Az őszi paprikatermesztés és a termálvizes hajtatás tudnivalói

Bevezetés

A paprika, mint a magyar konyha egyik alapvető hozzávalója, nem csupán a nyári szezonban kap kiemelt figyelmet. Az őszi hónapokban is biztosítani kell a friss zöldséget, ami különleges kihívásokat támaszt a termelők elé. Szentes környékén a termálvízzel fűtött fóliasátrakban a paprikahajtatásnak nagy hagyománya van, ahol a termelők folyamatosan keresik a legjövedelmezőbb és leghatékonyabb termesztési módszereket. Ez az írás részletesen bemutatja az őszi paprikatermesztés sajátosságait, a hosszúkultúrában tartás és az újraültetés közötti dilemmát, a termálvizes hajtatás technológiai hátterét, valamint az őszi zöldségfogyasztás fontosságát.

A paprikahajtatás és a termálvíz hasznosítása Szentesen

Szentes környékén a termálvízzel fűtött fóliasátrakban hagyományosan paprikát hajtatnak. A szentesi fűtött fóliás paprikahajtatás jellegzetessége a másodlagos termálvíz hasznosítása: a 80-90 °C-os termálvízzel az üvegházakat fűtik, az onnan kikerülő 30-40 °C-os vizet vezetik a fóliasátrakba. Hagyományosan a talajfűtés volt jellemző, de az évtizedekkel ezelőtt lefektetett csőhálózat korszerűtlen, sok a meghibásodási lehetősége, a rendszer nehezen irányítható, így a fóliasátrak tulajdonosai nem használják. Helyette kiépítették a vegetációs fűtés különböző formáit. Legjellemzőbb az úgynevezett fóliatömlős megoldás, amikor a termálvizet keringtető csővezetékeket vízzel telt, körülbelül 20 centiméter átmérőjű fóliatömlővel veszik körül, jelentősen megnövelve a fűtőfelületet. Enyhe teleken a kettős fóliatakarás alatt nem a fűtés a termelő legnagyobb gondja, hanem a fényhiány.

Hosszúkultúra vagy újraültetés őszi idényre?

A termelők számára kulcsfontosságú kérdés, hogy érdemes-e az állományt megtartani hosszúkultúrában, vagy célszerű újrapalántázni az őszi idényre. Ebben a döntésben a személyes motiváción kívül a piaci kilátások is szerepet kapnak.

Az újraültetés kihívásai és előnyei

Ha a kertész az újraültetést választja, akkor július közepéig el kell távolítania a letermett állományt, hogy legkésőbb július végéig végezzen a palántázással. Az újraültetés számottevő többletköltsége az új palánták ára, melynek darabja akár 120 forint is lehet. Emellett a biológiai védekezéshez szükséges egyensúlyt is újból föl kell építeni.

A nyári ültetés különösen a talajnélküli termesztésben kockázatos. Az üres fóliában ugyanis a paplan hőmérséklete az 50 °C-ot is meghaladja, és az öntözővíz hőmérséklete is magas. Elég egy apró figyelmetlenség, és a csövekben fölforrósodott víz leperzseli a palántákat. Hőségnapokban tilos nappal öntözni, csak este és hajnalban szabad, amíg a növények gyökérfejlődése megindul és mérséklődik a forróság. Az újraültetés másik hátránya, hogy a régi állomány kihordásával a biológiai védekezésben hasznos rovarokat is eltávolítjuk a sátrakból, az újabbak betelepítése növeli a költségeket.

Ugyanakkor a fiatal paprikatövek kiváló minőségű, egészséges terméseket hoznak. A fő szedést általában október második felére időzítik, amikor a szabadföldi és hidegfóliás termés már nincs a piacon, és a paprika ára számottevően nő. Az utóbbi évek meleg őszi időszakában azonban a váltás kitolódott, hosszabban kínálták a szabadföldi és hidegfóliás paprikát, és elmaradt a jelentős áremelkedés.

