Amikor egyre magasabb a nappali hőmérséklet, a spenót őrületes tempóban kezd el nőni. Azonban ha esetleg megfeledkezünk róla, pár nap alatt felmagzik, azaz túl nagyra nő és elkezd virágozni. Az időben elültetett spenót, megfelelő időjárási körülmények mellett (vagyis ha nem fagyott el, stb.) körülbelül 45 nap alatt beérik. Amikor a legkisebb levelek is nagyjából féltenyérnyi méretűek, érdemes leszedni a spenótot. A levelek megjelenése után legkésőbb egy héttel elérkezik az idő a betakarításra.
Spenót vetése és gondozása
A spenót napos vagy félárnyékos fekvésben fejlődik jól. Rövid tenyészidejű fajtákat friss őszi szedésre július végétől augusztus közepéig, az áttelelő spenótot szeptember végéig vethetjük. Március-április, illetve augusztus-szeptember a fő vetési időszakok.Vetőbarázdába vessünk, amit előzőleg alaposan belocsolunk csalánlével (erjesztett csalánléről van szó). A sortávolság 20-30 cm, tőtávolság 4-5 cm, a vetési mélység 2-3 cm. Ezt követi a beöntözés. A nyári vetésű (őszi fogyasztású) fajtákat július végétől augusztus közepéig vethetjük. Ennél későbbi vetések gyenge termést adnak.
Spenót termesztése: a magtól a betakarításig
Fajtaismeret
- Eszkimó: áttelelésre is alkalmas.
- Matador: tavaszi és őszi vetésre is alkalmas fajta. A hideget jól bírja, későn hoz magszárat. Levelei nagyok, középzöld színűek, közepesen hólyagosak.
- Popey: tavaszi vetésre ajánlott, friss fogyasztásra alkalmas fajta. Szára felálló, hosszú, levele középzöld színű, sima és kemény. Levélnyele vastag. Közepesen hidegtűrő. Tavaszi vetésben jobb terméseredményt ad, mint ősziben.
- Spokane: 65 napos hibrid, tavaszi és őszi vetésre is alkalmas, színe sötétzöld enyhén hólyagos. Nagy termőképességű. Átteleltetésre alkalmas, későn megy magszárba. Peronoszpóra 1,2,4,5 törzsére rezisztens.
- Viroflay (Daenfeldt): nagyon korai, világoszöld, felálló, kissé hólyagos levélzet, tavaszra és őszre ajánlott. Ipari és friss piaci felhasználásra megfelelő. Fagytűrő képessége közepes. Gyorsan magszárba megy. Betegségekre közepesen érzékeny.
- Rövid tenyészidejű fajták őszi fogyasztásra: Butterfly, Matador darko, Estivato, Lina.
Kártevők és betegségek
Legveszedelmesebb betegsége a spenót peronoszpóra (Peronospora farinosa f. sp. spinaciae), amely elhalt növényi részeken telel át. Támadását úgy előzhetjük meg, ha a növényt olyan talajban neveljük, ahol már évek óta nem volt spenót. Ne vessünk földről összeszedett spenótmagvakat, illetve szedjük ki a magától kelt spenótot. Néhány rezisztens fajta beszerzése kicsit nehezebb lehet, de segíthet a megelőzésben:
- Bolero FI (Royal Sluis): Nagy termőképességű. Középzöld színű, felálló levélzetű, ezért géppel is jól szedhető. Tavaszi termesztésre javasolt, rezisztens a peronoszpóra 1,2,3,4 rasszára.
- Carambole FI (Novartis Seeds): Sötétzöld, enyhén hólyagos levelű. Rezisztens a peronoszpóra 1,2,3 rasszára. Későn megy magszárba. Gyenge magszárképzési hajlam. Késői vetés esetén is biztonságosan termeszthető. Jó termő- és jó megújulóképesség. Tenyészidő: 55 nap.
- Polka FI (Royal Sluis): Középzöld, sima levelű. Rezisztens a peronoszpóra 1,2,3 rasszára. Tavaszi, őszi vágásra alkalmas. Ipari és friss piaci felhasználásra megfelelő.
