A köhögés okai étkezés után: áttekintés és kezelési lehetőségek

Sokakkal előfordul, hogy étkezés után hirtelen köhögés fogja el őket. Amennyiben a panasz csak alkalmanként jön elő, úgy nem feltétlenül van ok az aggodalomra. A köhögés szervezetünk egy védekezési eszköze arra, hogy megtisztítsa a légutakat. Általában valamilyen irritáló anyag jelenléte váltja ki a torokban vagy az alsóbb légutakban. Az evés utáni köhögés bármilyen ártatlannak tűnik, súlyos betegség jele is lehet. Ha gyakran köhögünk az étkezések után, esetleg más tünetek is kísérik a köhögést, érdemes odafigyelni ezekre, és szükség esetén orvoshoz fordulni. Ez a gyakori kérdés azt mutatja, hogy figyelmet kell fordítani a testünk reakcióira. Az étkezés utáni köhögés okait megértve jobban gondoskodhatunk egészségünkről, és a szükséges orvosi segítséget kérhetjük.

A köhögés mint védekező reflex

A köhögés az egyik leggyakoribb légúti jelenség, szervezetünk egyik fontos védekező reflexe. Teljesen egészséges emberek is köhöghetnek. A köhögés tulajdonképpen az a jelenség, melynek során a légutakból, a garatból, torokból vagy tüdőből gyorsan, hirtelen nagy mennyiségű levegő távozik, és ezt jellegzetes hanghatás kíséri. A köhögés alapvető célja a légutak megtisztítása a váladéktól, irritáló anyagoktól, mikrobáktól, idegentestektől. Az egészséges embereknél jelentkező köhögés szinte soha nem jár együtt fájdalommal.

A köhögés teljesen normálisnak tekinthető reakció, az emberek nagy része minden nap köhög, még a teljesen egészségesek is. Ezt azonban gyakran nem is vesszük észre, teljesen önkéntelen reakció. A köhögés akkor tekinthető problémásnak, például betegség tünetének, ha gyakorivá, fájdalmassá válik, kóros vagy véres köpetürítéssel jár együtt. A köhögés rendkívül gyakori kísérője felső légúti fertőzéseknek. A betegséget okozó mikrobák (vírusok, baktériumok) szempontjából rendkívül előnyös a légutak irritációja, a váladéktermelődés fokozása és ezekkel összefüggő köhögés, hiszen a köhögés során a levegőbe kerülő nyálcseppecskékkel a kórokozók is „utazhatnak”, könnyebben jutnak be mások szervezetébe, vagyis könnyebben fertőznek meg másokat.

Gyakori okok az étkezés utáni köhögés hátterében

Az étkezés utáni köhögés számos okból adódhat, némelyik ártalmatlan, mások súlyosabbak. Az evés utáni köhögés kiváltó oka általában a torokban vagy az alsó légutakban fellépő irritáció, ami legtöbbször elmúlik néhány percen belül. Egy kis torokköszörülés vagy alkalmanként előforduló köhögés miatt nem kell aggódni.

Reflux betegség (GERD)

Az egyik leggyakoribb kiváltó oka az evés utáni köhögésnek vagy egyéb tüneteknek a savas reflux. A gyomorsav-visszafolyás vagy gastrooesophagealis reflux betegség (GERD) akkor fordul elő, amikor a gyomorsav visszafolyik a nyelőcsőbe, irritációt és köhögést okozva, különösen étkezés után. Súlyosabb reflux esetén a köhögést a szegycsont mögötti nyomás, égő érzés, illetve a szájban érzett kellemetlen, savanyú íz is kísérheti. Ez súlyosbodhat, ha étkezés után lefekszünk. A refluxszal járó köhögés kiváltó oka, hogy ilyenkor a torok védekező mechanizmusai nem indulnak be időben, ezért nem tudják megakadályozni, hogy az étel vagy a folyadék a megfelelő módon jusson a gyomorba. Emellett a torok nagyon érzékeny lehet a reflux vagy az egyéb irritáció miatt, és a köhögési inger még egy egyszerű nyelés során is jelentkezhet.