A hosszúkultúra és a visszatörés módszere

A jobb jövedelmezőség reményében a termelők néhány éve új módszert vezettek be: nyár közepén visszatörik a növényeket. A hagyományosan 5 vagy 7,5 méter széles fóliasátrakban a növények a nyár derekára szinte benövik a légteret, ezért a termések minősége sokat romlik, csökken a hozam. A termelők a légtér növeléséhez megdöntik a növényeket és visszatörik a hajtáscsúcsot.

Néhány éve a termelők a paprikaállomány korábban megszokottnál erősebb visszatörésével próbálkoztak. Július 15-20. között a tövek főszárát 50-70 centiméter magasan visszatörték. A tapasztalatok és a számítások igazolják az újítás hasznosságát, a megfelelő eredmény eléréséhez azonban fogadjunk meg néhány szabályt.

A letört hajtásokat nem célszerű azonnal kihordani, egy hétig hagyjuk a sátorban. A hasznos rovarok leginkább a virágzó részeken mozognak, így a hervadó hajtásokról áttelepülnek a friss élő felületekre. Többen a szélső sorokat három héttel később törik vissza, így csökkentik a kezelt növények kitettségét és segítik a biológiai védelem egyensúlyának visszaállítását. A megújuló növényen két hajtást válasszunk ki és azokat vezessük föl, a többit tőből távolítsuk el.

Hosszúkultúrában a tápoldatozás költsége a legnagyobb. A nyár végi növényállomány jó erőnlétben tartásához nagy mennyiségű vizet és tápanyagot kell adagolni. Ha a biológiai növényvédelmi egyensúly kialakult, akkor e téren újabb költségek nincsenek. A visszatört állomány hasonló mértékű befektetést igényel, de ott körülbelül 30 százalékos öntözővíz- és műtrágya-megtakarítás érhető el. A növényápolási munkák viszont több munkáskezet igényelnek, mivel sok a kitörő új hajtás. Ha az átmenet jól sikerül, akkor a biológiai védelem hatékony marad, nem szükséges újabb betelepítés, vagy kevesebb, mint az újonnan ültetett állományban.

Gazdaságossági szempontok

A hozamok nem mutatnak nagy eltérést, inkább az évjárathatás tükröződik az adatokban. Az elért árbevétel elsősorban a paprika minőségétől függ. A paprikaár mélypontja mindig augusztusra esik, az úgynevezett lecsó minőség akkor szinte eladhatatlan. Nem mindegy tehát, hogy augusztusban vagy október-novemberben terem többet az állomány. Akkor biztos az árbevétel, ha a leszedett mennyiségnek legalább a 60 százaléka másod- vagy annál jobb minőségi osztályba sorolható.

A paprika növényvédelme és tápanyagellátása

A paprika növényvédelme egy nagyon fontos tényező. A visszatörés után a kijuttatott vízmennyiséget a harmadára csökkenthetjük. Érdemes megvizsgáltatni a drénvizet, ne növeljük automatikusan a kijuttatott nitrogén mennyiségét. Tartsuk a drén EC-értékét 2 körül, a kimeneti tápoldat pH-ja 5, az elfolyó dréné 7 legyen.

A növényvédelem során a kártevők mellett elsősorban a paprikalisztharmatra figyeljünk, megfelelő szellőztetéssel, a páratartalom szinten tartásával többnyire megelőzhető a kórokozó fertőzése. Az őszi időszakban már a folyamatosan változó időjárási viszonyok között kell biztosítanunk a növények fejlődéséhez szükséges feltételeket. Száraz, egyenletesen meleg nappalok és éjszakák, sok napfény mellett a gyakran változó, hol hideg, hol meleg, páradús levegő, borús, esős idő váltja egymást. Ne várjuk meg, hogy a levelek foltosodása, majd száradása a csúcsi részekig eljusson. A tövek körül elszáradt leveleket szedjük össze, és égessük el. Vigyázzunk arra is, hogy az esetleges fertőzést ne éppen mi vigyük át az egyik tőről a másikra. A gombás fertőzések ellen legjobbak réztartalmú szerek. Ezeknek általában rövid az egészségügyi várakozási idejük. A paprikát a baktériumos levélfoltosság is károsíthatja. Itt is réztartalmú szerekkel védekezhetünk. Ha az időjárás kedvezőtlen hatásaitól meg tudjuk óvni a paradicsomot és a paprikát, még jó termést szüretelhetünk. A hidegebb idő beálltával a paprika fölé fóliaalagutat is húzhatunk.

