A padlizsán és a burgonyabogár: Termesztés, védekezés és tippek a sikeres betakarításhoz

A padlizsán, más néven tojásgyümölcs, a csucsorfélék családjába tartozik, akárcsak a paprika, a paradicsom és a burgonya. Kultúrnövényként Indiában kezdték termeszteni, és Közép-Európában zöldségféleként csak a 18. században vált ismertté. Ez a melegigényes növény ideális körülmények között bőséges termést hozhat, azonban számos kártevő és betegség fenyegeti, melyek közül az egyik legjelentősebb a burgonyabogár, vagy más néven kolorádóbogár.

Padlizsán termés és virágok

A padlizsán sikeres termesztésének alapjai

A padlizsán, mint kimondottan melegigényes növény, olyan helyet igényel, ahol a széltől is óvjuk, és ahol legalább 10-14 órán keresztül kapja a tűző napot. A lila szín intenzitása a külső hőmérséklettől függ. A legjobb termést az agyagos, agyagos-homokos, nagy humusztartalmú talajban érhető el, mely tápanyagban gazdag és laza. Hűvösebb nyarú vidéken inkább nagyméretű virágdézsába ültessük, és helyezzük a déli fekvésű fal mellé, szélvédett helyre.

Ültetés és gondozás

Szabadföldbe csak május második felében, a fagyosszentek után ültessük ki. Kis területeken a korai zöldségek (saláta, retek, korai karalábé stb.) utónövényeként termeszthetjük. Fontos a rendszeres talajlazítás, kapálás, trágyázás és öntözés. A permetező öntözés helyett inkább a csepegtető vagy a talajt elárasztó öntözés az előnyösebb, különösen a termés kialakulása és az érés során.

A növényeknek jót tesz a fekete fólián vagy a fátyolfólián való termesztés. Ekkor nincs szükség kapálásra, növekszik a gyökérrendszer körüli hőmérséklet, s ezzel gyorsul az érés és a betakarítás, valamint nő a terméshozam. Amikor a növények bokrosodni kezdenek, csak 3-4 hajtást hagyjunk meg, az összes többi oldalhajtást törjük ki. Ha hagyjuk az oldalhajtásokat nőni, akkor viszont a terménykezdemények egy részét célszerű kicsípni, mintegy ötödére csökkentve azok számát. Mindkét esetben szép, érett terméseket kapunk.

A növényen általában 5-7 termést hagyunk meg, a többit eltávolítjuk, amíg kicsik, esetleg már a virágokat is leszedhetjük. Fogyasztásra a 30 nappal az elvirágzás utáni termés a legalkalmasabb, amikor a zöldség húsa még finom, puha, nem beért magokkal. Augusztustól, mikor a gyümölcs ibolyaszínűre sötétedik, frissen szedhető.

Betegségek és megelőzés

Mivel a padlizsán a burgonyafélék családjába tartozik, a paradicsomvész - burgonyavész is veszélyezteti. Itt is a megelőzésre kell törekednünk. A verticilliumos és fuzáriumos hervadást a fonnyadó hajtásvégekről és a barnuló levelekről ismerhetjük fel. Ilyenkor helyezzük meleg helyre, és tegyünk rá egy műanyag zacskót, hogy a meleget és nedvességet megőrizzük.

A burgonyabogár: Egy rettegett kártevő

A növendék padlizsánban, akárcsak a burgonyában, óriási kárt tehet a burgonyabogár. A krumplibogár, burgonyabogár, kolorádóbogár - nevezhetjük bármelyik nevén, mindannyiunknak egyből eszünkbe jut ez az aprócska, igazán jellegzetes kerti kártevő, a burgonya legnagyobb ellensége. Borzalmas érzés a kertésznek, amikor hetek, hónapok munkája veszik kárba egyetlen, ám annál veszélyesebb, aprócska kártevőfaj miatt, amelyek egy pillanat alatt ellephetik a zöldséget, gyümölcsöt, sőt, a fákat is.

Burgonyabogár lárvái és kifejlett bogár

Eredete és elterjedése

A krumplibogár eredendően Mexikó, Új-Mexikó térségében volt őshonos rovarfaj (a későbbiekben tévesen úgy gondolták, hogy Coloradóból származik), eredeti tápnövényei a szikár, szárazságtűrő csucsorfélék voltak, amelyek egyszerű gyomnövények. A XIX. század közepén a Sziklás-hegység mentén északabbra vonuló mexikói telepesek közvetítésével terjedt el az Amerikai Egyesült Államok északi részein, ahol Nebraskában találkozhatott a burgonyával. Az új tápnövényén robbanásszerű ütemben kezdett el szaporodni.

