A burgonya (Solanum tuberosum) termesztése során a legsúlyosabb minőségi és mennyiségi veszteséget a vírusos betegségek okozzák, melyek a fertőzött gumó mellett levéltetvek által is terjednek. A gombabetegségek közül a legnagyobb kártételért a burgonya fitoftórás betegsége, vagyis a burgonyavész felelős. A betegség gyors lefolyású, akár néhány nap alatt 80-100 %-os termésveszteséget is okozhat.
A burgonyavész (Phytophtora infestans) és a kórokozók biológiája
A kórokozó Európa országaiban több évszázada jelen van, járványszerű fellépése súlyos éhínségek kiváltója volt. A kórokozó a burgonya mellett a paradicsomot is fertőzi. A mérsékelten meleg, csapadékos vagy párás időjárás a legoptimálisabb a gomba terjedésének, ami az idei nyár változékony időjárásában már többször is megfigyelhető volt. A helyzetet tovább súlyosbíthatja, hogy a kórokozó spórái (sporangiospórák) légmozgás segítségével több 10 km-t is megtehetnek. A leveleken kezdetben vizenyős, majd gyorsan növekvő barna foltok jelennek meg, amik a levél szélétől indulnak ki. Az ép és fertőzött növényi részek határán fehéres, szürkés gyér penészgyep figyelhető meg. Néhány nap leforgása alatt a fertőzött állomány úgy néz ki, mintha leforrázták volna. Erős fertőzés esetében a gumók is megfertőződnek, amit a lombozatról lemosódó spórák indítanak el.
Levél- és szárbetegségek felismerése
A tünetek a leveleken, a száron és a gumókon egyaránt kialakulhatnak. A gyors ütemben pusztuló levélzet fonnyad, majd a száron marad. A levélnyélen és a száron a levélhez hasonló színű, megnyúlt foltok alakulnak ki. A gumókon enyhén besüppedő, szabálytalan, szürkés színű foltok alakulnak ki a héjon, ami alatt barnára színeződik a gumó. A fő fertőzési forrást a vetőgumó jelenti, amiben micéliummal telel át a kórokozó. Emellett fertőzött növényi maradványokkal a talajban is fennmaradhat a gomba.
Kert Kalauz - Krumplibogár elleni védekezés ( BIÓ !) S03E18
A levéltetvek szerepe a vírusok terjesztésében
A levéltetvek között vannak olyan fajok, amelyeknek minden fejlődési alakja egy gazdanövényhez kötött, sok más faj viszont cseréli a tápnövényeit. A zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae) például őszibarackról burgonyára repül. A kialakult szárnyas levéltetvek aktív repüléssel elhagyják a fő gazdanövényt és újabb tápnövényeket keresnek. A növényekre leszállt levéltetvek azok felületén próbaszívásokat, azaz tápnövény kóstolást végeznek. A közvetett kártételek sok esetben súlyosabb méretűek, mint a közvetlenek. Ide soroljuk a növényeket megbetegítő vírusok terjesztését. A levéltetvek felveszik a vírussal fertőzött növényekből a fertőző inokulumot és azzal beoltják az egészséges növényt.
Baktériumos barna gyűrűsrothadás és egyéb kórokozók
Magyarországon 2000-ben számoltak be az első megbetegedésekről. A betegséget a Ralstonia solanacearum okozza. A szántóföldi tünetek hervadásban, törpülésben és a levelek sárgulásában mutatkoznak. A fertőzött gumók kezdetben tünetmentesek. Ha elvágjuk őket, a barnán elszíneződött edénynyaláb gyűrűből enyhe nyomásra szürkés-fehér baktériumexudátum cseppek törnek elő. A legfontosabb fertőzési forrás a talaj és a beteg gumó. A betegség terjedését befolyásolja a növényápolási munkák és az öntözés elvégzésének módja.
A burgonya termesztésének agrotechnikai alapjai
A burgonya az erősen kötött, nedves és szikes talajok, valamint a futóhomok kivételével szinte minden talajon termeszthető. A talaj lazaságára azért van szükség, hogy a burgonya gyengén fejlett gyökérzete megfelelő mélységbe és szélességbe hatoljon. A burgonya tápanyagigényes növény. A nitrogén adagolására azonban vigyázni kell, mert az egyoldalú N-bőség káros: túlzott vegetatív fejlődést és betegségek iránti fogékonyságot idéz elő. A magnézium nemcsak a termés mennyiségére van hatással, hanem a burgonya keményítőtartalmát is növeli.
A fonnyadt burgonya újrahasznosítása a konyhában
A kamra sarkában megbújó krumpli kissé ráncos, már nem olyan feszes, mint újkorában. Sokan ilyenkor gondolkodás nélkül a szemetesbe dobják. Ez nagy hiba! Ahogy a burgonya pihen, szép lassan veszít a víztartalmából, ebből adódik, hogy keményítőtartalma arányaiban magasabb lesz. A fonnyadt krumpli igazi aduász, ha például tésztát készítünk belőle. Mivel szárazabb, vagyis kevesebb lisztet vesz fel, a végeredmény könnyedebb lesz. Dödölléhez, krumplis lángoshoz vagy tepsis krumplihoz is kiváló alapanyag, amennyiben nem romlott vagy penészes.
Biotechnológia és nemesítés az ökológiai gazdálkodásban
A gyors génszerkesztési módszerekre égető szükség van, hogy a „GMO-bojkott” miatt nehéz helyzetbe került hazai nemesítés a világ élvonalába léphessen. Az Ökológiai Gazdálkodási Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége (IFOAM) 2017-ben az Ökogazdálkodási Világkonferencián egyértelműen GM-technológiának tekintette a génszerkesztési eljárásokat, és kizárja azok alkalmazását az ökogazdálkodásban. A kutatások során az ÖMKi nem foglalkozik a génszerkesztéssel, mint lehetséges nemesítési eljárással, hanem olyan megoldásokat keres, melyek megfelelnek az ökológiai gazdálkodás etikai elvárásainak. Szorgalmazzuk az építő párbeszédet és eszmecserét, mivel a résztvevőket ez további gondolkodásra és a jó megoldások keresésére sarkallja.