Palántaneveléskor célunk, hogy erős, zömök palántákat kapjunk. Ekkor magas foszfortartalmú tápanyagellátás célszerű. Kiültetés után a foszfortartalmú tápoldat a begyökeresedést és a virágképződést segíti. Virágzásig mindenképp biztosítani kell a kiegyensúlyozott nitrogénellátást is. A termésképzés idején a paprika káliumigénye megnövekszik. A kalcium hiánya csúcsrothadást okoz. Termesztés során fontos a folyamatos mikroelem ellátás is.

Az őszi paprika-paradoxon és a fejlődési rendellenességek

Szeptember elején sok kertész meglepődve tapasztalja, hogy a bokrok tele vannak friss virágokkal, mégis alig fejlődik belőlük paprika. Ez az úgynevezett „őszi paprika-paradoxon” - rengeteg virág, kevés termés. A paprika igazi hő- és fénykedvelő növény. Nyár közepén, amikor hosszúak a nappalok és meleg az éjszaka, a virágok szinte mind megkötnek. Ősszel azonban rövidülnek a nappalok, a hőmérséklet éjszaka már hűvösebb, és ez megzavarja a folyamatot. A növény ugyan továbbra is hozza a virágokat, de a terméskötés gyengébb lesz. A paprika önbeporzó növény, de a folyamatot nagyban segítik a rovarok és a légmozgás. Ősszel azonban a méhek és más beporzók aktivitása csökken, a szeles nyári napok helyett gyakrabban van nyugodt, párás idő. A paprika növény ilyenkor már „érzi”, hogy közeleg a szezon vége. A természet logikája szerint a növény mindent megtesz, hogy még egyszer virágozzon, hátha sikerül magot érlelni. Ezért hoz sok virágot, még ha kevés is lesz belőlük termés. Bár az őszi virágokból sokszor nem lesz paprika, a növény kitartása és folyamatos virágzása annak a jele, hogy egészséges és erős. Ha most kevesebb is a termés, a bokrok mégis hozzájárulnak a kert szépségéhez. Az őszi paprika-paradoxon tehát nem a kertész hibája, hanem a természet rendje. A hőmérséklet, a fény és a beporzók aktivitása mind közrejátszanak abban, hogy a sok virágból kevés paprika lesz.