Az úgynevezett laringofaringeális refluxnál a savas gyomortartalom egészen a torokig elérhet, és még a gégét is irritálhatja. Ilyenkor gyakran tör száraz köhögés az emberre, emiatt viszont nem kell kétségbeesni, hiszen csupán a szervezet védekezési eszközéről van szó. A felsorolt szimptómákhoz sajnos gyomorégés és émelygés is társulhat, mely gyomorfájdalommal és savas szájízzel is járhat. A savas reflux tüneteit előidézheti a túlevés, vagy bizonyos ételek és italok fogyasztása. A koffeintartalmú italok, például a kávé vagy a kóla, a szénsavas italok, vagy a savas ételek, mint a paradicsom- vagy citromalapú fogások okozhatnak túlzott savtermelődést, ezáltal köhögést.

Étel aspirációja és nyelési nehézségek

Amikor étel vagy folyadék véletlenül a légutakba kerül (aspiráció), köhögést válthat ki, mivel a szervezet megpróbálja megtisztítani a légutakat. Ez valószínűbb azoknál az embereknél, akik nyelési nehézségekkel vagy bizonyos neurológiai betegségekkel küzdenek. Az evés során erős köhögést válthat ki egy félrenyelt falat. Ez az általános esetben nem más, mint a szervezet védekezési mechanizmusa, mely a légutak megtisztulását segíti elő. A torok ilyenkor egy szemvillanásnyi időre bezárul, megnövekszik a légnyomás a mellkasban, majd kinyílik a gégefő, és a távozó levegővel együtt az esetleges nyálka is kiürül a szervezetből.

Azoknál a betegeknél, akiknél a nyelési mechanizmus nem működik megfelelően, előfordulhat, hogy a lenyelt folyadék vagy szilárd táplálék egy része nem a nyelőcsőbe, hanem a légutakba kerül. Ez természetesen intenzív és kellemetlen köhögéssel párosulhat. Bizonyos értelemben hasonló jelenség az úgynevezett diszfágia, ami maga a nyelési nehezítettség. A probléma jórészt időskorban jelentkezik, ám voltaképpen bármelyik életszakaszban kialakulhat. Egyik jellegzetes tünete a fájdalmas nyelés, melyet köhögés is tetézhet. A diszfágiát sokszor maga a reflux okozza.

Ételallergiák és -érzékenységek

Könnyen lehet, hogy az evés utáni köhögés mögött valamilyen ételallergia áll. Bizonyos ételekre allergiás reakciók torokirritációt, duzzanatot és köhögést okozhatnak. Az ilyesfajta rendellenességek ugyanakkor másfajta tüneteket is produkálhatnak (például: zihálás, nyelv- és ajakzsibbadás, viszketés, arcduzzanat). Ritkán, de előfordulhat, hogy az allergia anafilaxiához vezet, ami a szervezet allergének által kiváltott, generalizált, életveszélyes állapotot okozó túlérzékenységi reakciója. Bár az ételallergia a legtöbb esetben a gyomorban vagy az emésztőrendszerben tovább haladva okoznak kellemetlenségeket, például puffadást, előfordulhat, hogy a torokban érzett viszketés vagy irritáció formájában jelentkezik, köhögést kiváltva ezzel.

Légúti fertőzések és egyéb légzőszervi betegségek

A nem múló köhögés hátterében gyakran légúti fertőzés bújik meg. Nem szükségszerű, hogy a tünet étkezés után lépjen fel, bár kétségtelen, hogy ilyenkor erőteljesebbé válhat. Gyanúra adhat okot a rekedtesebb, érdesebb hang, a torokfájdalom, a szokatlan fáradtság és a láz is. Öröm az ürömben, hogy az ilyen fertőzések néhány hét alatt elmúlnak. Ritkább esetben a köhögés összefüggésbe hozható valamilyen felső légúti fertőzéssel. Ilyenkor a kiváltó ok nem kapcsolódik szorosan az étkezéshez, de előfordulhat, hogy evés után erősebbé válik a köhögés. A rekedt hang, láz, torokfájás és fáradtság lehet még a tünete a fertőzésnek. Ebben az esetben a panaszok néhány héten belül elmúlnak.

Az akut köhögéses panaszok hátterében leggyakrabban a felső légutak gyulladásos megbetegedései állnak. Ez lehet torokgyulladás, gégegyulladás, légcsőgyulladás, hörgő- és tüdőgyulladás. Kórokozói leginkább vírusok és baktériumok, ezeken kívül különleges - igen ritka - esetekben gombák. A köhögés akut légúti fertőzés, pl. nátha, influenza, tüdőgyulladás kísérő tünete is lehet.

