A magyar gasztronómia egyik alapköve, a fűszerpaprika, többször is került már a média figyelmének középpontjába, sajnos nem mindig pozitív okokból. A 2000-es évek elején kirobbant aflatoxin-botrány, majd a szudánvörössel szennyezett termékek megjelenése mélyen megrázta a fogyasztói bizalmat, és komoly kihívások elé állította a hazai fűszerpaprika-ágazatot. Ezek az esetek rávilágítottak az élelmiszerbiztonság fontosságára, az ellenőrzési mechanizmusok hiányosságaira, és a gazdasági érdekek, valamint a fogyasztók egészségének ütközésére.
Az aflatoxin-botrány: Veszélyes anyagok a boltok polcain
A 2004-es fűszerpaprika-botrány az egyik legsúlyosabb élelmiszerbotrány volt Magyarországon. Október 28-án a magyar kormány drasztikus lépésre szánta el magát: csütörtök nulla órától az összes paprikakészítményt kitiltotta az üzletek polcairól. Rácz Jenő akkori egészségügyi miniszter felszólította a lakosságot, hogy a szükséges vizsgálatok elvégzéséig senki se fogyasszon az otthonában lévő fűszerpaprikából. A döntésre azért volt szükség, mert három fűszerforgalmazó cég - a Kalocsai Fűszerpaprika Rt., a Szegedi Paprika Rt., valamint a sükösdi Házi Pirospaprika Kft. - termékeiben egy mérgező anyag, az aflatoxin mennyisége meghaladta a megengedett szintet.
Az aflatoxin egy trópusi gombaféle által termelt, májkárosodást és az immunrendszer működését gátló, rákkeltő anyag, amely itthon nem él meg. Ebből adódóan a kizárólag magyar paprikából készült őrlemény nem veszélyes. A probléma forrása az volt, hogy a három cég - a fogyasztókat megtévesztve - termékeibe Dél-Amerikából származó paprikát kevert. Egyes források szerint 10-15-ször, más források szerint akár 80-szor magasabb dózisban találtak aflatoxint a termékekben, mint a megengedett határérték. Rácz Jenő miniszter hangsúlyozta, hogy a toxin csak akkor okozhat egészségkárosodást, ha valaki egy héten belül legalább fél kiló szennyezett paprikát eszik meg. Az egészségre ártalmatlannak az a fűszerpaprika tekinthető, amelynek a szavatossági ideje 2005. április 15. után jár le.
A Szegedi Paprika Zrt. ügye
A botrány kirobbanásakor a Szegedi Paprika Zrt. került a középpontba. A februárban kezdődött perben a cég vezérigazgatóját, Bartos Andrást, valamint két társát - Huszka Tibor üzletágvezetőt és a gyártásvezetőt - azzal vádolták, hogy visszaéltek ártalmas közfogyasztási cikkel, illetve megtévesztették a fogyasztókat. A vád szerint a három vezető annak tudatában döntött egy 20 tonnás tétel forgalomba hozataláról, hogy tisztában voltak azzal, a fűszerpaprika-őrlemény aflatoxin-tartalma meghaladja a megengedett határértéket, így az veszélyes lehet a fogyasztók egészségére. A vádhatóság állítása szerint a döntés meghozatalakor a gazdasági megfontolások felülmúlták az élelmiszerbiztonsági szempontokat.
A Szegedi Városi Bíróság első fokon pénteken hozott ítéletet az ügyben. Fogyasztók megtévesztésében bűnösnek találta Bartos András vezérigazgatót és Huszka Tibor üzletágvezetőt, akikre 700 ezer, illetve 240 ezer forint pénzbírságot szabott ki. A harmadrendű vádlottat, a cég gyártásvezetőjét viszont felmentették, tekintettel arra, hogy a termékek csomagolásával kapcsolatban érdemi szerepe nem volt. A Szegedi Paprika Zrt.-re viszont 10 millió forintos bírságot szabtak ki, mert a bűncselekményből a cégnek vagyoni előnye származott.