Az első európai előfordulását 1877-ben regisztrálták németországi burgonyatáblákon. A XX. század első éveitől kezdve szórványosan már más európai országokban is felbukkant. Európában kétszer sikerült teljes mértékben kiirtani, egészen 1922-ig, amikor a franciaországi Bordeaux környékén meg nem jelent egy olyan kiterjedésű krumplibogár-góc, amivel már a mezőgazdászok sem tudtak megbirkózni. Ma már a faj a világon mindenütt előfordul, ahol gazdanövényeit - főként a krumplit - termesztik. Magyarországon 1947-ben észlelték a rovar első kártételét, Héderváron.

Megjelenése és életciklusa

A burgonyabogár egy igen jellegzetes megjelenésű rovarfaj, ami a levélbogarak családjába tartozik. Egy kifejlett krumplibogár 9-12 mm hosszúságúra nő, szélessége 4-7 mm, alakja ovális, domború. Repülésre alkalmas szárnyakkal rendelkezik, amelyeket kemény kitinpáncél takar. Ezen a páncélon mindkét oldalon 5-5 fekete csík található, amiről igen könnyű felismerni. A lárva hossza az utolsó, bábozódás előtti stádiumban elérheti a 15 millimétert is. A báb narancsvörös, narancssárga vagy okkersárga, 7-9 milliméter hosszú.

A burgonyabogár azért ennyire káros, mert nem csak lárvaállapotban, hanem imágóként is pusztítja a gazdanövényt. Az imágók számára táplálékot nyújthat még a csattanó maszlag. Áttelelni csak az imágó, vagyis a kifejlett, ivarérett rovar képes, ami a telet a földbe ásva tölti. A krumplibogár a föld alól tavasszal bújik elő, ekkor már el is kezd táplálkozni a zsenge, növényi részekkel, és egész nyáron aktív marad.

A krumplibogár szaporodása a táplálkozást követően meg is indul: a nőstény egyed a gazdanövény leveleinek fonákjára helyezi a petéit, átlagosan 20-80 petéből álló csomókban, de 12-20-as csoportokban is rakhatja a levelek aljára. Egy nőstény 700-1000 petét is rakhat. A peték 10-14 nap alatt fejlődnek ki pirosas-rózsaszínes, fekete pöttyökkel borított lárvákká, amelyek növekedésük során, a bebábozódáshoz közeledve sárga színűre változnak. A lárvák egy hét múlva kelnek ki, és csoportosan fejlődnek tovább a száras, leveles növényi részeken, így pusztításukat is csapatban végzik. Teljes kifejlődésük 2-3 hét. Az imágók egyedül folytatják útjukat.

A krumplibogárral fertőzött vidék éghajlatától függ, hogy hány ilyen nemzedék fejlődik ki a gazdanövényeken. Magyarországon a mérsékelt övi éghajlat általában két nemzedéknek kedvez, de a mediterrán vidékeken, ahol a burgonyabogár kifejezetten jól érzi magát, három krumplibogár nemzedék is felnőhet, brutális pusztítást végezve. A frissen kifejlődött imágó hathetes korában válik ivaréretté, a párzási időszak tavasztól egészen nyár végéig tart. A burgonyabogár 1-2 évig él.

Tápnövényei

A burgonyabogár legkedveltebb tápnövénye a burgonya, de előszeretettel fogyasztja más burgonyafélék levelét is. Teljes értékű tápnövénye még a padlizsán, de az imágók kártétele előfordulhat a paradicsomon is. A krumplibogár kedvelt gazdanövényei a padlizsán és a csucsor, az imágók azonban szórványosan előfordulhatnak a paprika, a paradicsom vagy az ördögcérna levelein, de megtelepszenek a nadragulyán vagy a beléndeken is.

Védekezés a burgonyabogár ellen

Komoly nehézséget okoz a burgonyabogárral vívott harcban, hogy nehéz ellene védekezni. Természetes ellensége ugyanis Magyarországon nem igazán van, mindössze három valódi élősködője van, a Doryphorophaga fürkészlégy-nem három faja. Az őshonos módon előforduló rovarfogyasztó kétéltűek, hüllők, madarak és emlősök némelyike fogyasztja a krumplibogarat, de elpusztítani nem tudják az állományt, csak gyéríteni. Azonban jó néhány trükk, amit bevethetünk ellene. A krumplibogár ellen folyamatos odafigyeléssel lehet harcolni.