Az asztma a légutak egyik leggyakrabban előforduló krónikus betegségéről van szó, melynek legjellegzetesebb tünete a mellkasi szorító érzés, a köhögés, a légszomj és a zihálás. A kutatások szerint az étkezés, pontosabban az étel lenyelése olykor asztmával összefüggő köhögéshez vezethet, mivel ilyenkor általában irritáció éri a gégét. Sokan nem is tudnak róla, de bizonyos ételek és italok (bor, sör, szárított zöldségek és gyümölcsök) képesek az asztmához hasonló tüneteket okozni. Az asztmások köhögése a légutak krónikus gyulladására vezethető vissza, ami légúti hiperreaktivitást okoz. Az éjszakai köhögést azért se bagatellizáljuk el, mert ez akár az asztma tünete is lehet. Ha emellett nehézlégzés és hangos, legtöbbször sípoló légzés is jelentkezik, mellkasi szorító érzéssel, akkor javasolt tüdőgyógyászt felkeresni.

A háttérben állhat például krónikus hörghurut, COPD is, főleg dohányosok körében, amit azért kell mielőbb diagnosztizálni és kezelni, mert kezelés nélkül a tüdő funkciója folyamatosan romlik. A krónikus köhögés mögött gyakori ok a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), azaz tartós hörgőszűkület, ami a dohányzókban még gyakrabban fordul elő.

A köhögés egyéb lehetséges okai és csoportosítása

A köhögés egy nagyon sokféle okból kialakuló tünet, amely lehet átmeneti irritáció vagy komolyabb szervi elváltozás jele is. Az okok szerteágazóak, a légzőszervi problémáktól a keringési és emésztőrendszeri betegségeken át egészen az idegrendszeri és immunrendszeri zavarokig terjednek. Emellett a külső környezeti tényezők, mint a dohányzás, légszennyezés és bizonyos gyógyszerek is jelentős szerepet játszhatnak a köhögés kiváltásában.

Köhögés időtartam alapján

A köhögést számos módon csoportosíthatjuk. A legfontosabbak, legelterjedtebbek ezek közül az időtartamra, illetve a köhögés során szervezetből kikerülő váladékra vonatkoznak.

• Akut köhögés: Ebben az esetben 3 hétnél rövidebb ideje tart. Egy felsőlégúti fertőzés után is előfordulhat, hogy a köhögés akár hetekig megmarad a gyógyulást követően. Ilyenkor a betegnek rendszerint a makacs köhögésen kívül egyéb panasza nincs.
• Szubakut köhögés: 3-8 hét közötti időtartamot tart.
• Krónikus köhögés: Ebben az esetben legalább 8 hétig tart. Ha a köhögés három-nyolc hétnél tovább is fennáll, már krónikus köhögésről beszélünk.

Köhögés váladékképződés, köpetürítés alapján

• Száraz köhögés: Ez utóbbi nyálkahártya-irritációt jelent. Gyulladásos folyamatok elején jellemző lehet a száraz köhögés, amely később hurutos formába mehet át, szintén jellemző a száraz köhögés idegentest-aspirációnál vagy refluxos eredetnél.
• Hurutos (produktív) köhögés: Ebben az esetben a köhögés során váladék ürül a légutakból. A váladék színe, sűrűsége vagy állaga segíthet a köhögést okozó probléma diagnosztizálásában is.

Egyéb lehetséges okok

Allergiák és orrmelléküreg-gyulladás: A köhögés okai elhúzódó, elhanyagolt allergiás tünetek is lehetnek. Ha a légúti allergia miatt kialakult orrnyálkahártya-gyulladást nem kezeljük, akkor akár krónikus orrmelléküreg-gyulladás is jelentkezhet. Ennek jellegzetes tünete a hátsó garatfali csorgás, amikor az orrváladék a garat irányába távozik. Emiatt - főként fekvő testhelyzetben - gyakori köhögés jelentkezhet. Ilyen esetben a köhögés csak az alapbetegség, jelen esetben az allergia kezelésével fog megszűnni.

