Zsibbadó ujjak: Átfogó útmutató a tünetektől a kezelésig

Az ujjak zsibbadása egy gyakori és kellemetlen érzés, melyet sokan tapasztalnak életük során. Jellemezhető bizsergéssel, csiklandozással, szurkálással, érzéketlenséggel, vagy akár az ujjak mozgatásának nehézségével. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de komolyabb betegségek előjele is. Fontos megérteni, hogy a zsibbadás nem önálló betegség, hanem egy tünet, mely arra utal, hogy valami nem működik megfelelően a szervezetben. A kiváltó okok spektruma rendkívül széles, az ártalmatlan helyzetektől kezdve egészen a sürgősségi ellátást igénylő állapotokig terjedhet.

Mi az a zsibbadás és milyen típusai vannak?

A zsibbadás egy spontán érzékzavar, amelynek során az egyén elveszti érzékelőképességét testének egy bizonyos részében. Ez a rendellenesség az idegrendszer érző részének működési zavarából eredhet, és kiindulhat mind a központi, mind a perifériás idegrendszerből. A zsibbadást gyakran olyan érzéshez hasonlítják, mint amikor hangyák szaladgálnak a bőr alatt, vagy sok apró tűvel szurkálnának.

A zsibbadásnak többféle típusa létezik:

• Hipesztézia: érzéscsökkenés, érzéketlenség.
• Dizesztézia: fájdalmas fonákérzés.
• Paresthesia: zsibbadás, bizsergés, égő, tűszúrás-szerű érzés. Ez a leggyakoribb megnevezése a zsibbadásnak a hétköznapi szóhasználatban.

Mikor normális és mikor kóros a zsibbadás?

A zsibbadás bizonyos mértékben normális élettani reakció is lehet. Például egy bizsergő érzést tapasztalunk, ha tartósan ülünk valamelyik lábunkon, vagy áramütésszerű zsibbadást, ha megütjük a könyökünket azon a helyen, ahol az egyik idegköteg felületesen fut. Ilyen esetekben a zsibbadás enyhe vagy nem túl erős, és a kiváltó ok megszűnése után néhány percen belül enyhül és megszűnik. Ekkor nem alakul ki tartós idegi károsodás.

Azonban, ha a zsibbadás fájdalmas, tartós, visszatérő jellegű, már-már elviselhetetlenül erős, az kóros folyamat tünete, ami valamilyen belső szervi problémára utalhat. Ilyenkor a zsibbadás huzamosabb ideig fennmarad, mozgatásra nem enyhül, visszatérő jellegű, és sokszor más neurológiai panasz, például izomgyengeség is társul hozzá. Ez már neurológiai kivizsgálást tehet indokolttá.

Az ujjak zsibbadásának lokalizált okai

Az ujjak érző- és mozgató pályái a nyaki gerincvelőből kilépve a nyaki karfonatban egyesülnek, majd a karban lefelé haladva egy-egy izomcsoport ellátása céljából különböző idegek lépnek ki fokozatosan a karfonatból. A kezet végül három ideg látja el: a radiális, az ulnáris és a mediánus. A kézujjakat mozgató, illetve az ujjak által tapasztalt érzéseket az agy felé közvetítő idegpályák több helyen is sérülhetnek, zsibbadást okozva.

Kisujj zsibbadás

A kisujj zsibbadásának leggyakoribb oka a kubitális alagútszindróma. Ezt az okozza, hogy egy ideg, a singcsonti ideg becsípődik a könyökben, ami utána az ujjak zsibbadását okozza. Legerősebben ilyenkor a kisujj szokott zsibbadni. A tünetek legtöbbször felerősödnek reggel ébredés után, ismétlődő kézmozgások közben, vagy hosszú ideig behajlított könyök esetén. Az ideg megnyomódása legtöbbször kézen fekve alvás, intenzív számítógép-használat, sok kézben tartott telefonálás, vagy hosszú ideig behajlított könyökkel tartózkodás miatt alakul ki. A kivizsgálás során rendkívül fontos megállapítani, hogy milyen idegi károsodás okozza a zsibbadást.

