Soros György, a zsidó származású magyar üzletember, filantróp és befektető, élete során rendkívül sokrétű pályát járt be. A 20. századi történelem viharos eseményei formálták személyiségét, és vezették el ahhoz, hogy a pénzügyi világ egyik legmeghatározóbb alakjává, majd a nyílt társadalom elkötelezett támogatójává váljon. Az utóbbi években azonban alakja a magyar és nemzetközi politikai viták középpontjába került, gyakran egy diktátori ellenségkép megtestesítőjeként.
Gyermekkor és a háború árnyékában
Soros György 1930 késő nyarán született Budapesten, középosztálybeli zsidó családban. Ügyvéd apjával, Soros Tivadarral, édesanyjával, Szűcs Erzsébettel és Pali bátyjával a Kossuth tér 16-17. szám alatti házban élt. Tanulmányait a Szemere utcai általános iskolában kezdte, majd a Berzsenyi Gimnáziumban folytatta. Gyermek- és ifjúkorában verseket, novellákat, színdarabokat írt, és bátyjával együtt szerkesztette a "Luppai Újság" című, nyaranta megjelenő hetilapot. Irodalmi érdeklődése korán megmutatkozott, Petőfi, Karinthy Frigyes, Babits és József Attila hatására író szeretett volna lenni.
A korai években is megmutatkozott adakozó és felelősségteljes jelleme, melyről a 8 Órai Újság 1939. december 23-i száma "Soros Gyurka adakozik" címmel számolt be. Az írás szerint a kilencéves Gyurka két tízpengős bankjegyet tett le az asztalra a finneknek, akik akkor szabadságharcot vívtak. Mint kiderült, a pénzt maga kereste a "Luppai Újság" szerkesztőjeként, kiadójaként és rikkancsaként. Ezt a történetet Marti Ahtisaari Nobel békedíjas volt finn elnök is felidézte Soros György 85. születésnapján, 2015 nyarán, Budapesten, a Budapest Music Centerben, megköszönve a finn nép nevében az egykori adományt. Soros azonban humorosan megjegyezte, hogy a történet nem teljesen pontos, hiszen „nem csaptam össze a bokámat”.
A zsidótörvények bevezetése az iskolában is feszültséget és atrocitásokat szült a zsidó származású gyerekek ellen. Soros Tivadar, felismerve a helyzet súlyosságát, bokszleckéket kért fiának Ádler Zsigmondtól, a későbbi háromszoros olimpiai bajnok Papp Laci edzőjétől. Soros György emlékei szerint ezután már nem bántották az iskolában. Apja, Soros Tivadar, az első világháború után hat év orosz hadifogságot követően szervezett egy hat hónapos, regénybe illő menekülést, amelynek végén több fogolytársával együtt 1921-ben Habarovszkból visszatérhetett Magyarországra. Ezt a történetet a "Szibériai Robinsonok" című, eredetileg eszperantóul írott könyvében mesélte el. Ez az élmény tanította meg neki a veszélyhelyzet felismerésére és a késlekedés nélküli cselekvés szükségességére, ahogy azt később "Álarcban, Nácivilág Magyarországon" című visszaemlékezésében megírta.
1944 márciusában, a németek bevonulása után Soros Tivadar gyorsan átlátta, hogy a túlélés egyetlen módja a törvények és hatósági intézkedések semmibevétele. Véletlen segítette hozzá, hogy először családjának, majd másoknak hamis igazolványokat gyártson. A pénzt tehetős bujkálóktól szerezte, akiknek pénzért, a szegényeknek ingyen készített vagy szerzett hamis papírokat. A családtagok, a 14 éves Soros György is, külön-külön találtak menedéket, hogy egyikük lebukása ne veszélyeztesse a többiek esélyét. Az apa az építész Kozma Lajossal vészelte át a német és nyilas uralmat egy Eskü téri lakásban, míg kisebbik fia egy keresztény agrárminisztériumi tisztviselő rokonaként talált menedéket. Soros György időnként találkozott apjával. Mint papíron keresztények, nem hordtak sárga csillagot, úszni mentek, néha moziba is. Egy alkalommal Soros György elkísérte apját, aki cigarettáért ment egy dohányboltba, abban az időben, amikor zsidók már nem vásárolhattak cigarettát. A bolt előtt több, sárga csillagot viselő ember várakozott, és amikor kijöttek, kérlelni kezdték Soros Tivadart, adna el nekik néhány szál cigarettát. Tivadar szétosztotta a pakli tartalmát. Amikor a fia megkérdezte, hogy miért tette, amikor életveszélyes a dohányboltba mennie, az apa így válaszolt: „Nem akarom, hogy azt gondolják, minden keresztény rossz ember”. Apja példája, az 1944-es, halálos veszedelemmel farkasszemet néző tapasztalatok meghatározták Soros György egész életét.