Szüretelés
A spenótot általában többször, de legalább kétszer lehet szedni. Az utolsó szedésnél (ez felmagzás előtt történjen) le kell vágnod a teljes növényt a tövénél, a gyökerét pedig be kell kapálnod, ezzel segíted a tápanyag visszapótlását a talajba.
A spenót tápanyagtartalma és egészségügyi hatásai
A spenót valóságos természetes vitamin- és ásványi anyagforrás. Ásványi anyagok egész tárházát tartalmazza: ként, mangánt, rezet, cinket, jódot, vasat, magnéziumot, foszfort, kalciumot, nátriumot. Emellett sok hasznos vitamint is tartalmaz, mint: A, B1, B2, B12, PP, C, E, és K Vitamin, valamint folsavat, szénhidrátokat, zsírsavakat, aminosavakat, rostokat, szaponint és klorofillt. Az egyik legértékesebb zöldségfélénk, ha nem főzzük.
Vitaminok és ásványi anyagok gazdag tárháza
A spenót rendkívül gazdag vitaminokban és ásványi sókban. Különösen K-, A-, B2-, B6-, E- és C-vitaminokban, valamint mangánban, folsavban, vasban és magnéziumban. Ezen kívül rendkívül sok hasznos fitonutriens található benne, melyek többek között a szemünk egészségéért felelősek, de gyulladáscsökkentő, csonterősítő és daganatellenes hatásaik is vannak, valamint az immunrendszert is erősítik. A spenótban található vas és szaponin a leghatásosabb páros a vérszegénység kezelésében, a benne lévő kalcium pedig erősíti a csontokat. A spenót ellátja a szervezetet a szükséges tápanyagokkal, egy csészényi spenótlevél kétszer annyi K-vitamint tartalmaz, mint amennyi szükséges ahhoz, hogy a csontok erősek maradjanak.
Antioxidáns hatás és egyéb jótékony tulajdonságok
A spenót erős antioxidáns, sejtjeinket megvédi az oxigén szabadgyököktől. Manapság rákbetegségek ellen leghatékonyabban védő zöldségfélék közé sorolják. Alacsony energiatartalmának köszönhetően a fogyókúrás étrendben is bátran fogyasztható.
A spenót gazdag A-vitaminban, béta-karotinban, luteinben és zeaxanthinban, amik mind nagyon fontos antioxidánsok szemünk világának. Ezek az antioxidánsok élesítik a látást, megállítják a szem kiszáradását és a makula degenerálódási folyamatát. Azon nők körében, akik zöldségekben gazdag étrend segítségével nagy mennyiségű zeaxantint és luteint, valamint E-vitamint visznek be a szervezetükbe, alacsonyabb lesz a szürkehályog előfordulási valószínűsége.
Magas folsav tartalma miatt (ami csökkenti a homocisztein aminosav szintjét) a spenót késlelteti az agy öregedési folyamatait. A folsavra azért van szüksége a szervezetnek, mert az segít lebontani az olyan vegyi anyagokat, melyek szívpanaszokat okoznak. A spenót kiváló antioxidáns, bioaktív összetevői, komplex vitaminjai és ásványi anyagai erősítik az immunrendszert, védik a bőr egészségét és rugalmasságát, felgyorsítják a hegesedést és a sebek gyógyulását. Magas a klorofill tartalma, ami hozzájárul a vérképzéshez, lúgosításhoz.
A spenót a népi gyógyászatban
Gyógyhatásai közismertek. A népi gyógyászat ajánlotta többek közt magas vérnyomás, vérszegénység és székrekedés ellen.
A spenót csípős íze és az oxálsav - avagy miért csíphet a spenót?
A kérdés, hogy miért csípi a spenót, alapvetően félreértésen alapul. A spenót önmagában nem csípős, ellentétben például a retekkel, ahol a csípősséget a glükozinolátok és mirozináz enzimek kölcsönhatása okozza a növény megsérülésekor. Azonban van egy összetevő a spenótban, az oxálsav, amely kellemetlen érzést okozhat a szájban, ha nagy mennyiségben fogyasztjuk, vagy ha az elkészítés módja nem megfelelő.