Gyűrűsujj zsibbadás

A gyűrűsujj zsibbadását a kisujj zsibbadásához hasonlóan legtöbbször a singcsonti ideg megnyomódása okozza. Leggyakrabban ennek az idegnek a megnyomódása alagútszindróma miatt alakul ki. Az alagútszindrómának több fajtája is van, attól függően, hogy melyik idegen és pontosan hol jelentkezik az ideg megnyomódása.

Középső ujj zsibbadás

A középső ujj zsibbadását már nem ugyanaz az ideg okozza, mint a kisujjét és a gyűrűsujjét. A középső ujjban a singcsonti ideg helyett az úgynevezett középideg (nervus medianus) biztosítja az érzékelést. Amikor ez az ideg valami miatt nem működik megfelelően, olyankor szokott zsibbadás jelentkezni benne. A zsibbadás mellett gyakran égő fájdalom és érzékvesztés is felléphet. A középideg több okból is megsérülhet, ami a középső ujj zsibbadását okozhatja, például:

• Karpális alagútszindróma
• Nyaki gerincbetegség, ami hatással van a karok és a kéz idegeire
• Fertőzés az ujjban
• Gyulladás miatti zsibbadás, akár rheumatoid arthritis miatt
• Sérülés, például baleseti törés miatt
• Érszűkület, így a túl alacsony vérellátás miatt jelentkezik a zsibbadás. Ilyenkor az ujj is elhidegül.

Mutatóujj zsibbadás

A mutatóujj zsibbadása a karpális alagútszindróma egy jellemző tünete. Alagútszindróma esetén a mutatóujj mellett a hüvelykujj is szokott zsibbadni. Fontos információ, hogy a karpális alagútszindróma esetén a kisujj sosem zsibbad! Ha tehát minden ujja zsibbad, akkor valószínűleg nem alagútszindróma okozza a tüneteket. A mutatóujj zsibbadása általában egy enyhébb idegi problémát jelez, ami a könyökben, alkarban, vállban vagy a nyakban jelentkezik.

Hüvelykujj zsibbadás

A hüvelykujj zsibbadását már több dolog okozhatja, mint a többi ujjét általában. Ennek pedig nem csak az az oka, hogy a hüvelykujjat többet használjuk, mint a többi ujjat. Azonban, mint szinte minden zsibbadást, a hüvelykujjét is idegi probléma okozza a legtöbb esetben. Ilyen idegi érintettséggel járó betegségek lehetnek:

• Karpális alagútszindróma
• Nyaki gerincbetegség. Ez gyakran lehet gerincsérv vagy gerinccsatorna-szűkület.
• Fibromyalgia.

Van azonban néhány olyan betegség is, ami elsősorban nem idegi érintettségű, mégis okozhat hüvelykujj zsibbadást. Ezek a betegségek lehetnek:

• Rheumatoid arthritis
• Csontkinövések
• Ínhüvelygyulladás

Az ujjak zsibbadásának általánosabb okai

A zsibbadás okai között számos olyat találunk, mely ártalmatlan, hirtelen alakul ki és magától el is múlik, de zsibbadás kialakulhat az idegek gyulladása miatt is, melynek hátterében súlyos neurológiai betegség is állhat.

Alagútszindrómák

Az alagútszindrómák rendkívül kellemetlen zsibbadást okozhatnak. Az idegek szervezetünkben csonttal, ínnal, izommal körülvett csatornákban futnak. Ezeket nevezzük alagútnak. Ha az alagútban a kézbe, ritkábban a lábba futó idegek tartós nyomás alá kerülnek, alagútszindróma alakul ki. Ez a betegség leggyakrabban a nőknél jelentkezik a változókorban, néha a terhesség alatt, mivel ilyenkor a hormonális változások miatt megváltozik a kötőszövet rugalmassága.