Nyár végén, ősz elején gyakran jelentkező fejlődési rendellenesség a paprikán és a paradicsomon kialakuló hajtásvégsárgulás és a paradicsom vízkórságának vagy ödémájának nevezett betegség. Júliusban-augusztusban hozzászoktunk a rendszeres nagyadagú öntözéshez, ilyenkor egy-egy paprika vagy paradicsom képes naponta 2-2,5 liter vizet is elpárologtatni. Ha gyengébb a növekedés, fokozzuk a fejtrágyázást, tovább növeljük a vízadagot, amire általában kedvezően reagálnak a növényeink. Időközben megfeledkezünk arról, hogy augusztus végén, szeptemberben jelentősen csökken a napfény ereje, rövidülnek a nappalok, és egyre hűvösebbek az éjszakák, vagyis egyre kevesebbet párologtat a paprika és a paradicsom. Gyengébb növekedés? Akkor adjunk több vizet és tápanyagot - gondolhatnánk -, hiszen a recept nyár folyamán mindig jól bevált. A megváltozott körülményeket nem érzékeljük, a sok víz gyorsan túlöntözéshez vezet, hatására a paprika és a paradicsom hajtásai, fiatal levelei kisárgulnak, jellegzetes tápanyaghiányt, többnyire a vasra emlékeztető klorózist mutatnak. Sokan - ismerve a vashiánybetegséget - valamilyen vastartalmú lombtrágyával kezdik kezelni a növényeket, többnyire sikertelenül. A jelenség oka a túlöntözésből adódó levegőtlen talaj, amelyből néhány tápelemet (vas, mangán, cink) nem tud a növény hasznosítani. Az öntözés azonnali megszüntetését javasoljuk, intenzív napközi szellőztetést, és ami a legfontosabb, alapos talajlazítást, talajlevegőztetést úgy, hogy a gyökereket ne sértsük meg! A paradicsom esetében is a középtáji levelek fonáki oldalán kialakuló hólyagosodást a sok víz, a magas páratartalom okozza. Ödémás betegség paradicsomon. A tünetek először mindig a szellőzőktől, fűtéstől távol eső helyeken alakulnak ki, többnyire a kisebb méretű, rossz szellőzésű sátrak közepén. Az ödémának vagy vízkórságnak is nevezett betegség más zöldségfajokon is megfigyelhető (pl. fejes káposzta, uborka stb.). Ha időben felismerjük, és az öntözés átmeneti szüneteltetése mellett intenzíven szellőztetünk, a vízhólyagok beszáradnak, súlyosabb terméskieséssel nem kell számolni. Ha elhanyagoljuk vagy nem vesszük időben észre, gyorsan kialakulhatnak a felrepedt vízhólyagokon gombás fertőzések, amelyek a növény teljes pusztulását okozhatják. A kezelés hatására gyorsan, 2-3 nap után elkezdenek visszazöldülni a hajtások.

Paprikatermesztés otthon és a kertben

A paprika szaporítása viszonylag egyszerű, mivel magvetéssel szaporítjuk. Viszont szabadföldi termesztéshez, illetve hajtatáshoz egyaránt palántákat kell nevelnie, vagy beszereznie. A palánta felnevelése 6-8 hetet vesz igénybe.A paprikának 8 hétre van szüksége magvetéstől kiültetésig. Érdemes a palántákat tűzdelés nélkül nevelni, szálas palántaként ültetni ki őket. Tápanyaggal jól ellátott ágyásba kerüljön! Ha van rá mód, a kiültetést a késő délutáni, vagy esti órákban végezzük, vagy egy borús napon. Az ágyásban egymástól 30 cm távolságban jelöljük ki paprikák sorait. A sorokban a tövek is 30 cm távolságra kerüljenek. Kis gödröt ásunk, majd kettő palántát teszünk a gödörbe. Gyökerüket félig betakarjuk földdel, majd jól beöntözzük, hogy a gyökér beiszapolódjon. Sajnos ezzel az öntözéssel sem lehet becsapni a növényt. Az erős légköri aszály hatalmas párologtatásra készteti a paprikákat. Az öntözésnek talán legcélravezetőbb módja az árasztás. A paprika ápolási munkái közül fontos még a kapálás. Nagy nitrogénigényű növény, ezért egyszer kaphat erjesztett csalánlevet tartalmazó öntözővizet is. Júliusban már megjelennek az első termések. Azok egészen a fagyokig szedhetők.Régen, amikor még nem lehetett télen mindenféle friss zöldséget vásárolni, kiásták a legszebb, legtöbb félérett paprikát nevelő tövet és nagy vödörben fagymentes verandára vitték be. Számtalan formában tartósítják télire.

