Süle Katalin, akit gyermekkora óta az állattenyésztés vonz, példamutató alakja a magyar agráriumnak. Bár alkata és megjelenése alapján akár modell is lehetett volna, ő a földhöz, az állatokhoz és a vidéki élethez maradt hű. Két gyermek édesanyjaként, több mint száz charolais húsmarha gazdájaként, valamint számos vezetői pozícióban is helytáll. Vezeti a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Zala megyei kirendeltségét, elnöke a Magosz Zala megyei szervezetének, a Peti Bükki Gazdakörnek, és nemrégiben a kamara szóvivőjévé is megválasztották.
Gyökerek és Képzések: A Tudásvágy Hajtóereje
Süle Katalin számára az állattenyésztés iránti elkötelezettség családi örökség. Szülei szintén állattenyésztéssel foglalkoztak, és otthon, a gazdaságban már gyerekkorában is részt vettek a testvérével a munkában. Ez a korai tapasztalat alapozta meg azt a hitvallást, hogy a munka nem teher, hanem örömforrás lehet. „Már gyerekkoromban is versenyszerűen sportoltam a tanulás mellett, és otthon, a szüleim gazdaságában is segítenünk kellett a testvéremmel” - emlékszik vissza. A tanulás iránti szenvedélye és a folyamatos fejlődés igénye már ekkor megmutatkozott. Mindketten agráregyetemen végeztek a testvérével, ami egyértelműen bizonyítja elkötelezettségüket a mezőgazdaság iránt. Soha, egy pillanatig sem volt kétséges számára, hogy az állattenyésztéssel szeretne foglalkozni, és azt is felismerte, hogy ehhez folyamatos tanulásra lesz szükség. Az agráregyetem elvégzése után közgazdászdiplomát is szerzett, és mivel férjével a vendéglátásba is terveznek belevágni, ehhez is rendelkezik már képesítéssel. A sok munka ellenére a doktori szakvizsgájára is készül, egyéni tanrendben, témája pedig szorosan kötődik az állattenyésztéshez. „A kísérleti üzemem pedig a saját gazdaságom” - mondja, utalva arra, hogy a gyakorlat és az elmélet szorosan összefonódik az életében.
Vezetői Szerepek és Az Összefogás Jelentősége
Süle Katalin számára a saját gazdaságának sikere és fejlődése mellett legalább annyira fontos mások segítése is. Kiscsehiben, ebben a pici, kétszáz lelkes faluban is vannak rajta kívül állattartók, és mivel errefelé a falvak szinte összenőnek, jól ismerik egymást a helyi termelőkkel. „Egy térségben élünk, hasonlóak a problémáink, és úgy gondoltam, közösen könnyebben megtaláljuk a megoldást, mint egyedül” - vallja. Ez a felismerés motiválta arra, hogy az érdekérvényesítés alapjait, az összefogást és az egymás segítését támogassa. Először Kiscsehiben hoztak létre egy gazdakört, majd a környező településeken is egyre több alakult. Amikor már jónéhány működött, úgy döntöttek, létrehozzák a gazdakörök megyei szövetségét, amelynek az élére őt választották meg. A Magosz listájáról került a kamarába, melynek jelenleg a megyei kirendeltségét vezeti. Hisz abban, hogy kamarai vezetőként sokat tud tenni a megyében gazdálkodókért. A felsorolt szervezetek mellett elnöke még a Magyar Húsmarha Termékpálya Szakmaközi Szervezet és Tanács Egyesületének (MAHUTA), emellett elnökségi tagja a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének.
Az Év Agrárembere - 2016 - Süle Katalin a rendezvény háziasszonya
A Család, Mint Az Élet Alapja és Támogató Ereje
Süle Katalin életében a család nem akadálya, hanem alapja annak, hogy boldoguljon. „A család nem a gátja, hanem az alapja annak, hogy boldoguljak, boldoguljunk” - hangsúlyozza. Férje szintén agrármérnök, ám az állattenyésztésbe nem szól bele, az ő területe az erdőgazdálkodás. Ettől függetlenül Süle Katalin mindig számíthat rá, megbeszélheti vele a dolgokat, bátorítja, és ötletet, erőt ad, ha kell. A gyerekeknek is pici koruk óta természetes a falu, a jószág, a folyamatos tevékenykedés. Egy gazdaságot többnyire nem magának épít az ember, hanem a jövőnek, a következő generációknak. Vannak olyan döntések, amelyek csak évek vagy évtizedek múlva lesznek fontosak, de akkor nagyon. Így óhatatlanul felmerül az emberben a kérdés: „Vajon folytatják-e utánam?” Süle Katalin vallja, hogy belenevelni, belekényszeríteni viszont senkit nem szabad, sőt nem is lehet. Számára most sokkal fontosabb, hogy a gyermekeik nyelvet tanuljanak, sportoljanak, vagy épp játszanak. Az a célja, hogy ne legyen teher az, ami valahol az otthont is jelenti. Édesapja sertéstenyésztéssel foglalkozott, a charolais-tenyészetet azonban férjével alakították ki. Férjének családja Kiscsehiből származik, és a terület, ahol most a jószágok legelnek, a kárpótlással került vissza a családhoz.