A spenót viszonylag magas oxálsavtartalommal rendelkezik, ami csökkentheti bizonyos ásványi anyagok, mint a kalcium és a vas felszívódását. Anyám szerint, a spenót azért egészséges, mert sok benne a vas. No, ha valami nem igaz, akkor ez biztosan nem az, mert oxálsav tartalma miatt éppen hogy gátolja a vas felszívódását. Az oxálsav a benne lévő kalciummal kőlerakódást okozhat a szervezetben. A reumatikus betegség nem jelentkezik azonnal. A lerakódás megkezdődhet akár gyerekkorban, a fájdalmakat csak később kezdjük érezni.
Ha a spenótot megfőzzük, akkor a szervetlenné váló ásványi anyagok kőlerakódást okozhatnak, ezért nagy mennyiségben nem ajánlott fogyasztani. A spenót kellemes ízű zöldségünk. Ideális fogyasztása az lenne, ha nem főznénk, mert sok benne az oxálsav. A spenótban az értékes B vitaminokat könnyen megsemmisíthetjük a főzéssel.
Bár a spenót nitráttartalma jó hatású lehet, a nitrátok bizonyos körülmények között nitritekké alakulhatnak át, amelyek potenciálisan károsak lehetnek, ha nagy mennyiségben fogyasztják vagy nem megfelelően tárolják az ételeket, mert nitrozaminok képződhetnek belőlük, amelyek rákkeltő vegyületek. Később a nagy adagú nitrogéntrágyázás divatja idején azzal ijesztgették a jó népet, hogy a leveleiben felhalmozódott nitrát különösen kisgyermekekre nézvést veszélyes. A túltrágyázás időszaka azonban lejárt, részben a környezetkímélő gazdálkodás, részben a pénzszűke miatt.
Ritka esetekben előfordulhat, hogy valaki allergiás a spenótra.
A spenót főzése - miért esik össze?
Ha egy varázstrükköt szeretnél látni a konyhádban, akkor fogj egy marék spenótot, és add hozzá az ételhez, amit éppen főzöl (persze csak akkor, ha illik az adott fogáshoz), majd fordulj el néhány másodpercre. Mire visszanézel, a spenót elképesztő átalakuláson megy keresztül - a főzés hatására ez a leveles zöldség az eredeti térfogatának körülbelül a tizedére zsugorodik.
Ez talán nem akkora varázstrükk, inkább csak bosszantó, hiszen a spenót arról híres, hogy főzés közben szinte teljesen „eltűnik”. De vajon mi a jelenség tudományos magyarázata?
Azért esik össze a spenót főzés közben, mert a zöldségnek rendkívül magas a víztartalma - több mint 90 százaléka víz. Mivel hő hatására szinte az összes víz elpárolog a levelekből, ezért sokkal kevesebb spenót marad a végére, mint amikor elkezdtük az étel elkészítését. Érdemes tudni, hogy 10-12 bögrényi spenótból körülbelül egy bögre főtt zöldség lesz.
De nemcsak a magas víztartalom a felelős azért, hogy a spenót összeesik, hanem a benne található oxálsav is, amely hő hatására elősegíti a zöldség sejtfalának lebontását. Ez a folyamat felgyorsul, ha a spenótot lefedve főzzük - éppen ezért az egyik alapszabály, hogy ezt a leveles zöldséget fedő nélkül készítsük.
Spenót a konyhában - elkészítési módok
A spenótot sokféleképpen lehet elkészíteni: krémlevesnek, főzeléknek, salátának, spenótlének, spenótturmixnak (szárított és porított spenótból). Ezek közül az elkészítési módok közül pedig a legjobb változat a nyers változat (a nyers spenótsaláta, spenótlé vagy szárított spenótporból spenótturmix). Ha a nyers vagy a spenótszárítmányt összeturmixoljuk más gyümölcsökkel, vagy zöldségekkel, akkor nagyon kellemessé is tudjuk tenni a fogyasztását, mint például murokkal és almával, mangóval és ananásszal, almával és uborkával, almával és zellerrel. Ezeknek a turmixkeverékeknek csak a fantázia és ízlés szabhat határt.