Édesanyja, aki katolikus hitre tért és vallásossá lett, egy időben Brandeisz Elza tanítónő balatonalmádi házában talált menedéket. Brandeisz Elza neve ott van a Világ Igazai között. Soros György hálából iskolát építtetett a Balatonalmádihoz tartozó Vörösberényben, az iskola falán emléktábla emlékeztet a 111 éves kort megélt egykori tanítónőre. Brandeisz Elza halála, 111. életévében, nagy visszhangot kapott. Ő tanulta Kállay Lilinél a mozgásművészetet, és neve fennmaradt a művészi tornában is a Brandeisz-ugrás révén. A háború után Vörösberényben tanított, majd Sopronban telepedett le. A vörösberényi iskola építése Soros György támogatásával valósult meg, miután Brandeisz Elza, először és utoljára, pénzt kért tőle, amikor fennállt a veszélye, hogy a település iskola nélkül marad.
Az első emigráció és a filozófiai alapok
A háború után, 15-16 éves korában Soros György politikai elemzéseket írt, tanulmányt az oktatási rendszer megreformálásáról, színdarabot és novellákat. 1946 januárjában levelet küldött Kővágó Józsefnek, Budapest akkori polgármesterének. Kővágó a Magyar Nemzet újévi számában nyílt levelet írt a főváros lakóihoz, erre válaszolt a 15 éves Soros: „Csupán egyetlen tétel van az írásában, amivel nem értek egyet. Nem érzem a »a hagyományok tiszteletének parancsoló szükségességét «. […] A múltbeli cselekedetek és elgondolások egy része nem volt helyes, ennek legjobb bizonyítéka a mi sorsunk. Nincs értelme, hogy őseink tetteit csak azért tiszteljük, mert megtették őket. […] Semmilyen hagyománynak nem lehet nagyobb hatalma a számunkra, mint a saját gondolkodó, bíráló és a jót kutató eszünk”.
Első száműzetése akkor kezdődött, amikor 1947 nyarán sikerült Svájcba, majd Angliába utaznia. Leérettségizett, megérkezése után nem sokkal politikai esszét írt a palesztin helyzetről (kétállami megoldást javasolt), beszédeket tartott a Hyde Parkban, dolgozott úszómesterként az 1948-as londoni olimpián (ahol Papp Laci középsúlyban nyerte első aranyérmét), pincérként, házaló bizsuügynökként, házitanítóként. Felvették a London School of Economicsra, ahol a "Nyílt Társadalom és Ellenségei" című könyv szerzője, Karl Popper mellett a marxista közgazdász és politikus Harold Laski, az angol Munkáspárt egykori vezetője volt hatással rá. Filozófiából szerzett diplomát 1952-ben.
Amikor vasúti rakodómunkásként lábát törte, egy segélyszervezethez fordult segítségért, amely megtagadta kérését. Amikor újra próbálkozott és kissé eltúlozta a nehézségeit, mégis folyósítottak egy szerény összeget. Lelkiismeret-furdalását megírta apjának, aki így válaszolt: „Átérzem a belső küzdelmedet a jótékonysági segélyekkel kapcsolatban, azonban sajnos fennkölt lélekkel nem lehet pénzt szerezni. A belső küzdelemből vond le azt a tanulságot, hogy ezen összeggel adósa vagy az emberiségnek s ha majd telik rá, kamatostul vissza kell fizetned olyan embereknek, kik azt hiszik, hogy szükségük van segítségre”.