Gyógyszermellékhatások: Érdemes a rendszeresen szedett gyógyszerek betegtájékoztatóját is elolvasni, ha gyakori köhögéstől szenvedünk. A köhögés okai lehetnek a vérnyomáscsökkentő készítmények is, különösen az ACE-gátlók (angiotenzinkonvertálóenzim-gátlók). Ez a mellékhatás egyáltalán nem ritka, megközelítőleg 5-ből 1 embert érint. A köhögés hetekkel, de akár hónapokkal később is jelentkezhet azután, hogy elkezdtük szedni a gyógyszert. Mivel szívelégtelenségben is alkalmazzák őket, ezért a szívelégtelenségben szenvedő beteg köhögése során igen fontos megkülönböztetni, hogy a köhögés gyógyszermellékhatás miatt alakult ki, vagy a szív csökkent pumpafunkciója miatt.

Kardiológiai problémák: Ha a köhögés jellemzően fekvő testhelyzetben, éjszaka jelentkezik, mellette egyéb tünet, például fáradékonyság, nehézlégzés, mellkasi panasz, boka dagadás is fennáll, akkor javasolt kardiológussal is konzultálni. A szív és érrendszer zavarai is okozhatnak köhögést, különösen, ha a vérkeringés zavarai miatt folyadék halmozódik fel a tüdőben. Köhögéssel járhatnak különböző heveny és idült szívbetegségek, gyakran szívbillentyűhiba, pl. a mitrálisbillentyű-szűkület okoz nyomásnövekedést a tüdőkeringésben. Köhögés jelentkezhet szívelégtelenség során, különösen a bal kamra elégtelensége miatt, amikor is a szív rossz pumpafunkciója miatt a tüdőben pangás alakul ki, nő a nyomás a tüdőerekben. Amennyiben a folyamat súlyossá válik, akkor akár tüdőödéma is kialakulhat, folyadék halmozódik fel a tüdőben, erre az állapotra a habos köpetürítéssel járó köhögés jellemző.

Tüdőbetegségek és daganatok: A köhögés okai lehetnek a légzőszervek egyes jó- és rosszindulatú daganatai. Ezek közül leggyakrabban a tüdő rosszindulatú daganatai okoznak köhögést, ám ezen kívül a gége, a mellhártya, a mellüreg tumorai is előidézhetik. Tüdődaganatok esetén a köhögés lehet az első tünet, gyakran véres köpet is kíséri. A mellhártya gyulladása, a tüdőtágulat (tüdőemfizéma), továbbá a tbc is köhögéssel jár. A tüdő kötőszövetes átépülése, vagyis a tüdőfibrózis szintén felelős lehet a panaszért, ugyanígy a tüdőembólia is.

Intersticiális tüdőbetegségek: például az idiopátiás pulmonális fibrózis, amely krónikus gyulladást és hegesedést okoz a tüdőszövetben.Cisztás fibrózis: egy olyan genetikai rendellenesség, amely a tüdőben és más szervekben is sűrű, tapadós váladék képződését okozza, ami krónikus köhögéshez vezet.Hörgőtágulat: a hörgők kitágulása visszatérő légúti fertőzésekkel és krónikus köhögéssel jár, gyakran fokozott váladékképződés mellett.

Nyelőcső-divertikulum: Ez egy tasak a nyelőcső falában, ami nyomhatja a légutakat vagy szintén savas visszafolyást okozhat.

Idegrendszeri okok: Az idegrendszer zavarai is lehetnek köhögés forrásai, különösen, ha érintett a köhögési reflex vagy annak idegi pályái. Néhány embernél a köhögési reflex is érzékenyebb, különösen vírusfertőzés után. Egyes neurológiai betegségek, mint például az agyvérzés vagy a Parkinson-kór az idegrendszeri érintettség miatt befolyásolhatják a nyelési reflexet és így a köhögés szabályozását is. Központi idegrendszeri tumorok esetén, ha a daganat érinti a nyúltagy köhögési reflex központját, akkor krónikus köhögést idézhet elő.

Immunrendszeri okok: Az immunrendszer állapota és működése is befolyásolhatja a köhögést, különösen olyan állapotokban, amikor az immunválasz fokozott vagy épp elégtelen. Egyes immunhiányos állapotok, pl. HIV/AIDS növelik a fertőzések, különösen a légúti fertőzések kockázatát, és így köhögést okozhatnak. Olyan autoimmun betegségek, mint a szisztémás lupus erythematosus vagy a rheumatoid arthritis, amelyek tüdőgyulladást vagy tüdőfibrózist okozhatnak, áttételesen köhögést is, így ez a tünet gyakori lehet a betegek körében. A sarcoidosis, ami granulómák kialakulásával jár a tüdőben, légúti panaszokat, többek között köhögést is okoz.