Paprikatermesztés balkonon és virágcserépben

Ahhoz, hogy Ön paprikát tudjon nevelni otthonában, még kert sem szükséges, elég egy napfényes erkély, s ide helyezett balkonláda, vagy virágcserepek. Bármelyik lehetőséget választja, mindenképp olyan fajtát, fajtákat válasszon, melyek az Ön igényeinek legmegfelelőbbek! Termeszthet balkonládában zöldpaprikát, kaliforniai paprikát, chili paprikát egyaránt.

Ha a palántákat is Ön neveli, szerezzen be fémzárolt, ellenőrzött vetőmagokat! Márciusban már hozzákezdhet a palántaneveléshez. Joghurtos poharakban is nevelhet palántát, ha a poharak alját kilyukasztja, megtölti őket laza, tápanyagban dús talajjal, és 2-3 szem magot vet el kb. 1,5-2 cm mélyre. Alakítson ki vízelvezető drénréteget! A paprika palántákat 15-20 cm tőtávolságra ültesse! A palánták számára készítsen lyukat, melybe a palánta kerül.

Kiültetés és távolságok

A paprika termesztés sikeres lehet nyáron szabadföldön, de kora tavasszal, vagy ősszel hajtatva is. Hazánk éghajlata mellett a nyári időszak kiválóan alkalmas a paprika termesztéséhez. A paprikatöveket kb. 20-30 cm-re ültesse egymástól, ehhez azonban ismerni kell a paprikafajta növekedését, végleges méretét is figyelembe kell venni. Fontos, hogy a növények, ha megnőnek, semmiképp ne legyenek összezsúfolva, egymás hegyén-hátán, hiszen így torzak lesznek a növények és a termés is, illetve sok betegség felütheti a fejét.

A paprika palánták kiültetését Önnek mindenképp előre meg kell terveznie.

• Determinált fajtáknál a négyzetméterenkénti 12-15 tő javasolt. A tőtávolság 20 cm. A sortávolság ágyásos elrendezésnél 30 cm. Az ágyások közötti távolság 60 cm. Ikersoros elrendezésnél a sortávolság 25 cm.
• Folytonos növekedésű fajták tőtávolsága 25 cm. A sortávolság ágyásos elrendezésnél 40 cm. Az ágyások közötti távolság 60 cm. Ikersoros elrendezésnél a sortávolság 25 cm.

Hajtatási időpontok és előkészületek

• Korai hajtatásnál február 1. (melyhez fűtött termesztőberendezés szükséges).
• Középkorai hajtatásnál február 1. és április 15.
• Hideghajtatásnál április 15. és május 15.

Középkorai hajtatáshoz folytonos növekedésű fajtákat válasszon, illetve egyes determinált fajták is megfelelőek. A palánták ültetése előtt készítse elő a termesztőberendezést! Fertőtlenítse a vázszerkezetet, és a talajt! Gondoskodjon a megfelelő tápanyag utánpótlásról! A palántaneveléshez a tervezett ültetési időpont előtt 6-8 héttel szükséges elvetnie a magokat szaporítóládába (szórva, vagy sorba), tápkockába, műanyag poharakba, vagy műanyag tálcákba (szemenként). A paprika fóliasátorban történő termesztésénél a legcélszerűbb az ágyásos, vagy ikersoros elrendezés. Megkönnyíti Önnek az ápolási munkák és a szedés végzését! A palántának ültetőkanállal készítsen gödröt, és abba ültesse el a paprikapalántát! A palánták fóliasátorba ültetése után az ápolási munkák, melyeket el kell végeznie a siker érdekében: az öntözés, szellőztetés, (ha szükséges - hajtatási módtól függően - fűtés), talajápolás és növényvédelem.