A pénzügyi világba való belépés
Az egyetem elvégzése után alkalmi munkákból élt, míg alkalmazást kapott a Singer & Friedlandler befektetőbanknál Londonban. A Ford autógyár tőzsdére lépésének napján, néhány héttel belépése után, jelentős mennyiségű részvényt vásárolt a bank nevében, amin néhány nap múlva számottevő nyereséggel túladott. Ekkor fizetését heti 9-ről 11 fontra emelték. Nem sokkal később egy 10 millió dolláros kanadai olajüzleten szerzett komoly nyereséget a cégnek, jutalmul további 2 fonttal emelték a fizetését. Egyik kollégája, akinek apja egy tőzsdei kereskedőcég tulajdonosa volt New Yorkban, javasolta, hogy apja cégénél keressen alkalmazást. Így települt át az Egyesült Államokba 1956-ban, ahol 1947 óta először találkozott a magyar forradalom leverése után külföldre távozott szüleivel.
Az interjú, amit George Soros nem akar, hogy láss
Londoni tapasztalatait és ismeretségeit kihasználva New Yorkban először arbitrázs-kereskedelemmel foglalkozott. Az arbitrázs a piacok közötti információ-aszimmetrián, az információ késlekedésén alapszik, kihasználja ugyanazon pénzügyi termék két piacon meglévő árkülönbözetét. Az 1950-es évek közepén az Egyesült Államok és Európa pénzügyi piacai között lassú volt az információáramlás, ezért lehetett jelentősége Soros György európai pénzpiaci ismereteinek. Úgy tervezte, hogy megtakarításait felhasználva majd visszatér Európába, és folytatja filozófiai tanulmányait, de érdeklődését lekötötte a piaci magatartás filozófiai megközelítésű tanulmányozása. Saját befektetési vállalkozását, a Soros Fund Managementet 1970-ben hozta létre, majd annak befektetési alapját, a kvantummechanikáról elnevezett Quantum Fundot, amely minden idők egyik legsikeresebb befektetési alapja lett.
"Az ember, aki megtörte a Bank of Englandet"
Az angol pénzügypolitika hibáit, az angol font túlértékeltségét kihasználva 1992. szeptember 16-án Soros 10 milliárd fontot tett piacra, ami a font leértékeléséhez, az angol pénzügypolitika alapvető megváltoztatásához vezetett. A „fekete szerdának” nevezett napon a Soros Fund Management 1 milliárd font nyereséget könyvelt el. Soros ekkor szerezte „az ember, aki megtörte a Bank of Englandet” epitheton ornanst.
Érdekesség, hogy Scott Bessent, a második Trump-adminisztráció pénzügyminisztere - aki saját állítása szerint Trump azért nevezte ki, mert 1991-től a Soros Fund Managementnél dolgozott befektetőként, majd 2011-ben a Fund vezetője lett - azt hangoztatja, az ő ötlete volt a font shortolása. Bessent azonban rosszul emlékszik: a stratégiát Stan Druckenmiller, a befektetési alap akkori vezetője dolgozta ki Soros Györgygel együtt. A gazdaságtörténet-írás az angol valuta leértékelésének hosszabb távú, pozitív hatásai alapján ma már „fehér”, illetve „arany szerdaként” említi ezt a napot.
Filantrópia és a nyílt társadalom eszméje
Az 1970-es évek második felében Soros György megismerkedett Aryeh Neierrel, az emberi jogok nagytekintélyű tudósával és aktivistájával, a Human Rights Watch alapítójával, és ettől kezdve rendszeresen részt vett a szervezet heti elméleti megbeszélésein. Körutazást tett 1978-ban a Dél-afrikai Köztársaságban, járt az apartheid fekete gettóiban, az itt tapasztaltak hatására ösztöndíjat alapított fekete diákok számára, és támogatni kezdte a börtönben lévő Nelson Mandela apartheidellenes felszabadítási mozgalmát.