Spenót termesztése: a magtól a betakarításig
A spenót a konyhakertben, mint társnövény és zöldtrágya
Ha nem szereted a spenótot, akkor is azt tanácsoljuk, vess a konyhakertbe. A spenót tápanyagban gazdagítja, gyökereivel lazítja a talajt. Remek zöldtrágyanövény. Ősszel vetve télire kint hagyható, és csak kora tavasszal kell a talajba forgatni. Kora tavasszal vetve pedig zsenge állapotában kell beforgatni a talajba.
Jutka mama szerint: Lombjával takarja a talajt addig, ameddig az ide tervezett főnövényt (paprikát, paradicsomot, padlizsánt, stb.) beülteted, ha a levelét levágod, beforgatod a talajba, a bennmaradt gyökere lazábbá, morzsalékosabbá teszi a talajt. Kedvező védőnövénye a burgonyának, reteknek, káposztaféléknek. Borsóval társítva a borsó jótékonyan árnyékolja a spenótleveleket. Segíti a magvak csírázását. Káposzta mellé ültetve távol tartja a földibolhákat.
A spenót vas-mítosza és Popeye
Több mint egy éve a Süddeutsche Zeitung hosszú cikkben foglalkozott a „Nagy spenót-összeesküvéssel”. Mi is derült ki róla? A fáma szerint a spenót egy téves számítás miatt lett több nemzedék számára kötelezően fogyasztandó, az igen magas vastartalma miatt, az pedig, mint tudjuk, nélkülözhetetlen a növekedés, a csontfejlődés, a vérképzés stb. serkentésében.
A spenótban ugyan fontos komponensek találhatók, a vitaminok mellett többek között oxálsav, folsav, réz, magnézium és persze vas, 10 dkg friss spenótban 2,75 milligramm, 10 dkg szárítottban 44,5 mg, vagyis nem több, mint sok más zöldségben, például a brokkoliban.
A Spiegel online egy angol orvosi lapból átvett néhány, immár bizonyított orvosi tévedést, és kiegészítette azokat a spenóttal. A mítosz a svájci fiziológus, Gustav von Bunge munkájához köthető, aki 10 dkg spenótban 35 mg vasat mutatott ki - a gond csak az volt, hogy Bunge 10 dkg spenótporban találta ezt a mennyiséget, amit 1 kg friss spenótból nyert. Itt rejlik tehát a tévedés - ami már az 1930-as években is ismert volt.
Ennek ellenére a spenót propagálásában minden tudománynál sikeresebb munkát végzett valaki, éspedig „Popeye, a tengerész”. A híres rajzfilmfigurát Elzie Segar vetette papírra (halála után Forrest „Bud” Sagendorf rajzolta 47 évig tovább). Az amerikai gyerekek 1929-től naponta láthatták Popeye-t, az erőtől duzzadó, spenótzabáló tengerészt. Állítólag a spenóteladás ezekben az időkben 33 százalékkal emelkedett.
Popeye nagy ereje, amit, gondoljuk mi, a vasnak köszönhetett, szintén csak legenda. Kiderült, hogy Popeye már négy éve szinte naponta szerepelt a lapokban, képregényekben, anélkül, hogy egy szó esett volna a vasról. Popeye figurája ugyanis egy kampányt szolgált, amely alultáplált amerikai gyerekekért dolgozott. A spenótot pedig nem a magas vas-, hanem a magas A-vitamin-tartalma miatt szponzorálták.
Popeye-t azonban mindez hidegen hagyta és évtizedekig erőt sugárzott és örömet szerzett gyermekeknek és felnőtteknek. Ami pedig a spenótot illeti: vannak, akik teljesen elutasítják, vannak, akik imádják - átjárás szinte nincs. Egészségesnek azonban mindenképp egészséges, mint minden más zöldség is.
Új-zélandi spenót - egy botanikai rokon, más tulajdonságokkal
Cikk ajánlat: Új-zélandi spenót - ismerd meg és termeszd! Botanikailag nem sok köze van a spenóthoz. A fiatal hajtásvégeket fogyasszuk.