A leggyakoribb alagútszindróma a Carpalis alagút-szindróma (kéztőalagút szindróma), amit a kéztőcsontok és a kéztőcsontokat áthidaló inas szalag által előidézett, úgynevezett medianus ideg károsodása jellemez. Az ideget (nervus medianus) a mellette futó inak szorítják le amiatt, mert valamilyen oknál fogva bedagadnak. Ilyenkor nagyon kellemetlen éjszakai érzészavar (paresthesia: zsibbadás, bizsergés, égő, tűszúrás-szerű érzés) ébreszti fel a beteget és nem hagyja aludni. A betegség fő tünete az ujjzsibbadás és fájdalom, ami leggyakrabban az első három ujjon és a gyűrűs ujj első ujjak felé eső oldalán jelentkezik. A tünetek kezdetben napközben jelentkeznek, majd éjszaka válnak állandóvá, végül pedig teljesen állandósulnak.

A Ulnaris alagútszindróma is egy ideg megnyomódása miatt alakul ki: a singcsonti ideg megnyomódása miatt. A tünetek rendkívül hasonlítanak a karpális alagútszindrómához, azonban az ujjak zsibbadása gyakran csak a gyűrűs- és a kisujjra terjed ki. A kéz finom mozgásait irányító tenyéri kisizmok mozgatását is a singcsont ideg végzi, ezért a tenyér, valamint a kisujj és gyűrűsujj finom mozgásai is romlanak.

Nyaki gerinc eredetű problémák

Az egyik kar zsibbadása, ami az ujjakba is kisugárzik, gyakran gerinc eredetű. Sokszor ijednek meg a betegek, mikor a bal karjukba kisugárzó zsibbadást tapasztalnak. A panasz ilyenkor bizonyos pozícióhoz vagy mozdulatokhoz kötődik, nem kíséri egyéb panasz, rossz közérzet. A mozgás, masszázs rendszerint segít. A porckorongsérv kezdeti stádiumában a kicsúszott nyaki porckorong eléri a kézbe lefutó gyököket. Ilyenkor az ujjzsibbadás körülírt, jól lokalizáló, a beteg pontosan meg tudja mutatni, hol zsibbad.

A nyakunkban 7 porckorong van, és ha valamelyik kicsúszik, akkor az alatta kifutó ideggyököt elnyomja.

• Az I-II nyaki porckorongok által kiváltott gyöki kompresszió féloldali arc- és fejzsibbadást okoz.
• A III-IV nyaki porckorong váll- és felkarfájdalmat, illetve zsibbadást vált ki.
• A VI-VII nyaki porckorongsérv a leggyakoribb, ennek tünetei az alkar-, a kéz- és ujjzsibbadás, vagy -fájdalom.

A nyaki porckorongsérv igen gyakori, de nem veszélyes betegség, a karban és ujjakban megjelenő állandó zsibbadás ezért nem igényel sürgősségi ellátást. A panasz pihenéstől enyhülhet, de izomlazító gyógyszerek és B-vitaminok is segíthetnek. Ha a porckorong tovább csúszik, a betegség súlyosabb fokozatában fájdalom is jelentkezhet a zsibbadás helyén.

Perifériás neuropátia

A kéz és sokszor a láb nagyon kellemetlen, főleg éjszakai, helyzetváltoztatástól és fizikai terheléstől független zsibbadása neuropátiás eredetű, és gyakran égő, elviselhetetlen fájdalom is jelentkezik, amit jelentősen fokoz az érintést, ezért a beteg a takarót, ruhát is nehezen tűri. A perifériás idegek károsodása kezdetben kisebb területen okozhat panaszokat, majd a folyamat előrehaladásával nagyobb területeket érint. Ezt a perifériás neuropátiával összefüggő zsibbadást cukor-, vese-, és daganatos betegség, alkoholfüggőség, ritkán autoimmun gyulladás okozza. Leggyakoribb formája a cukorbetegeket érintő diabéteszes neuropátia.