Segítette az antikommunista csehszlovák polgárjogi mozgalmat, a Charta ’77-et is, vagy a csehszlovák „repülő egyetemet”, amelynek illegális filozófiai kurzusain Jacques Derrida és Charles Taylor mellett Roger Scruton is tanított. Amikor a cseh értelmiségieket támogató Jan Huss Alapítvány segítségért fordult hozzá, megígérte, hogy minden, más forrásból szerzett dollárhoz egy másikat tesz hozzá. Ezután több kisebb európai szervezet támogatni kezdte az alapítványt, és csak 1992-ben, egy Václav Havelnél tartott találkozón derült ki, hogy mind Soros pénzét adták tovább a Jan Huss Alapítványnak.
Az 1970-es évek végére New York súlyos anyagi helyzete következtében a Central Park annyira kétségbeejtő állapotba került, hogy egy tanulmány legalább egy parkfelügyelőt alkalmazását javasolta. Ekkor határozta el Soros György, hogy a park rendbetételére és megőrzésére Richard Gilder befektetővel közösen létrehozzák a Central Park Conservancyt, amely a mai napig a Park működtetésének és fenntartásának eszköze.
Megalakulásától támogatta a lengyel Szolidaritás Szakszervezetet (különösen a hadiállapot bevezetését követő betiltása után), ahogy támogatta Václav Havelt és a cseh demokratikus ellenzéket, vagy a szovjet Andrej Szaharovot is. A magyar Soros Alapítványt 1984-ben hozta létre, de már előtte is 300 000 dollárért vásárolt tudományos könyveket, amelyeket az Országgyűlési Könyvtár osztott szét a magyar könyvtárak között.
Később megnyitotta az orosz, a közép- és kelet-európai, kínai, közel-keleti, afrikai alapítványokat. Az orosz International Science Fundot 1991-ben, 100 millió dollárral állította fel - az alap 28 000 orosz tudósnak nyújtott több évig rendszeres havi támogatást. Köztük többségben voltak a természettudósok, elméleti és nukleáris fizikusok, akiket a támogatás tartott otthon, ahelyett, hogy szolgálataikat Iránnak, Szíriának vagy Iraknak ajánlották volna föl. Bevezette az internetet az orosz vidéki egyetemeken, gyógyszert és gyógyszerlicencet vásárolt afrikai országok számára, ő fizette elő a magyar könyvtárak elektronikus tartalomszolgáltatását, kezdeményezte a tudományos folyóiratok, elsősorban az élettudományi és orvosi folyóiratok szabad hozzáférését. Oroszországi alapítványa találta meg a Szovjetunióba hurcolt sárospataki református könyvtárat, amelyet hazahozott Magyarországra.
Egy anekdota szerint „Soros György vagyok” - mutatkozott be a látogató az ajtót nyitó Demszky Gábornak. „Hallottam, hogy létrehoztak egy szegényeket támogató alapot. Én ma elutazom, itt hagynám ezt a bőröndöt a ruháimmal” - mondta a középkorú férfi, majd rövid beszélgetés után, megköszönve a csésze teát, távozott.
A balkáni háború idején ötvenmillió dollárt juttatott Boszniának, és megbízta Fred Cunyt, a legendás amerikai hadmérnököt és emberi jogi aktivistát egy speciális víztisztító berendezés megtervezésével, hogy Szarajevó közel négyéves ostroma alatt a civil lakosságnak ne a város közepén lévő kútnál kelljen sorba állniuk.
1990-ben alapította a Közép-európai Egyetemet, amely Budapestről történő elűzéséig közel húszezer - többnyire ösztöndíjas vagy tandíjmentes - diáknak adott diplomát. Több tucat kelet- és közép-európai egyetem felállításához járult hozzá, nemcsak kutatási ösztöndíjakat indított, de egy speciális programot is a külföldön tanuló diákok hazatérésének támogatására. Az ő kezdeményezésére került Budapestre a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió Kutatóintézetének archívuma, az iratok befogadásával létrejött Blinken OSA Archívum a világ egyik legnagyobb hidegháborús és emberi jogi gyűjteménye.