Támrendszer és metszés

A paprika egyszáras termesztéstechnológiájú hajtatásához Önnek támberendezést kell létesítenie. A támrendszert úgy kell kialakítani, hogy a paprikasorok felett 2 méter magasan drótot kell kifeszíteni. Ezeket a drótokat keresztirányban oszlopokhoz rögzített huzalok támasztják alá. A növények felkötözéséhez többszálas műanyag zsinórt használjon! A zsineget csúszókötéssel rögzítse a felső támrendszeren, majd lent lazán kötözze a paprikatőre, (figyelembe véve a növény szárának vastagodását). A paprika egyszáras termesztéstechnológiájú hajtatásakor támberendezéses-rendszer létesítése után zsinór mellett vezetjük felfelé a paprika meghagyott vezérhajtását. A zsineget csúszókötéssel rögzítse a felső támrendszeren, majd lent lazán kötözze a paprikatőre! A paprikát metszeni szükséges. Az 5-7 cm magasságot elérő első hajtások közül válassza ki a legszebbet, és a többit tőből távolítsa el! Ezt vezesse függőlegesen a zsinór mellett! Az alsó részeken akkor kezdje el a felesleges hajtásrészek eltávolítását, mikor már 90-110 cm hosszúak. Erős növekedés esetén az első elágazás alatti levélhónaljakból is fejlődhetnek hajtások. Ezeket tőből távolítsa el!

A paprika betakarítása és fajtái

A paprika betakarítása egy igencsak nagyszerű feladat, és több hullámban végezhető, szinte folyamatosan egészen őszig. A paprikának két érési ideje van a gyakorlatban. A gazdaságilag érett paprika még nem teljesen érett, sokszor nem érte el a végleges, fajtára jellemző színét, de már finom, ropogós, és nagyon jól betakarítható és feldolgozható. Ha biológiailag éretten szedjük le a paprikát, akkor megvárjuk, amíg ténylegesen megérik, általában pirossá vagy sárgává válik, kissé megráncosodik, a húsa kissé megpuhul.

Paprikafajták a teljesség igénye nélkül

Számtalan fajta húsos vagy vékony, csípős és édes, mindenféle színű és formájú paprika létezik. A színbeli eltérés nem feltétlenül jelent külön fajtát, sokszor ugyanaz a paprika hamarabb leszedve sárga vagy zöld, viszont idővel bepirosodik. Ilyenkor az íze is egészen más tud lenni - vegyünk példának egy "fűízű" zöld kápiát, mennyire más ugyanaz bepirosodva - kifejezetten édes íze lesz, miután beérett.

Néhány fajta, melyeket itthon is viszonylag könnyen beszerezhetünk:

• TV paprika: Nevét nem a televízióról kapta, a TV a "tölteni való" rövidítése. Fogyasztható nyersen, ebből készül a savanyított, káposztával töltött változat és a hagyományos darált húsos töltött paprika. Lecsóba és mindenféle pörköltbe is ez kerül alapvetően.
• Hegyes erős: Szintén hagyománya van a fogyasztásának, ezt is szokás nyersen fogyasztani, de bármelyik paprikás ételhez adhatjuk, ha szeretjük a pikáns, csípős ízeket. Ha nem bírjuk a nagyon csípős ételeket, de az ízét szeretjük, vágjuk ki az ereket és kerüljük el a magokat - ügyeljünk arra, hogy miután megfogtuk, alaposan mossunk kezet és szembe semmiképp ne nyúljunk!
• Kápia: Piros változata édes, kicsit olyan ízű, mint a kaliforniai paprika, de az állaga inkább a hegyes erősére emlékeztet. Remek alapanyag grillezéshez, elkészíthető belőle a hagyományos izraeli reggeli a shakshuka, ami a mi tojásos lecsónkra hasonlít leginkább. Szokták olajban tartósítva antipastiként árulni, de a kápia a híres ajvár, azaz sült paprikakrém alapanyaga is.
• Kaliforniai paprika: Ez a vastag húsú paprikafajta, amit érdemes hidegtálakra megtölteni, grillezni, ázsiai ihletésű wokos zöldségek közé pirítani, pizza tetejére csíkozni. Itt is a zöld a legkevésbé édes, egészen más íze van, mint a pirosnak.
• Jalapeno és chili: A csilinek egész kultusza alakult ki az utóbbi időben. Csípősségét az úgynevezett Scoville-érték alapján határozzák meg. Kapható csilipehely, őrölt fűszer formában, de végtelen számú chiliszósz, lekvár, dzsem és mindenféle egyéb termék kapható már. A jalapeno paprika tulajdonképpen egy chili fajta, melyet nem érlelnek be pirosra. Szószokba, salátákba, pizzára szokták tenni. Itthon ritkán lehet frissen kapni, de sós lében eltéve már a legtöbb nagy áruházának polcain megtalálható. Frissen grillezve is nagyon finom, de tényleg csak azoknak, akik bírják azt, ami kétszer csíp.