Keringési problémák

Ha különböző okok miatt az ujjak nem jutnak elegendő oxigénben dús vérhez, ugyancsak felléphet zsibbadás. Oka lehet a Raynaud-kór, amikor hideg, stressz hatására a kis erek hirtelen összehúzódása miatt romlik a vérellátás, de oka lehet a perifériás keringés érszűkülete is. A zsibbadás keringési zavarral is összefügghet, amikor a véráramlás nem megfelelő a test bizonyos területein. Az érszűkület (atherosclerosis) során a vérerek falában plakkok képződnek, ami csökkenti az erek átmérőjét és nehezíti a véráramlást. Vérnyomásproblémák, vérzés vagy vérrögök, valamint vaszkulitisz (az erek falát érintő gyulladásos állapot) is befolyásolhatják a véráramlást.

Vitaminhiány

A B-vitaminok közül több szükséges az idegek normál működéséhez, vitaminhiányos állapotban - elsősorban a B1- és B12-vitamin hiánya esetén - idegproblémák, köztük zsibbadások jelentkezhetnek. A Harvard Health Publishing, Harvard Medical School is felhívja a figyelmet arra, hogy a B12-vitamin hiány ravasz és káros lehet.

Központi idegrendszeri betegségek

Bár ritkább okok, de a zsibbadás lehet az első észlelt tünet a sclerosis multiplex vagy más központi idegrendszeri betegségek, például agyvérzés (stroke) esetén.

• Sclerosis multiplex: Az autoimmun betegség, amely a központi idegrendszert érinti, és gyulladást, demielinizációt (idegrostburkolat károsodását) okozhat. A zsibbadás általában több testrészre is kiterjed, illetve más neurológiai panaszokkal (koordinációs zavar, izomgyengeség, egyensúlyzavar) is jár.
• Agyi érkatasztrófa (stroke): Ez egy sürgős orvosi állapot, amely akkor következik be, amikor az agyba irányuló véráramlás hirtelen megszakad, általában vérrög vagy elzáródás miatt. Ennek következtében az agy egyes részei nem kapnak elegendő oxigént és tápanyagot, ami szövetkárosodáshoz és idegrendszeri tünetekhez vezet. Súlyos állapot állhat a háttérben, ha a zsibbadás az egyik testfélben jelentkezik, az arc egyik fele elernyed, beszédbeli nehézség vagy zavartság lép fel. A rövid ideig tartó féloldali testfél zsibbadás mindig veszélyes tünet, stroke jele is lehet, sürgősségi ellátást igényel!

Egyéb lehetséges okok

Időnként előfordulhat, hogy az ujjzsibbadás mögött egyéb betegségek állnak:

• Guillain-Barré-szindróma: autoimmun eredetű, ideggyulladással járó kórkép, ami tipikus esetben a kéz és a láb ujjainak zsibbadásával kezdődik, majd az érintett terület fokozatosan terjed.
• Reumatoid arthritis: autoimmun betegség, amit sokízületi gyulladásnak is hívnak magyarul. Az immunrendszer a test saját szöveteit támadja meg - jelen esetben az ujjak ízületeit, amelyek így begyulladnak, érzékennyé válnak és elkezdhetnek zsibbadni.
• Sérülések: vágás, zúzódás, törés esetén sérülhetnek az idegek is, amik ujjzsibbadásként is jelentkezhetnek. Nem kizárólag a kar vagy a kéz sérülése okozza a zsibbadást, a fej, a nyak vagy a hát érintettsége is zsibbadást okozhat!
• Fertőzések: lehetnek idegrendszert érintő fertőzések, vagy az idegeket nyomó helyi gyulladások, tályogok.
• Rosszindulatú daganatok vagy autoimmun kötőszöveti betegségek: ilyenkor az érző neuronok károsodnak.
• Amiloidózis: ez egy fehérjetermelési rendellenesség, ami akár életveszélyes is lehet.
• Ganglion ciszta: ez egy olyan folyadékkal teli hólyag, ami legtöbbször a csuklóban, az ínhüvelyek mellett alakul ki. Ha pedig kialakult, akkor megnyomhatja a singcsonti vagy a középideget, ezzel zsibbadást okozva.
• Lyme-kór: ez egy főleg kullancsok által terjesztett betegség, ami bőrpírral és esetenként zsibbadással is járó tüneteket okoz.
• Sjögren-szindróma: ez egy viszonylag ritka autoimmun betegség, amely elsősorban a könny- és nyálmirigyeket támadja. Első tünetei a jelentős szem- és szájszárazság. Előrehaladott formában idegi érintettségű is lehet, így az ujjakban is okozhat zsibbadást.