Külső tényezők és nem szervi okok:

• Dohányzás: A dohányfüst károsítja a légutak nyálkahártyáját, krónikus bronchitist és COPD-t okoz, ami krónikus köhögéshez vezet. Az aktív és a passzív dohányzás egyaránt okozhat elhúzódó köhögést.
• Légszennyezés: A szennyezett nagyvárosi levegő, a szmog és különösen az ipari szennyezők és kipufógógázok irritálják a légutakat, és így köhögést provokálnak.
• Munkahelyi expozíció: Por és vegyszerek belélegzése munka közben, pl. mezőgazdasági dolgozók vagy szénbányászok esetében, szintén köhögést okoz.
• Hideg vagy száraz levegő: Kiválthat köhögést, különösen azoknál, akik érzékenyek a légutak irritációjára.
• Pszichés panaszok: Sokszor a köhögés mögött nincs szervi ok, hanem pszichés tényezők miatt alakul ki. Különösen gyerekeknél gyakori, hogy érzelmileg megterhelő időszakban szervi ok nélkül jelentkezik a köhögés. Előfordul, hogy légzőszervi betegség után marad meg az ideges köhögés, majd megszokássá válik. Önmagában is jelentkezhet az ideges köhögés, és ha a diagnózis nem kerül időben felismerésre, akkor számos fölösleges vizsgálat és gyógyszerszedés történhet. Szenzibilisebb embereknél a feszültség jele lehet az ún. „ideges” köhögés.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha a köhögés tartóssá válik, esetleg súlyosbodik is, és érezhetően a torok egy bizonyos részéből ered, akkor érdemes lehet orvoshoz fordulni a problémával. Így kizárhatók az esetleges komolyabb egészségügyi problémák, mint például a tüdőrák. Ha a köhögés csillapítása, a hurutoldás nem hoz megoldást, valamilyen egyéb kiváltó ok is lehet a háttérben.

Fontos orvoshoz fordulni, ha a köhögés tartós, súlyos, vagy olyan tünetekkel jár, mint a nyelési nehézség, a légszomj, a vér köhögése vagy a sípolás. Ha a köhögés ételallergiával vagy allergiás reakcióval függ össze, azonnali orvosi ellátás szükséges. Más figyelmeztető jelek közé tartozik a magyarázat nélküli fogyás, a fáradtság vagy a tartós gyomorégés.

A köhögés sok esetben nem igényel sem orvosi vizsgálatot, sem kezelést. Nagyon fontos azonban a köhögés, illetve a hátterében álló okok kivizsgálása, ha:

• a köhögésünk folyamatosan intenzívebbé, erősebbé és fájdalmasabbá válik
• a köhögés az egyetlen tünet, de több mint három-négy hete tart
• a köhögés mellé egyéb tünetek is társulnak (láz, fej- vagy torokfájás, mellkasi fájdalom, gyengeség, kimerültség, nyirokcsomó-duzzanat)
• a köhögés a mindennapi tevékenységeinket is befolyásolja
• a köhögés miatt nem tudunk aludni
• a köhögés erős légszomjjal, sípoló légzéssel, felületes légzéssel jár együtt
• annyira intenzív, hogy nem tudunk beszélni sem
• a köhögés mellé nyelési nehézségek, nyelési fájdalmak vagy gyomorégés is társulnak
• a köhögés mellett rekedtséget, a hangszín megváltozását is tapasztaljuk
• a köhögés produktív, a felköhögött váladék véres
• a köhögés napok, hetek múltán sem szűnik meg, esetleg láz, nehézlégzés vagy légszomj tapasztalható mellette
• a köhögés során váladék jelentkezik, amely sűrű állagú és zöldessárga
• rózsaszín vagy egyértelműen véres köpet esetén azonnal orvoshoz kell fordulni
• szintén sürgős ellátásra szorul a páciens, ha súlyos légzési vagy nyelési nehézségei vannak

Diagnosztizálás és kivizsgálás

A köhögés, pontosabban az azt kiváltó betegség diagnosztizálása meglepően összetett feladat lehet. Bár bizonyos esetekben a köhögés és a kísérő tünetek és a körülmények ismerete elegendő a diagnózishoz (pl. influenzajárvány idején), máskor viszont hosszabb kivizsgálásra is szükség lehet.