A Charolais Tenyészet Fejlődése és Jövőképe
A charolais tenyészet Süle Katalin és férje közös vállalkozása. Az első két állatot is a férjétől kapta, nem is akármilyen körülmények között. „Várandós voltam a kisfiammal, és a kislányommal otthon ülve vártuk a családot, hogy megünnepeljük az ötödik házassági évfordulónkat. Megjött a férjem, elém állt, mosolyogva átnyújtott két marhalevelet, és azt mondta: nézd meg a borjaidat” - meséli. Kiszaladva látta édesapját két charolais borjúval, amelyeket Keszthelyről, az egyik évfolyamtársuk tenyészetéből hozott. Keszthelyen végezte tanulmányait, ott ismerkedett meg férjével, és onnan indult ez a tenyészet is. Ennek a két jószágnak biztosan örök helye lesz náluk.
Jelenleg száztizenhárom tenyészállattal rendelkeznek, de azt tervezik, hogy valahol 140 körül megállnak, mivel a területük ennyit bír el. A genetikai állomány javítása azonban nem áll meg ezzel. Egy év múlva - reményeik szerint - már törzstenyészet lesznek. A könnyű ellés a fő szelekciós szempont. A tenyészbikákat itthonról vásárolták, de francia genetikát képviselnek. A tenyészbika-jelölteket már tavaly elküldték tenyészminősítésre, és ezt addig folytatják, amíg meg nem kapják a törzstenyészeti rangot. Utána már önállóan is tudnak tenyészbikát előállítani és üzemi sajátteljesítmény-vizsgálatot indítani.
Idén elnyerték a bemutatóüzem címet, ami lehetőséget ad arra, hogy meggyőzzék az érdeklődőket arról, hogy nemcsak istállózva lehet tenyészállatokat előállítani. Ők extenzív-félextenzív körülmények között tartják a jószágot, ahhoz hasonlóan, ahogy Franciaországban jellemző. Van egy fából készült istálló, ahová behúzódhatnak a marhák, télen pedig egy elkerített - egyre növekvő - almos területen vannak, mint a ridegtartásnál, bár ez persze koncentráltabb, és megfelelő talajelőkészítettségű területen vannak a körbálák.
Költséghatékony Gazdálkodás és Modernizáció
A bemutatóüzemi tevékenység lényege, hogy megismertessék azokat a lehetőségeket - főként a fiatalokkal -, amelyek ahhoz kellenek, hogy valaki költséghatékonyan, a helyi adottságok figyelembevételével kezdjen el egy tevékenységet, egy beruházást a nulláról. Fontos hangsúlyozni, hogy a „nulla” nem a kezdőtőke hiányát jelenti, hiszen befektetés nélkül egyetlen gazdaság sem indítható be. Süle Katalin kiemeli, hogy nem kellenek ésszerűtlen beruházások csak azért, mert mondjuk arra van kiírva pályázat. Sokkal inkább azt kell mindig figyelembe venni, hogy hol tart az ember, hová akar eljutni, milyen lehetőségei vannak, milyen finanszírozással tudja azt megvalósítani, illetve milyen környezeti adottságokra támaszkodhat.
Természetesen Süle Katalin is használ számítógépet a gazdálkodásban, és elképzelhetőnek tartja, hogy egyszer nekik is lesz csipleolvasós állatfelismerő rendszerük, egyedi takarmányozásuk stb. Azonban most még nem telik erre. Az „addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér” mondás a XXI. században is érvényes, bár a gazdálkodóknak folyamatosan alkalmazkodniuk kell az új kihívásokhoz és technológiákhoz.
A Jövő Tervei: Vidékfejlesztés és Több Lábon Állás
Süle Katalin és férje nemcsak a charolais tenyészet fejlesztésére koncentrálnak, hanem további tervekkel is rendelkeznek, amelyek a vidékfejlesztést szolgálják, még ha kisebb léptékben is. Az alapok lassan megvannak a továbblépéshez. Szeretnének építeni egy vágópontot, ami helyben biztosítaná a feldolgozást. Emellett négyezer tőke tramini szőlővel is rendelkeznek, és körvonalazódik egy kis borház is, ahol már kóstolni is lehetne a saját borukat. A több lábon állás csak erősíti a gazdaságot, és Süle Katalin azt sem titkolja, hogy szeretnének egy kicsit példát is adni a fiataloknak a helyben maradáshoz, megmutatva, hogy a vidéki élet is kínál lehetőségeket a boldogulásra és a fejlődésre. Ez a sokrétű megközelítés és a jövőbe mutató gondolkodás teszi Süle Katalint kiemelkedővé a magyar agráriumban.