Zsibbadás a test más részein

A zsibbadás kiterjedése rendkívül fontos információ a diagnózis felállításában.

• Izolált ujjzsibbadás: Ha a zsibbadás jól körülhatárolt, az ujjakra, ujjvégekre terjed ki, általában egy kisebb perifériás ideg károsodása okozza.
• Karzsibbadás: Az ujjak mellett az egész kart vagy a test fél oldalát érintő zsibbadás ezzel szemben már komolyabb problémára, akár a központi idegrendszer károsodására utal.
• Testfél zsibbadása: Az agyból származó zsibbadás gyakorlatilag soha sem izolált, a kar és a kezek zsibbadásához mindig társul az arc, a szájszél és a láb zsibbadása is. Ez gyakran rövid ideig, 5-15 percig tart, a beteg pedig úgy érzi, mintha a zsibbadás kettévágná a testét. A rövid ideig tartó féloldali testfél zsibbadás mindig veszélyes tünet, stroke jele is lehet, sürgősségi ellátást igényel!
• Bal oldali zsibbadás: A bal kéz zsibbadását tapasztalva, és ha a tünetek nem múlnak el, mindenképpen fontos szakorvoshoz fordulni, hiszen mindez szív- és érrendszerrel kapcsolatos betegségeket is jelezhet, ideértve a szívelégtelenséget, érszűkületet vagy éppen szívritmuszavart. Amennyiben a zsibbadást mellkasi fájdalom kíséri, a probléma oka akár szívroham is lehet.

Zsibbadás járulékos tünetei

Az ujjzsibbadás önmagában is egy tünet, ezért leginkább az „ujjzsibbadás járulékos tüneteiről” lehet beszélni. Ezek megemlítése rendkívül fontos, hiszen értékes információ lehet a vizsgáló orvos számára, hogy a zsibbadás mellett milyen más tünetek jelentkeznek. Mivel az ujjak zsibbadása legtöbbször idegi eredetű, ezért az idegi fájdalmaknak megfelelő már tünetek is jelentkezhetnek a zsibbadással. Például:

• Érzékvesztés: A zsibbadással kéz a kézben járhat az érzékvesztés is. Az ujjak esetén ez általában az ujjbegyek vagy az ujjak oldalsó részének érzékelésvesztésével jár.
• Fájdalom: Az idegi érintettségű zsibbadás sok esetben az ujjak és a kéz fájdalmával is jár.
• Izomgörcs: Rendkívül gyakori, hogy az idegi panaszokkal együtt izomgörcsök is jelentkeznek. Ez akár görcsös izomrángásokkal együtt is jelentkezhet.
• Izomgyengeség: Az ujjak és a kéz szorítóereje is jelentősen lecsökkenhet, ha a zsibbadást okozó ideg jelentősen megnyomódik vagy más módon károsodik.
• Egyensúlyzavar: Ritka, de idegi érintettségű betegségek esetén egyensúlyzavar is jelentkezhet.
• Lassú reflexek: A zsibbadással érintett ujjak reflexei lehet, hogy nem működnek. Ez egyértelműen arra utal, hogy az ujjakat beidegző ideg nem működik megfelelően.
• Égető érzés: A zsibbadás egyik gyakori kísérője az égető fájdalom, ami szinte mindig jelentkezik, ha egy ideg érintett valamilyen fájdalom kialakulásában.