A kivizsgálás első lépése a beszélgetés, melynek során az orvos minél több információt szerez a tünetekről, egyéb betegségekről, szedett gyógyszerekről. Lényeges, hogy pontosan le tudjuk írni a köhögés jellegét, gyakoriságát, a kísérő tüneteket, illetve azt, hogy mióta jelentkezik. Ezt követően vizsgálatokra is sor kerül, az orvos a beszélgetésen elhangzottak alapján határozza meg, hogy mire van szükség a diagnózis megállapításához. Köhögéssel főként a háziorvos, család- vagy gyermekorvos találkozik, krónikus esetekben fül-orr-gégész vagy pulmonológus szakorvossal való konzultációra is szükség van. Emellett, ha a légutakban nem találták meg a köhögést kiváltó probléma okát, más szakember segítségére is szükség lehet (pl. allergológus, belgyógyász, gasztroenterológus stb.)

A kivizsgálás során képalkotó eljárással (röntgennel, MRI-vel, mellkas-CT-vel) ellenőrizhetik a tüdőt. Endoszkóppal vizsgálhatják a légutakat és a nyelőcsövet. A tüdő állapotát légzésfunkciós vizsgálattal is felmérhetik. Ha a köhögés köpetürítéssel is együtt jár, akkor a váladékból mintát vehetnek, és azt laboratóriumban vizsgálhatják, például hogy milyen kórokozók mutathatóak ki benne. Mivel a köhögés, különösen a krónikus köhögés kiváltó oka számtalan különböző betegség lehet, egyéb vizsgálatok is szükségessé válhatnak, az allergológiai vizsgálattól a szív- és érrendszer állapotának felméréséig.

Segítheti a köhögést kiváltó betegség diagnosztizálását és a megfelelő terápia megválasztását, ha elmondjuk az orvosunknak:

• Mikor kezdődött, mióta tart a köhögés?
• Száraz vagy hurutos? Köhögés során felköhög-e a beteg váladékot, és ha igen, mi jellemző a váladékra?
• Kíséri-e a köhögést jellegzetes hang, például sípoló lélegzetvétel? Milyen jellemzői vannak a köhögésnek (ugató, görcsös stb.)?
• Melyik napszakban a legintenzívebb a köhögés (reggel, ébredés után vagy inkább este, éjszaka)?
• Megfigyelhető-e valamilyen mintázat a köhögésben (pl. étkezés után jelentkezik)?
• Milyen más tüneteink vannak a köhögés mellett (pl. láz, torokfájás, gyomorégés stb.)?
• Van-e valamilyen krónikus betegségünk?
• Dohányzunk-e?
• Belélegezhettünk-e valamilyen irritáló anyagot, idegen testet?
• Kezdtünk-e új gyógyszert szedni a köhögés előtti 1-2 hétben?
• Kapcsolatba kerültünk vagy kerülhettünk-e fertőző betegséggel, pl. influenzával vagy COVID-19-cel küzdővel a köhögés jelentkezése előtti 1 hétben?

Kezelési lehetőségek és otthoni praktikák

A mögöttes ok kezelése - akár diétás változtatásokkal, gyógyszerekkel vagy más kezelésekkel - segíthet enyhíteni a tüneteket és javítani az életminőséget. A köhögés kezelésénél elsősorban az alapbetegségre, vagyis a köhögést kiváltó okra kell koncentrálni. Általában, ha ezt kezelik, akkor a köhögés is elmúlik.

Gyógyszeres kezelés

Számos, köhögés elleni gyógyszert kaphatunk a patikában. Vannak közöttük vénykötelesek és vény nélkül kaphatók, tudományosan nem igazolt hatású homeopátiás készítmények, vagy olyanok, melyek gyógynövény-kivonatokat tartalmaznak. Azt, hogy melyiket részesítjük előnyben, szinte kizárólag attól függ, hogy száraz vagy hurutos köhögéssel küzdünk-e. Az előbbinél a köhögéscsillapítókat érdemes alkalmazni, míg az utóbbinál a váladékot feloldó, annak kiürülését segítő készítményeket. Fontos, hogy egyszerre ne szedjünk kétféle, a két különböző típusú köhögésre javasolt gyógyszert! Mielőtt bármilyen gyógyszert kezdenénk szedni, konzultáljunk erről a kezelőorvosunkkal!