Házilag alkalmazható természetes módszerek

A házikertekben mindenképpen érdemes kipróbálni a krumplibogár elleni házilag alkalmazható természetes módszereket, hiszen néhány sor krumpli esetében kevésbé bonyolult és nehéz felvenni a harcot a kártevő ellen, mint több hektáron.

  1. Tiszta porta és udvar: Ahhoz, hogy kisebb valószínűséggel jelenjenek meg a krumplibogarak a kertünkben, fontos, hogy tisztán tartsuk a portát és az udvart.
  2. Vetésváltás (vetésforgó): A krumplibogár és más kártevők ellen hatékony védekezés a vetésváltás alkalmazása, amellyel a következő évi fertőzést előzhetjük meg, hiszen a kártevők a talaj felső rétegeiben kialakított kamrácskáikban telelnek át. Ezért alaposan megnehezíthetjük a dolgukat, ha a burgonyaágyásokat az előző évitől minél messzebbre alakítjuk ki.
  3. Korán érő fajták ültetése: A nyár közepén fejlődő imágók károsításának elkerülése érdekében ültessünk korán érő fajtákat a kertbe. A burgonya előcsíráztatása is előnyt jelent, mivel a földből kibúvó bogarak és a kikelő lárvák már megerősödött növényekkel találják szemben magukat.
  4. Kézi gyűjtés és peték megsemmisítése: Sokan vagyunk, akik nem szívesen permetezünk; ha úgy adódik, inkább kézzel szedegetjük össze a falánk krumplibogarakat. Ha nem undorodunk a rovaroktól túlzottan, egyszerűen össze is szedhetjük őket kézzel, vagy lesöpörhetjük a lárvákat tollseprűvel. A lárva a gazdanövény nélkül, étlen-szomjan nehezen marad életben, sokszor előfordul, hogy hamarabb kimerül, mint vissza tudna mászni a helyére.A konyhakertben a legjobb megoldás, ha rendszeresen átnézzük a burgonyát, különösen a levél fonákjára koncentrálva, mert akkor hamar észrevehetjük a narancssárga petéit, így azok elpusztításával elejét tudjuk venni annak, hogy ki tudjanak fejlődni a krumplibogarak. A petéket dörzsöljük szét, vagy a levéllel együtt távolítsuk el a növényről és semmisítsük meg. Ha már megjelentek a krumplibogarak, akkor egyesével érdemes őket leszedni a növényről és elpusztítani. Akár üvegbe is gyűjthetjük, de tegyünk az aljára vizet, mert egyébként ki fog mászni belőle. Ez bizony egy mindennapos feladat lesz számunkra, de kössük össze a kellemest a hasznossal, és tegyük családi eseménnyé.
  5. Bogárfogó árok: A korai betelepedés meggátlására alkalmas az úgynevezett bogárfogó árok, amit az ágyás körül, 45 fokos dőlésszögű parttal alakítsunk ki és béleljük ki műanyag fóliával. Ide rázhatjuk le a már burgonyára jutott kártevő bogarakat és lárvákat is. A talajban telelő és tavasszal onnan kibújó felnőtt bogarak még nem tudnak repülni, így érdemes a burgonyasorok közé 50 cm mély és 30 cm széles árkokat készíteni, így meg tudjuk akadályozni, hogy elérjék a friss hajtásokat, az árokban pedig könnyen össze tudjuk őket gyűjteni.
  6. Növénytársítás: Számos módszert kipróbálhatunk a krumplibogár ellen, ha mindenképpen vegyszermentesen akarjuk megszüntetni a problémát. Általánosan elterjedt növényvédő technika a növénytársítás, amelyet, ha helyesen alkalmazunk, és megfelelő, úgynevezett burgonyabogár-taszító növényeket ültetünk egymás mellé, akkor könnyedén elriaszhatjuk a kártevőt a kertünktől. Ezek jellemzően olyan növények, amelyek vagy a rovar számára erős szagot bocsátanak ki, vagy pusztán csak mérgezőek számára. A sorközökbe padlizsánt kell palántálni, azt jobban szereti, mint a krumplit, és így könnyebb összeszedni őket. Azt is ajánlják, hogy ültessünk néhány tő padlizsánt a burgonyától távolabb, mert azt szívesebben fogyasztja a krumplibogár, így az elsőként megjelenő egyedek ott gyűlnek össze, és megfoghatjuk őket.