A 2008-as pénzügyi válság idején létrehozott egy százmillió dolláros, úgynevezett „szükségalapot” a válság hatásainak enyhítésére Közép- és Kelet-Európában. A kolontári vörösiszap-katasztrófa áldozatainak megsegítésére és a hasonló katasztrófák elkerülésére egymillió dollárt adományozott. Ugyanekkoza összeget juttatott Budapestnek a tanárok tesztelésére a Covid-világjárvány idején. Az évek során több mint 32 milliárd dollárt fordított egészségügyi, tudományos, kulturális és szociális programokra. Fontos megjegyezni, hogy sosem volt jachtja, repülője, sokáig sofőrje sem. Nincsen műgyűjteménye, bár ő hozta létre a közép-európai kortárs művészetet támogató Soros Centers for Contemporary Artot. Amikor megvásárolta Kövesdi István magyar származású amerikai műkereskedő gyűjteményének egy részét, az alkotásokat szétosztotta magyar és külföldi múzeumok között.
A politikai ellenségkép kialakulása
A magyar politikai életben "a Soros"-nak hívják Soros Györgyöt, a zsidó származású magyar üzletembert. Gyakran elhangzik, hogy Soros György filantróp. Bár manapság már Soros vezetékneve is szitokszónak számít, a filantróp szó nem az. Azt jelenti: emberbarát.
Az ellene 2017-ben indított kampány megakadályozta, hogy többé Magyarországra utazzon. Másodszor is emigrációba kényszerült, mint a történelem során hozzá hasonlóan sok más magyar, aki szívén viselte honfitársai és embertársai sorsát.
A Soros elleni kampányt amerikai tanácsadók dolgozták ki. 2008 után a pénzügyi világválság miatt Magyarországnak hitelre volt szüksége, amit a Világbank és az IMF (Nemzetközi Valutaalap) csak szigorú feltételek mellett volt hajlandó nyújtani. Az EU „bürokratái” és a „külföldi nagytőke” kitűnő ellenség lett volna, de Finkelstein elve az volt, hogy az ellenség mindig ember kell legyen. Magyarországon nem talált megfelelő személyt, aki elég gazdag, Soros pedig már az amerikai kampányban is bevált, ahol Hillary Clintont támogatta az amerikai elnökválasztási kampányban. Addig nem merték támadni, amíg ki nem derült, hogy Trump nyert.
Soros György „az” ellenség. A gonosz. Maga a patás Lucifer. Nála rosszabbat (a kormánypropaganda szerint) elképzelni sem lehet. Be akarja telepíteni Európába a muszlim migránsokat, mert pénzügyi spekuláció és kereszténygyűlölet okán azt akarja, hogy Európa arab kalifátus legyen. Lefizette a liberális, szabadkőműves, zsidó, migráns, nem európai Ferenc pápát, aki nem legitim pápa, mert XVI. Benedek pápa lemondásra kényszerítésével, csalással, a bíborosok megzsarolásával lett pápa.
A „Soros-hálózat” a Fidesz által kitalált fantomszervezet. Nem létezik, viszont jó arra, hogy a „csak” helyett azzal lehessen valamit indokolni, hogy a Soros-hálózat érdekében áll, annak tagjai akarják/találták ki. Úgy tudni, a római pápa is tagja (migráció ügyében biztosan), de ezt nem mondják ki. Brüsszel is a Soros-hálózat része, de csak akkor, ha a Fidesznek nem tetsző döntést hoz. Amikor például pénzt utal, akkor nem. A Soros-hálózat tagjai a Soros-ügynökök. Többek között az Európai Unió Parlamentje és politikusai.