Az őszi zöldségfogyasztás jelentősége

Ahhoz, hogy az őszi hónapokban is megőrizzük egészségünket, ellenállóbbak legyünk a betegségekkel szemben és javítsunk immunrendszerünk állapotán, elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű zöldség- és gyümölcsfogyasztás. Nyáron roskadásig szedhetjük a kosarunkat a különböző színes, zamatos gyümölcsökkel és zöldségekkel, majd őszre - mintha alábbhagyna a lelkesedés - sokunknál jelentősen csökken a bevitelük. A napi ajánlott zöldség- és gyümölcsbevitel minimum 400 gramm; ez optimális esetben 3-4 adag zöldséget és 1-2 adag gyümölcsöt jelent naponta. Manapság már teljesen természetesnek vesszük, hogy az élelmiszerüzletekben egész évben hozzájuthatunk bármilyen zöldséghez és gyümölcshöz, akár anélkül is, hogy az éppen hazánkban szezonalitását élvezné, vagyis adott időszakban a hazai éghajlaton megteremne.

Az őszi-téli szezon kedvenc zöldségei és gyümölcsei

Immunrendszerünk állapota nagymértékben függ a táplálkozási- és életmódbeli szokásainktól. A megfelelő mennyiségű zöldség- és gyümölcsfogyasztás kiváló módja az ásványi anyagok és vitaminok bevitelének. Az őszi-téli időszakban kifejezetten fogékonnyá válunk a különböző betegségekre, így szervezetünk védelmi vonalának támogatása igencsak hangsúlyossá válik.

Nézzük meg, mely őszi zöldségek és gyümölcsök támogathatják immunrendszerünket:

• Birsalma: Nyersen szinte élvezhetetlen, de hőkezelve chutney, lekvár, befőtt vagy mártás is készülhet belőle, felhasználható süteményekhez, valamint a jól ismert birsalmasajt alapját is ez a gyümölcs adja. Omega-3 zsírsavban-, ásványi anyagokban- és vitaminokban gazdag. Rendszeres fogyasztásával támogathatjuk a szellemi teljesítőképességünket, bőrünk rugalmasságát és egészségét. Hozzájárul szív- és érrendszerünk védelméhez, valamint immunrendszerünk erősítéséhez.
• Geszténye: Az őszi-téli szezon egyik legnépszerűbb csemegéje. Tápláló, magas B-, C- és E-vitamin tartalommal rendelkezik, jelentős a kálium, kalcium és magnézium, valamint antioxidáns tartalma is. Sütés-pörkölés hatására javul az emészthetősége.
• Cékla: Változatosan felhasználható gyökérzöldség, melyre nem csak a színe miatt érdemes felfigyelnünk. Szuper növényi vasforrás és gazdag folsavban. Mellette kiemelendő B-, C- és E-vitamin-, valamint kalcium, kálium, magnézium, cink, nátrium és réz tartalma is. Színanyagai erős antioxidánsok, segítik a szervezet méregtelenítését, gyulladáscsökkentők és daganatmegelőző hatásúak.
• Sütőtök: Talán elmondható, hogy az őszi szezon koronázatlan királya a sütőtök. A- és E-vitaminban gazdag, jó forrása még ezeken kívül a káliumnak, foszfornak, kalciumnak és magnéziumnak is. Egy erős antioxidáns, a béta-karotin adja narancssárga színét, mely javítja a látást és lassítja a bőr öregedési folyamatait. Nem csoda, hogy ennyire közkedvelt alapanyag, hiszen számos módon felhasználható; köretként, pürésítve, krémlevesként is elkészíthető, édeskés íze miatt jól passzol süteményekhez is.
• Kelkáposzta: Az elmúlt évek egyik „superfood”-jaként tartják számon. Igen jelentős A- és C-vitamin-, valamint antioxidáns tartalmú. Erős színéért a karotinoidok felelősek, melyek antioxidáns hatásuknak köszönhetően megkötik a szabadgyököket. Fogyasztható nyersen például smoothie-k részeként vagy főzés alkalmával egytálételekbe, levesekbe keverve.