  7. Fokhagymás növényvédő szer: A fokhagyma nem csak finom és egészséges, de még a krumplibogár ellen is bátran bevethetjük. 8-10 fokhagymagerezdet törjünk össze és készítsünk belőle sima, kenhető masszát. Adjunk hozzá egy kevés apróra vágott jalapeno paprikát és egy kiskanál borsot, majd alaposan keverjük össze az egészet. 3-4 csésze vízzel együtt turmixoljuk össze, majd hagyjuk állni egy éjszakán át. Szűrjük le, majd töltsük egy tiszta palackba, és már használhatjuk is. Az oldatot fújjuk közvetlenül a növény leveleinek fonákjára. Használjuk hetente egyszer, súlyosabb fertőzöttség esetén hetente kétszer. Ha már elmúlt a fertőzés, akkor is ajánlatos heti egy alkalommal megelőzésképpen lepermetezni vele a növényeiket.
  8. Tormaoldat: A krumplibogarak nem szeretik a tormát. Érdemes tehát a fiatal növényeket tormaoldattal lepermetezni. Ehhez 10 liter vízben oldjunk fel 300 gramm szárított és porrá őrölt tormát. Ez nem csak a peterakásban akadályozza meg a krumplibogarat, de még a kikelő lárvák nagy részét is elpusztítja.
  9. Fahamu: Nekem a fahamu vált be vizes levélre és földre szórva, sőt, fahamu-oldatot is készítettem. Fahamut szitálunk rá reggel, mikor még harmatos a levele, hogy rátapadjon.
  10. Szappan és víz elegye: A szappan és a víz elegye hatékony lehet a krumplibogarak ellen, mindössze annyit kell tennünk, hogy megtöltünk egy spray-palackot vízzel, adunk hozzá 8-12 csepp szappant, majd jól összerázzuk az oldatot. Ha ez megtörtént, permetezzük az elegyet közvetlenül a kártevőre a növényen.
  11. Neem olaj: Érdemes kipróbálni a krumplibogarak ellen a neem olajat is, nagyon jó vegyszermentes megoldás, nem káros sem az emberre, sem pedig a növényre se. Töltsünk fel egy spray-palackot vízzel és adjunk hozzá 1-2 evőkanál neem olajat, valamint 1 evőkanál kasztíliai szappant, rázzuk össze az elegyet és permetezzük a növény azon területeire, ahol a burgonyabogarak előfordulnak, esetleg már láthatóak a pusztításuk nyomai. A nem-fa terméséből sajtolt olaj hatóanyaga, az azadiraktin felszívódik a növények levelébe, és az abból fogyasztó lárvák átalakulását akadályozza meg, mert gátolja a kitinszintézist.
  12. Összegyűjtött bogarak fermentált oldata: Kutatások bizonyítják, hogy a saját fajtájuk rothadó tetemeitől messzire menekülnek. Érdemes már lehetőleg kora tavasszal kiszemezgetni a kertből a kártevőket és szétnyomni őket. Viszont a leghatásosabb ellenszer az, ha leszűrjük a szétlapított bogarakat vízzel, majd azzal permetezzük le a növényeket. Szedd le a bogarat, tedd vízbe, zárd le, gyűjtsed. Ha sok van, kevés Zeolitot tegyél hozzá. Egy hét múlva higítsd fel 10-1 arányba, ha bírod a szagát sűrűbb is lehet.
  13. Mák: Egy maréknyi mákot - a terület nagyságától függően - a krumpliföldön hánya-veti módon szétszórunk. Mire a krumpli már „termelné” a fránya bogarakat, addigra a mák 1,2-1,5 m magas, és arra mászik fel a bogár. Onnan egyszerűen 2-3 naponta begyűjthető.
  14. Söprű: A krumplibogarat esténként le kell seperni söprűvel a növényekről. Három-négy napon át elég megcsinálni, de naponta többször is. A lárvák ugyanis folyamatosan eszik a zöld leveleket, s míg a földről újra a szárra kerülnek, közben lemerülnek.
  15. Erős paprikás oldat: 5 darab erős paprikát össze kell darabolni és beletenni 1 pohár vízbe, hadd ázzon egy éjjelen át. Ehhez lehet önteni egy liter vizet, leszűrni, és permetezni vele.
  16. Katicabogár: A katicabogár is nagy segítség, hiszen imádja megenni a krumplibogár lárváit.