A kormány szerint a „Soros-terv” Soros nyilatkozataiból és publikációjából összeálló gonoszság. Soros viszont úgy nyilatkozott, hogy a kormány kiforgatja a szavait, másutt pedig úgy, hogy sohasem akart kötelező erővel migránsokat telepíteni sehová. A kormány a Soros-tervről „nemzeti konzultációt” írt ki. A Sargentini-jelentés EU-parlamentbeli vitája után egy holland újságíró megkérdezte Szijjártó Pétert, hogy mutassa meg neki a Soros-tervet, mert ő sehol nem találta. A miniszter azt válaszolta, hogy keressen rá az interneten azokra a mindenki számára elérhető dokumentumokra, amelyekben Soros György arról beszél, hogy több százezer migránst kellene beengedni az EU-ba évente. „Olvassa el az interjúkat, amelyeket vele készítettek, amikor arról beszél, hogy hogyan áll a nemzetállamokhoz.” Ezen kívül nézze meg a stratégiai dokumentumait azoknak a civil szervezeteknek, amelyeket Soros György támogat. A kormány fenti definíciója szerint akkor a kötelező betelepítés tagadása is része a Soros-tervnek. Ha nem, akkor viszont a Soros-tervet a magyar kormány írta (ollózta össze). Állítólag a Bibliában is benne van, hogy nincs Isten: összeollózni bármit lehet.
Az Országgyűlés 2018. június 20-án megszavazta az alaptörvény hetedik módosítását. A törvény önellentmondásos, hiszen csak a kérelem elbírálása után derül ki, hogy jogszerűen tartózkodik-e az illető Magyarországon, vagy olyan helyről jött-e, ahol nem jogosult politikai menedékjogot kérni. Az Alkotmánybíróság elutasította az Amnesty International Magyarország alkotmányjogi panaszát. Az indoklás szerint a nyomozó hatóságnak kell bizonyítania, hogy az elkövető tudta, hogy olyan személy érdekében folytat szervező tevékenységet, aki valójában nincs üldözésnek kitéve, vagy a közvetlen üldözéstől való félelme nem megalapozott. A szólásszabadság sérelme pedig azért nem következett be, mert az új bűncselekmény kizárólag az olyan véleménynyilvánítást tiltja, amelynek célja más személyek jogellenes magatartásra indítása, egyébként a migrációval kapcsolatos véleménynyilvánítást, a közéleti viták tartalmát nem érinti.
Az Európai Bizottság 2018 júliusában felszólító levél kiküldésével indított kötelezettségszegési eljárást. A Helsinki Bizottság és a Soros György alapította Nyílt Társadalom Alapítvány a magyar Alkotmánybírósághoz és a Strasbourgi Bírósághoz fordult a törvény miatt. A Velencei Bizottság szerint a törvénycsomag sérti a szólásszabadságot és az egyesülési szabadságot, ezért hatályon kívül kell helyezni. E vélemény alapján 2018 végén nagy visszhangot kapott, hogy akinek elutasították a letelepedési kérelmét, és megfellebbezte azt, az a tranzitzónában nem kapott élelmet. Ha elhagyta a tranzitzónát (dél felé), akkor a fellebbezését veszítette el. 2019. január 24-én a kötelezettségszegési eljárás a második fázisába lépett, miután a magyar kormány nem reagált a kötelezettségszegési eljárásra (két hónapja lett volna rá): az Európai Bizottság elkészítette az indoklással ellátott jelentését, amiben két hónapot ad a kormánynak a probléma orvoslására. Az indoklás szerint a menekültügyi kérelmekhez nyújtott segítség büntetendővé tétele és az egyéb korlátozó intézkedések csorbítják a menedékkérők azon jogát, hogy kapcsolatban lehessenek az érintett nemzeti, nemzetközi és civil szervezetekkel, s ez sérti a vonatkozó uniós irányelveket. A törvény emellett indokolatlanul korlátozza az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát, nem veszi kellőképp figyelembe az eljárási garanciákat, illetve az érintettek jogait.
Soros György zsidó származása lehetővé tette a Fidesz számára, hogy a „zsidó” szót Soros-sal helyettesítse. Az antiszemitizmust kimondjuk, és egyúttal tagadjuk. Csak kell hozzá egy fideszes kacsintás. Írásban az sem: értik. Ez pedig fontos: az antiszemitizmus igen erős a Fideszben. A múltban a Fidesz és Orbán Viktor is kapott Soros Alapítványi ösztöndíjat. Soros György, Menus Gabriella és Semjén Zsolt 1978-ban együtt voltak. A Fiatal Demokraták Szövetségének nyilatkozata 1992-ből: „Megdöbbenéssel figyeljük mind a Soros Alapítványt, mind pedig Soros György személyét az utóbbi időben ért nemtelen támadásokat. Látva a felsőoktatás szorult helyzetét, úgy gondoljuk, hogy az újabb nemzedékeknek is szükségük lesz arra az önzetlen támogatásra, amelyet a Soros Alapítvány remélhetőleg a jövőben is nyújtani fog.” Orbán Viktor még videón is elmondta, hogy Soros-ösztöndíjas volt.