Az ujjzsibbadás kivizsgálása

Az ujjzsibbadás kivizsgálását fájdalomterapeuta szakorvos végzi. A pontos diagnózis felállítása azt jelenti, hogy a legtöbb esetben már az első vizsgálat végére a szakorvos pontosan meg tudja mondani, hogy mi okozza a tüneteket - és azt hogyan lehet úgy kezelni, hogy tartósan ne térhessenek vissza a panaszok. A pontos diagnózis felállításának első lépése a szóbeli vizsgálat.

Szóbeli vizsgálat

Akármennyire meglepő lehet, de a szóbeli vizsgálat még a modern technológia világában is az egyik legfontosabb lépése a megfelelő diagnózis felállításának. Ennek során a beteg részletesen beszámol a tüneteiről, azok megjelenéséről, gyakoriságáról, kísérő tünetekről, valamint az esetleges kiváltó okokról, mint például sérülések, korábbi betegségek, életmódbeli tényezők. A tünetek minél korrektebb körülírása és okának felderítése igen fontos szempont, hiszen nem mindegy, hogy mióta áll fenn, mi váltja ki, és hogy esetleg társul-e más betegségekkel.

Fizikai és neurológiai vizsgálat

A szóbeli anamnézis felvétele után a szakorvos fizikai vizsgálatot végez, melynek során ellenőrzik a neurológiai működést. A neurológus a zsibbadás helye alapján CT és MR vizsgálat nélkül is meg tudja mondani, hogy melyik porckorong beteg.

Képalkotó és laborvizsgálatok

Szükség esetén további vizsgálatokra is sor kerülhet:

• Vérvizsgálat: Értékelik a teljes vérképet (CBC), valamint pajzsmirigy működésre (TSH) utaló paramétereket. A vérvizsgálat segíthet azonosítani vitaminhiányt (pl. B12-vitamin), gyulladásos markereket, cukorbetegségre utaló jeleket vagy autoimmun betegségeket.
• ENG (Idegvezetési sebesség mérése): Ez a vizsgálat az idegek elektromos aktivitását méri, és segíthet meghatározni az idegkárosodás helyét és súlyosságát, például perifériás neuropátia vagy alagútszindrómák esetén.
• Gerinc-MR vizsgálat: Nyaki gerinc eredetű panaszok esetén, ha a neurológiai vizsgálat is elégséges a panaszok oki tisztázására, de sor kerülhet gerinc-MR vizsgálatra is a porckorongsérv vagy gerinccsatorna-szűkület pontos lokalizálására.
• CT/MRI: Ezek a képalkotó vizsgálatok részletesebb képet adnak az idegrendszer és a csontok állapotáról, segítve az agyi érkatasztrófa vagy más központi idegrendszeri problémák diagnosztizálását.

Az ujjzsibbadás kezelési lehetőségei

A zsibbadás kezelése minden esetben attól függ, hogy mi áll a tünetek hátterében. Mivel a zsibbadás önmagában nem betegség, hanem egy tünet, a kezelés célja nem csupán a zsibbadás megszüntetése, hanem a kiváltó ok, azaz az alapbetegség kezelése. Tüneti kezeléssel ugyan lehetőség van a kellemetlen érzés átmeneti csökkentésére, de ezek az intézkedések ritkán oldják meg a problémát véglegesen.