Vegyszeres védekezés

Ha nem ódzkodsz a permetszerek alkalmazásától, és úgy látod már minden módszert kipróbáltál, de nem jártál sikerrel, a vegyszeres megoldásokat is érdemes lehet bevetni. A burgonyabogarak és lárvái ellen számos hagyományos kontakt hatású, szabadforgalmú rovarölő szer van forgalomban. Ilyenek a Decis, Sherpa, Talstar, Trebon. Fontos megjegyezni, hogy a burgonyabogár ellen nem mindig hatásosak a réz alapú anyagok, és más permetszerekkel sem tudunk mindig hatékonyan védekezni, ugyanis ezek a kártevők kifejezetten ellenállóak és gyorsan alkalmazkodnak a változáshoz.

A lárvák vedlési folyamatát megzavaró rovarölő szerek kímélik a hasznos rovarokat, csak a kártevőre hatnak, viszont a kezelést követően csak napok múlva figyelhető meg hatásuk. Biotermesztésben is felhasználható, tehát sem a felhasználóra, sem a környezetre nem mérgező a Novodor FC nevű biopreparátum, melynek hatóanyaga a Bacillus thuringiensis var. tenebrionis nevű baktérium. Minél fiatalabbak a burgonyabogár-lárvák, annál eredményesebb a kezelés. (Megjegyzés: a fiatalabb korú krumplibogár lárvák ellen régen megfelelő védelmet nyújtott a Novodor FC készítmény, azonban ökológiai gazdálkodásban ez a szer már nem engedélyezett.)

A NÉBIH tapasztalatai szerint gyakran előfordul, hogy a termelők éveken keresztül ugyanazzal a rovarölő szerrel védekeznek. Többször pedig az csökkenti a rovarölő szerek hatékonyságát, ha azok kijuttatása nem az előírt adagban történik. További gond, hogy a burgonyabogár érzékenysége bizonyos hatóanyagokkal szemben mérséklődhet. Az európai uniós szabályozás következtében az elmúlt években csökkent a kártevők ellen felhasználható hatóanyagok száma. Jó néhány eredményesen használható rovarölő szert soroltak az I. és II. kategóriába.

A probléma ismeretében az engedélyező hatóság idén kiterjesztette egy spinosad hatóanyagú rovarölő szer engedélyét burgonyabogár ellen is. A készítmény kis kiszerelésben III. forgalmi kategóriájú, azaz szabad forgalmú rovarölő szernek minősül, amely a kiskertes felhasználók számára is elérhető. A Laser nevű szert a burgonyában a permetezést az L1-L2 fokozatú lárvák tömeges megjelenéséhez célszerű időzíteni. A Laser nevű védőszert egy idényben maximum kétszer használjuk, ugyanis a burgonyabogár rezisztenssé válhat rá. A spinozad hatóanyagú készítményt (Laser Duplo) a kis lárvák ellen időzítve kell először használni, aztán 7-10 naponként ismételni a permetezést.

A védekezést akkor kell elvégezni, mikor a növények 20 százalékán bogár, vagy 5-10 százalékán rágásnyom van.

Lila burgonya: A krumplibogarak nem szeretik

Ha biztosra szeretnél menni, ezt a krumplit nem fogják szeretni a krumplibogarak! A lila burgonyát, amelynek kékbe hajló, sötét lila a héja, a vágási felülete pedig kékes-lilás, egyáltalán nem szeretik a krumplibogarak. Ennek nem az az oka, hogy a krumplibogarak között nincs Újpest szurkoló, csupán valamiért nem kedvelik a növény ízét. A lila burgonya a színét az antocián nevű antioxidánsnak köszönheti, amely a céklában és a szederben is megtalálható. Egy indiai farmer hozta létre ezt az új burgonyafajtát, amelynek kékes-lilás színű gumója 100 grammra számítva 100 milligramm antioxidáns vegyületet tartalmaz. Ez a mennyiség a jelenleg termesztésben lévő fajták átlagát hétszeresen meghaladja, ami óriási jelentőséggel bír az egészséges táplálkozás szempontjából, különösen indiai viszonylatban. Ezen kívül rendkívül finom, és nagyon ellenálló a kártevőkkel szemben.

Lila burgonya

Ne adjuk fel hát a harcot a krumplibogarakkal szemben, és termesszünk burgonyát a kertünkben! A burgonya egyáltalán nem válogatós, ha talajról van szó, hiszen jóformán mindenhol megterem. Azonban legjobban a közömbös, vagy kissé savanyú kémhatású homok, illetve homokos vályogtalajokat kedveli. A burgonya a komposzttal dúsított talajban válik igazán ízletessé. Ráadásul, ha a szomszédságában kömény terem, még finomabb lesz.

tags: #padlizsanon #krumpli #bogar