A vádlottakat azonban felmentették bizonyítottság hiányára hivatkozva az ártalmas közfogyasztási cikkel való visszaélés vádja alól. A bíróság szerint ez a bűncselekmény nem bizonyítható rájuk. Garamvölgyi Balázs ügyész az ítélet megalapozatlansága miatt fellebbezést nyújtott be, Bartos és Huszka ügyvédjei viszont felmentésért fellebbeztek. Az ügy előzménye, hogy 2004 májusában az ausztriai székhelyű Kotányi Kft. értesítette a Szegedi Paprika Rt.-t, hogy az általuk szállított fűszerpaprika-őrlemény aflatoxin-tartalma meghaladja a határértéket. A reklamációt a szegedi cég jogosnak találta, ezért a 20 ezer kilogramm kifogásolt őrleményt visszáruként átvette. Részben belföldi csemege őrleményt készítettek belőle, részben pedig 50 százalékos keveréssel az osztrák cég részére hígított fűszerpaprika őrleményként visszaszállították. A szennyezés megállapítására a cég ellenőrző mérést végeztetett egy kecskeméti laboratóriumban, s kilogrammonként 4,8 mikrogrammos értéket kapott 25 százalékos "hibahatárral", vagyis a tétel aflatoxin-tartalma kilogrammonként 3,6-6 mikrogramm közé esett, az egészségügyi határérték pedig 5 mikrogramm.
A védők a vádlottak bűncselekmény hiányában történő felmentését javasolták. Zamecsnik Péter, az elsőrendű vádlott ügyvédje védőbeszédében kifejtette: nem bizonyítható minden kétséget kizáróan, hogy az áru aflatoxin-tartalma meghaladta az egészségügyi határértéket. Állítása szerint a cég vezetése elvégeztette a szennyezettség szintjének meghatározásához szükséges vizsgálatot, s a megfelelő eredmények tudatában döntöttek a forgalomba hozatalról. Az ügyvéd szerint az áru csomagolásánál jogosan használták a cég bejegyzett védjegyét, hiszen a fűszerpaprika-őrleményt a normáknak megfelelően Szegeden állították elő. A gyártó cég jogi képviselője arra hivatkozott: mivel szándékos bűncselekmény nem történt, a céggel szemben nem szabható ki pénzbüntetés. A vádlottak az utolsó szó jogán ártatlannak vallották magukat, mint mondták jogszerűen, és jóhiszeműen jártak el.
A botrány idején az is kiderült, hogy a Szegedi Paprika Zrt. Dél-Amerikából származó őrleménnyel dúsította "szegedi" néven árult fűszerpaprikáját. A kalocsai vállalat vezetője az MTV A szólás szabadsága című műsorában azzal magyarázta, hogy a csomagoláson található tájékoztatón nem jelezték a magyar paprika idegen országból származó terménnyel való keverését, hogy a nyomda csak több hónapos átfutási idővel gyártotta volna le a zacskót. Azonban a nyomdákból származó információk szerint ehhez 3-4 nap elegendő lett volna - a megtévesztő információra nem elfogadható az illetékes magyarázata.
A botrány következményei és a piac helyreállítása
Az érintett paprikamalmok képviselőit váratlanul érte a kormány bejelentése. Névtelenséget kérő képviselőik jelezték: a paprikaimportban uralkodó anarchikus állapotok miatt már egyeztetést kezdeményeztek a hatóságokkal. Állításuk szerint már nyár végén kiderült, hogy az összes importpaprikát használó feldolgozó terméke kifogásolható. A paprikaőrleményt gyártók azt sem értik, miért éppen most robbant ki a botrány, hiszen évek óta több száz tonna importpaprika érkezik az országba, és tudomásuk szerint a szállítmányok mindegyikében kimutatható az aflatoxin. Ennek ellenére az importpaprika vizsgálatára a határon nem került sor.
A botrány végképp padlóra küldhette az amúgy sem túl jó állapotban lévő hazai fűszerpaprika-ágazatot - kesergett Katona Antal, a Fűszerpaprika Terméktanács titkára. A szakember szomorúnak tartja, hogy a kormányzat csak akkor törődik a paprikásokkal, amikor már baj van. A terméktanácsnál attól tartottak, hogy a hír megrendíti a magyar paprikába vetett fogyasztói bizalmat, így még inkább teret nyer a feketekereskedelem. Először augusztus végén merült fel annak a gyanúja, hogy problémák adódhatnak a külföldről behozott fűszerpaprikával. Akkor a Bács-Kiskun Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző állomás szakemberei mutatták ki veszélyes toxinok jelenlétét két, Brazíliából és Spanyolországból érkezett, összesen hatvantonnás paprikaszállítmányban. Az importra azért volt szükség, mert az azt megelőző évben a szárazság miatt a megszokott 50-55 ezer tonna nyers paprika helyett mindössze 25 ezer tonna termett.
Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke szerint átmenetileg lehetséges korlátozni a paprika használatát az éttermekben, és az étlapról is le lehet venni a paprikával készült fogásokat. Ám ha néhány héten belül nem lehet visszanyerni a hazai és a külföldi fogyasztók magyar paprika iránti bizalmát, akkor az komoly kárt okoz a vendéglátásnak. A paprika ugyanis a magyar gasztronómia lelke. A szakemberek azonban igyekeztek megnyugtatni a fogyasztókat, hogy nemcsak a fűszerpaprikában, a pisztáciában vagy a földimogyoróban lehet aflatoxin, hanem a paprikával fűszerezett húsipari készítményekben, tartósított élelmiszerekben is. Veszélyesek lehetnek tehát a konzervek, a levesporok és a chipsek is - nem beszélve a vendéglőkben felszolgált, hagyományosan paprikával ízesített magyaros ételekről.
A botrány dagadásával újabb paprikamalmok buktak meg. Nem kizárt, hogy az eddig ismertté vált három paprikaforgalmazó mellett más cégek termékében is mérgező aflatoxin található - nyilatkozott Bujdosó László, országos tiszti főorvos. A Dél-Amerikából behozott paprika által aflatoxinnal szennyezett termékek listáján már több mint tíz tétel szerepelt.
A kereskedelemben lassan helyreállt a rend, ám megválaszolatlan kérdések maradtak. A Magyar Közlönyben például eddig semmi nyoma nem volt a paprika forgalmazását betiltó kormánydöntésnek. - Az ÁNTSZ honlapja aligha tekinthető hivatalos jogforrásnak, így jogvita esetén semmire nem hivatkozhatnak a kárt szenvedett kereskedők - sérelmezte Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Jó néhány olyan termék akadt (például a levesporok), amelyről a kereskedők nem tudták, visszatehetők-e a polcokra. Az sem dőlt még el, hogy az unióban forgalmazható, de Magyarországon eddig nem árult fűszerpaprikával bővíthető-e a választék. Azt sem tudták a kereskedők, mihez kezdjenek a begyűjtött, forgalomba nem hozható paprikakészletekkel, s ki kártalanítja őket.
Mikotoxin perc 93 – Mi teszi az aflatoxin B1-et olyan veszélyessé?
A fogyasztói bizalom helyreállítására zárjegyet korábban - a téglaporos hamisítás idején - már kapott a fűszerpaprika. Az Állami Nyomda Rt. most azt ajánlotta, hogy öntapadós hologramos címkékkel igazolják: bevizsgált termékről van szó. Az osztrák Kotányi cég, a fűszertermékek piacvezetője, amely Magyarországon is jelen van, ugyancsak feleslegesnek találta minden aggodalmat, s arról biztosította a fogyasztókat, hogy termékeit folyamatosan ellenőrzi. Bár az évi 1600 tonna paprika-alapanyagot Magyarországról szerzi be, a feldolgozás saját wolkersdorfi fűszergyárában történik. Erwin Kotányi nem tartotta kizártnak, hogy a mostani mérgezési botrányból előnyei származhatnak a magyar piacon, ahol leánycége révén a fűszerekből 65 százalékban részesedik. Az ausztriai termékek közül csak pirospaprikát nem szállít a Kotányi Magyarországra, ezt az igényt ugyanis a magyar gyártók 90 százalékban kielégítik.
A szudánvörös és a paprikapirosítás árnyoldalai
Az aflatoxinos szennyezés után újabb paprikabotrány is kibontakozóban volt. Para-rot - Németországban így nevezték el azt az új szintetikus festékanyagot, amelynek adalékolásával a paprikaőrlemény időtlen időkig megőrzi üde, piros színét. A paprikapirosítás valóságos iparággá vált, mert az őrlemény természetes állapotában az idők múlásával kifakul, és olyan világosbarnává válik, mint a korpa. Az öreg, megbarnult paprika ugyan a benne lévő illóolajok révén éppen olyan égetően csípős, mint a piros, de nem váltja ki a vevőben a vásárlási vágyat. A legolcsóbbak, legveszélyesebbek az ipari színezékek, mint a kizárólag bőr- és padlófestéknek engedélyezett szudánvörös, vagy az orange. A szudánvörös 2003-ban jelent meg az Európai Unió piacain, Ázsiából származó chili paprikában. Fontos az ellenőrzés, mert megvan annak a kockázata, hogy rákkeltő anyaggal színezett paprika kerüljön be az országba.