Konzervatív kezelés

• Carpalis alagútszindróma: Egy része konzervatívan kezelhető gyulladáscsökkentőkkel, tehermentesítéssel, gyógytornával, csuklósínnel. A túlerőltetett kéz pihentetése, illetve célzott gyógytornája, amelynek révén a kéztőalagútban a túlerőltetéstől megvastagodott inak és a kéz és az alkar izmainak nyújtásával megszűnik az alagútban futó inak duzzanata, megvastagodása. Ekkor lesz hely az alagútban a középideg nyomódásmentes futásának is.
• Nyaki gerinc eredetű panaszok: A panasz pihenéstől enyhülhet, de izomlazító gyógyszerek és B-vitaminok is segíthetnek. Gyógytorna, tartásjavítás, manuálterápia is gyakran segít. A panaszmentesség megtartásához azonban nagyon fontos a nyaki gerincet kímélő ülésmód kialakítása, ami leginkább a monitor megfelelő magasságba állítását és a fej előredőlés nélküli tartását jelenti. Az íróasztal mellett ülve derekunk és hátunk előredől, vállunk előreesik, fejünk előrebillen a monitor nézése vagy éppen az iratok tanulmányozása közben. Ehhez lehet, hogy az asztal lapjának magasságát és a billentyűzet dőlésszögét is meg kell változtatni.
• Perifériás neuropátia: Az alapbetegséget kell kezelni. Cukorbetegeknél a vércukorszint stabilizálása a kulcs. Alkoholos neuropátiánál az absztinencia elengedhetetlen.
• Keringési problémák (Raynaud-kór): Az ujjak melegen tartása, a hideg kerülése és stresszcsökkentés a legfontosabb. Egyes esetekben értágító gyógyszereket is alkalmaznak.
• Vitaminhiány: Vitaminpótlás, különösen B-vitaminok esetén.
• Fizikoterápia, akupunktúra, masszázs: Szerepet kaphat, különösen enyhébb esetekben.
• Ergonómia javítása: A munkahelyen, helyes testtartás, rendszeres mozgás, a kezek túlerőltetésének kerülése.

Gyógyszeres kezelés

Fájdalomcsillapítók és izomlazítók is szóba jöhetnek, különösen erős fájdalomnál. Azonban fontos megjegyezni, hogy ezek csak a tüneteket enyhítik, és nem oldják meg a kiváltó okot. Hosszú távú alkalmazásuk elfedheti a súlyosbodó problémát, ami később nehezebbé teheti a gyógyulást, akár műtéti beavatkozáshoz is vezethet.

Műtéti beavatkozás

A carpalis alagútszindróma esetében gyakran csak műtéti megoldás után tudja a beteg zavartalanul átaludni az éjszakát. Ez akkor javasolt, ha a konzervatív kezelések nem hoznak eredményt, és az idegkárosodás jelei súlyosbodnak. Nyaki porckorongsérv esetén, ha a konzervatív kezelések nem segítenek, és a fájdalom állandósul, műtétre is szükség lehet, bár 10-ből 9 porckorongsérves embernek nincs szüksége a műtétre.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A zsibbadás az egyik legfurcsább, legkellemetlenebb érzés, ami ugyan nem jár közvetlen fájdalommal, de amennyiben vissza-visszatér, nagyban megnehezítheti bárki mindennapjait. A legfontosabb: ne bagatellizáljuk el a jeleket!

• Ha a zsibbadás rendszeresen visszatér, ha fokozódik, vagy ha egyéb problémák is jelentkeznek - például gyengeség, fájdalom, duzzanat vagy elszíneződés -, forduljunk orvoshoz!
• Ha a zsibbadás nagyon gyakran (hetente többször) jelentkezik, hosszú ideig tart (vagyis nem múlik el egy-két percen belül), vagy olyan mértékű, hogy a napi tevékenységeinket, esetleg az éjszakai pihenésünket is befolyásolja, mindenképpen orvosi vizsgálatra van szükség!
• Haladéktalanul forduljunk orvoshoz, ha az ujjak zsibbadása sérülést, balesetet követően jelentkezik!
• Azonnali orvosi vizsgálatra van szükség, ha a zsibbadás mellett zavarodottságot, légzési nehézséget, szédülést, erős fejfájást, hirtelen jelentkező izomgyengeséget, látás- vagy beszédzavart tapasztal valaki, illetve ha elveszíti a húgyhólyag vagy a belek feletti uralmat! Ezek sürgősségi állapotokra utalhatnak, mint például agyvérzés.

tags: #normalis #ha #a #sinbe #rakott #ujjam