Életmódbeli változtatások és otthoni módszerek

Ha a tüneteidet reflux okozza, akkor az étkezési szokásaidon érdemes változtatnod. Rágj meg minden falatot alaposan, és inkább egyél gyakrabban, de kisebb adagokat, mint egyszerre sokat! Szintén sokat segíthet, ha lassabb ütemben eszel, s étkezés után kerülöd a lefekvést. Alváshoz pedig párnával polcoljuk fel a fejünket. Érdemes kerülni a szénsavas üdítőket, kávét, paradicsomos, savas, túl fűszeres ételeket, amelyek súlyosbíthatják a refluxot. A savtermelődést fokozó fogások kerülendők: ide tartoznak a paradicsomos, zsíros, fűszeres ételek, a szénsavas, valamint a koffein- vagy alkoholtartalmú italok, de a magas cukortartalmú desszertek is.

Ha a köhögés ellen otthon szeretnénk tenni, az elsősorban a köhögés enyhítését, elviselhetőbbé tételét célozza. Legyünk azonban tisztában azzal, hogy ezek a módszerek a kiváltó okot nem fogják megszüntetni!

• Sok folyadék fogyasztása: Elengedhetetlen a köhögés kezelésében! A folyadék segít kellően nedvesen tartani az irritált nyálkahártyát és segít feloldani a letapadt váladékot is.
• Párologtató használata: Szintén jótékonyan hat a köhögésre, főleg, ha azt a száraz levegő váltja ki, vagy a száraz levegőjű szobákban romlik az érintett állapota.
• Hagyományos gőzölés: Segít feloldani a letapadt váladékot, megnyugtatja és gyógyítja a légutakat. Akár illóolajat is tehetünk a gőzöléskor használt vízbe, a légutak legjobb gyógyítói az eukaliptusz, a borsmenta, a kakukkfű.
• Méz fogyasztása: Hagyományosan az irritált, fájó torok és a köhögés ellenszere. Egy-egy kanál nemcsak megnyugtatja a torkot, de gyógyító és antimikrobális hatásai is vannak.
• Torokfertőtlenítő pasztillák vagy kemény cukor szopogatása: Száraz köhögés esetén kipróbálhatók, mert ezek enyhíthetik a kaparó fájdalmakat. A kemény cukor a nyáltermelődés fokozásával „visszanedvesíti” a nyálkahártyát.
• Rendszeres szellőztetés és irritáló anyagok kerülése: Köhögés esetén fontos, hogy rendszeresen szellőztessünk, és kerüljük az irritáló anyagokat, beleértve a dohányfüstöt is!
• Orrmosás: Erős orrdugulás esetében ún. sóoldatos orrspray vagy orrmosó alkalmazása javasolt. Az orrcsepp-használat előtt javasolja a gyorsabb gyógyulás érdekében az orrjáratok átöblítését (enyhén sós, langyos vízzel). Éjszakai köhögésnél langyos Salvus vízzel történő átmosásukat, illetve magának a gyógyvíznek a fogyasztását is ajánlja.
• Népi gyógymódok: A zöld tea, a citrus-félék, a méz és a fokhagyma fogyasztása is segítheti a mihamarabbi felépülést.

A köhögés megelőzése

A kóros köhögés megelőzése elsősorban azoknak a betegségeknek a megelőzését jelenti, melyek a köhögést kiváltják. Sajnos, nem minden betegség ellen van tökéletes megelőzési módszer. Jelentős mértékben csökkenthetjük a köhögést okozó problémák rizikóját a megfelelő higiéniás szabályok betartásával (rendszeres kézmosás, távolságtartás, zsebkendőbe vagy könyökhajlatba köhögés és tüsszögés), a dohányzásról való leszokással, az egészséges életmóddal, rendszeres testmozgással, a változatos, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, kiegyensúlyozott étrenddel, a sok folyadék ivásával, a súlyfeleslegtől való megszabadulással, a krónikus légúti panaszok megfelelő kezelésével.

tags: #pizza #utan #kohoges