Paprika a magyar konyhában és egészségügyi előnyei

A paprika tipikus magyar alapanyag - őrölve fűszernek, sütve vagy főzve. Töltött paprika, lecsó és pörköltek, paprikás krumpli, gulyásleves, halászlé - a paprika minden igazi hagyományos ételben megtalálható valamilyen formában. Egy jó ideje pedig tarol a chili-láz, minden tisztességes gourmet nevel otthon palántát vagy tart kézműves chilli szószt, chili lekvárt a kamrában.

A paprika eredetileg Közép- és Dél-Amerikából származik. Először csak mint dísznövényt kezdték termeszteni Európában, mivel azt hitték, mérgező. Magyarországon a 18. században terjedt el a termesztése, olcsó borspótló fűszerként vált népszerűvé és lett a magyar konyha egyik védjegye.

Paprikafogyasztás előnyei

Talán legismertebb előnye a paprikának, hogy tele van C-vitaminnal - Szent-Györgyi Albert professzor Nobel-díjat kapott kutatásaiért, melyhez paprikából vonta ki a C-vitamint. Rosttartalma magas, ami segíthet a fogyásban is, de az egészséges emésztéshez elengedhetetlen - emiatt is ajánlott akár minden nap fogyasztani. Tápanyag összetétele fajtánként változik, de megtalálható benne B6, E és A-vitamin, valamint folát és kálium. Színanyagai antioxidáns hatással bírnak, számos jótékony élettani hatásuk ismert. A vörös színét adja például a kapszantin, sárgás színéért többek között a lutein és zeaxanthin felelős, mely a szem egészségének támogatására kitűnő, de astaxanthin vagy likopin is található egyes árnyalatokban. Az erős paprikák csípős ízéért felelős kapszaicin pedig a fogyókúrában lehet segítségedre.

Vásárlás és tárolás

Amikor nyers paprikát vásárolunk, ügyeljünk rá, hogy fényes, sima legyen a héja, ne legyen rajta puha folt - nézzük meg a végeit is, azon hamarabb látszik, ha már nagyon régen le lett szedve. Hibátlan de ráncos paprikát is nyugodtan meg lehet venni, ha nem akarjuk még rakosgatni és rögtön meg is főzzük, a lecsónak például semmi baja nem lesz az ilyentől. Tárolása nagyon egyszerű, száraz, hűvös helyen kell tartani - így mehet mosás nélkül a hűtő zöldségtartó fiókjába. Vigyázni azzal kell, hogy a fölösleges nedvességtől romlásnak indul.Íme néhány ötlet, mire használhatjuk fel a paprikát:

• Pikáns sült paprikakrém
• Cukkinis-csicseriborsós lecsó recept
• Hideg nyári zöldséglevesek
• Édes-savanyú mártás házilag
• Görög saláta recept
• Pritaminpaprikás spenótsaláta
• Brokkolis túrós pite
• Zöldséges spagetti-pizza

tags: #oszi #zoldsegek #paprika