Júniusban a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal is fokozott ellenőrzést indított a szudánvörössel kezelt paprika alapú készítmények kiszűrésére. Találtak is több kifogásolt tételt: az Anemos Hungária Kft. által Görögországból importált különféle Captain’s fűszerkeverékeket. Ezek nem is kerültek ki a boltokba, s így botrány sem lett belőlük. A lista azonban hosszabbodhat, mert az akkreditált laboratóriumok tovább vizsgálódtak. A hivatal felkérte a boltvezetőket, hogy a vizsgálatok lezárásáig ne árusítsák az athéni Ath. Yiotis S.A. termékeit.
Mikotoxin perc 93 – Mi teszi az aflatoxin B1-et olyan veszélyessé?
A magyar fűszerpaprika-ágazat továbbra is nagy bajban van, ami miatt egyre több az import termék a hazai boltok polcain. Sőt, már akadnak olyan szegedi paprikák is, amelyek két harmada perui, spanyol vagy bolgár őrleményből áll. Az utóbbi időben teljesen elszálltak a hazai fűszerpaprika-árak. Ez abból is jól látszik, hogy idén nyár végén az őrölt fűszerpaprikák kilós átlagára 8.000 forint felett alakult. Az I. osztályú, dedikáltan magyar paprikából készült termékek pedig még ennél is drágábbak lettek. A magas árak hátterében részben az áll, hogy az elmúlt 10 évben folyamatosan csökkennek a hazai termőterületek, ezzel együtt pedig a megtermelt mennyiség is. Továbbá az is nehezíti a helyzetet, hogy a magyarországi termelés sokkal drágább a versenytársakénál. Miért? Mert itthon gázzal szárítják a paprikát, a délebbi termőterületeken azonban ez a folyamat a napon történik. Az ágazatban továbbá hatalmas szükség lenne például a feldolgozás elsődleges fázisainak fejlesztésére is.
A fenti tényezők miatt nem nagy meglepetés, hogy több tonnányi import termék érkezik az országba, amelyek rendkívül olcsók. A történetet tovább bonyolítja, hogy például a Szegedi Paprika Zrt. által gyártott egyik, Szegedi Paprikaként árult termék esetében mind az I., mind a II. osztályú termékekben jelentős az idegen paprika aránya. Az I. osztályú termékben egészen pontosan 35 százaléknyi a hazai paprika részaránya, ami mellett a többi spanyol és bolgár paprika. A II. osztályú termék esetében viszont már csak 34 százalék a hazai arány, ami mellett perui és szintén bolgár paprika található. De mi a helyzet a Hungarikumok kategóriájába tartozó szegedi fűszerpaprikával? A Szegedi Paprika Zrt. esetében a 80 grammos kiszerelés 669 forintba kerül, a kilós ára pedig 8 340 forint. Ez annyit jelent, hogy ez a termék nem sokkal drágább, mint a gyártó azon I. osztályú bolti termékei, amelyek 60 százaléka spanyol vagy bolgár paprikából készülnek.
A jövő kihívásai és a megelőzés
A szakértők szerint megvan a kockázata annak, hogy például valamelyik balkáni országba érkező paprikaszállítmányból több-kevesebb, akár átcsomagolva, továbbjuthat Magyarországra, vagy más uniós tagállamba. Ügyes indiai kereskedők ugyanis az üzbegisztáni paprikát felvásárolva, színét szintetikus festékekkel „fixálva” exportálják tovább jobban fizető és a csípőset értékelő európai piacokra. Az unió, felismerve a veszélyt, a tagországok élelmiszer-biztonsági hatóságaihoz, kutatóihoz fordult, hogy mielőbb hatásos vizsgálati módszereket dolgozzanak ki a rákkeltő, szintetikus paprikaadalékok kimutatására.
A magyar élelmiszeripar és a fűszerpaprika-ágazat számára létfontosságú a folyamatos és szigorú ellenőrzés, mind a hazai termelés, mind az importált áruk tekintetében. A fogyasztók bizalmának helyreállítása és fenntartása érdekében elengedhetetlen a transzparens kommunikáció, a termékek pontos címkézése és a szabályozási keretek folyamatos felülvizsgálata. A gazdasági érdekek és az élelmiszerbiztonság közötti egyensúly megteremtése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a magyar fűszerpaprika továbbra is méltó helyet foglalhasson el a hazai és nemzetközi piacon.