Egy családi tragédia és a bevándorlás kérdése
Egy csaknem száz évvel ezelőtti, 1931-es tragikus esemény is adalékot adhat Soros György személyiségének megértéséhez és a bevándorláshoz való viszonyához. Egy brutális rablógyilkosság történt a Brüsszel és Liège közti vasútvonalon, melynek áldozata Schwartz Viktor kereskedő volt, Soros György nagybátyja. Az elkövető egy Muley Aldebuhey ben Ahmed nevű algériai bevándorló volt, aki a vonaton agyonverte és kirabolta a 27 éves magyar kereskedőt. A belga rendőrség letartóztatta az arab férfit, akit azzal is vádoltak, hogy pár héttel korábban ugyanezen a vonalon hasonló körülmények között egy másik rablógyilkosságot is elkövetett.
A gyilkosság hatalmas visszhangot váltott ki a magyar közvéleményben. A lapok részletesen beszámoltak az esetről, kiemelve a brutalitását és a tettes hátterét. A tettes bevallotta, hogy éhes volt és nem volt pénze, ezért követte el a bűncselekményt. Halálra ítélték. Schwartz Tivadar, Schwartz Viktor bátyja, Soros György édesapja, a hírek hallatán azonnal Belgiumba utazott, hogy azonosítsa öccsét.
A Budapesti Közlöny 1937. december 4-i számában jelent meg az a tájékoztatás, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara választmánya elrendelte dr. Schwartz Tivadar budapesti ügyvéd családi nevének Sorosra történő megváltoztatását. Soros György fél éves volt, amikor nagybátyja a brutális támadásban életét vesztette. Ez a tragédia kétségkívül meghatározó nyomokat hagyott nemcsak az ő, hanem a család életében is.
Éppen ezért tűnik megfejthetetlennek, hogy egy ilyen gyilkosság ellenére Soros miért tesz meg mégis mindent a bevándorlás legalizálásáért, és az ezt akadályozó tényezők (lásd: kerítés) kiiktatásáért. Végtére is, érthető módon gyűlölhetné a migránsokat, hiszen közülük egy ölte meg az egyik nagyon közeli rokonát. Mégis, mi a magyarázat? Egyfelől lehet, hogy a milliárdos egyszerűen tényleg érzéketlen, akit nehezen hat meg bármi és önmagán, illetve a számításain kívül semmi sem számít neki. Erre jó példa, hogy bár tanúja, áldozata volt a holokausztnak, mégis olyan szervezeteket pénzel, amelyek tagadják Izrael állam létezését. Vagy ott van az az írása, amelyben szenvtelenül beszél arról, hogyan ajánlotta fel a saját édesanyjának, hogy átsegíti a túlvilágra. Nem látunk bele a fejébe, de könnyen lehet az is, hogy Soros reflexszerűen töröl minden olyan emléket az agyából, amelyek negatívak a számára, amelyekkel nem tud mit kezdeni és amelyeket nem tud feldolgozni. Így hiába is van egy-egy konkrét téma kapcsán (például a bevándorlás okozta társadalmi problémák) saját tapasztalata, azokon egyszerűen túllép és megpróbálja magának is bebizonyítani, hogy minden a legnagyobb rendben van. Vagyis kompenzál, amely Soros kettős személyiségében, a milliókat tönkretevő tőzsdecápa és a nemzetközi jogvédő szerepében tetszelgő nagy adakozó, szintén megfigyelhető. Nem tudhatjuk biztosan, egy állítás mégis megfogalmazható: Soros György magatartására nincsenek válaszok, csak a benne rejlő ellentmondások egyértelműek.