A Száj- és Körömfájás (RSZKF) fenyegetése: Betegség, terjedés és megelőzés

A száj- és körömfájás (latinul aphtae epizooticae, röviden RSZKF) egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely elsősorban a párosujjú patás állatokat érinti. Ez a súlyos állatbetegség komoly gazdasági károkat okozhat az állattartóknak és az egész agrárgazdaságnak, mivel gyorsan terjed és az érintett állományok felszámolását vonja maga után. Bár emberre nagyon ritkán terjed át, a betegség állati populációkban való megjelenése azonnali és szigorú intézkedéseket tesz szükségessé az elterjedés megakadályozására. A hazánkban 2025-ben tapasztalt kitörések, illetve a görögországi helyzet is rávilágít a megelőzés és a védekezés kiemelt fontosságára.

Mi is az a száj- és körömfájás?

A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amelyet az Aphthovirus nemzetségbe tartozó RNS-vírus okoz. Ez a kórokozó elsősorban a párosujjú patás állatokat, mint például a szarvasmarhát, sertést, juhot, kecskét, bivalyt, valamint több vadon élő kérődző fajt érint. A betegség rendkívül nagy ragályozó képessége és gyors terjedése miatt megjelenése súlyos gazdasági következményekkel járhat. A fertőzött állatokat nem lehet kezelni, így ha egy gazdaságban akár csak egyetlen állatnál megerősítik a betegséget, az összes párosujjú patást fel kell számolni.

A betegség tünetei és felismerése

A száj- és körömfájás tünetei jelentősen legyengítik az állatokat, és a fiatal egyedeknél akár elhulláshoz is vezethetnek. Az alábbi tüneteket egyetlen állattartó se hagyjon figyelmen kívül, ha akár egy állatán is észleli:

• Láz: Az egyik leggyakoribb első tünet.
• Étvágytalanság és depresszió: Az állatok bágyadtak, nem esznek.
• Csökkent tejtermelés: Tejelő állatoknál jelentős visszaesés figyelhető meg.
• Nyáladzás: Nyúlós, habos nyálszivárgás, gyakran „csámcsogás” is megfigyelhető a szájnyálkahártya irritációja miatt.
• Sántaság: A lábvégeken megjelenő elváltozások miatt az állatok fájdalmat éreznek mozgás közben.
• Hólyagok és sebek: Jellemzőek a hólyagok megjelenése a szájban, a nyelven, a tőgyön és a lábvégeken. Ezek a hólyagok később sebekké alakulhatnak.
• Újszülöttek hirtelen elhullása: Fiatal állatokban szívizomgyulladást idézhet elő, amely hirtelen elhulláshoz vezethet.

Szarvasmarhák esetében a lappangási idő 2-7 nap. A betegség kezdeti tünetei a láz, étvágytalanság, tejtermelés csökkenése, levertség és nyúlós, habos nyálszivárgás. A szájnyálkahártya irritációja miatt az állatok gyakran „csámcsognak”.

A vírus terjedése és az emberi tényező

A vírus leggyakrabban közvetlen érintkezéssel - élőállatok közötti fertőzéssel - terjed. A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző betegség, amely párosujjú patás állatokat érint. A betegség azonban közvetett módon is tovább vihető. A fertőzés terjedhet a betegség lappangási stádiumában lévő, vagy átvészelt, vírushordozó állatokkal.

A vírus terjedésében számos tényező szerepet játszhat:

• Állati termékek: Kezeletlen nyers tejjel vagy fertőzött takarmánnyal.
• Szennyezett anyagok: Nyers hússal, egyéb termékekkel (bőrrel, szőrrel, gyapjúval, tejjel, vágási hulladékokkal stb.), fertőzött alommal, trágyával.
• Ragályfogó tárgyak: Eszközök, járművek, állatorvosi eszközök is terjeszthetik a vírust.
• Emberek: Az állatok közelében dolgozó személyek (ruházaton, lábbelin keresztül), a kézre, a ruházatra és a lábbelire tapadt vírus, illetve nem steril injekciós tűk is terjeszthetik a kórokozót.
• Nem fogékony állatok: A fertőzött telepeken megforduló nem fogékony állatok (ló, kutya, macska, madarak stb.) is szerepet játszhatnak a vírus terjesztésében, mivel magukon hordozhatják a vírust.
• Légúti terjedés: Emellett akár a szél is szerepet játszhat a terjesztésében, különösen kedvező időjárási feltételek mellett, nagy sertéstelepek közelében. Kiemelt jelentőségű faj a szarvasmarha, mivel a vírus légúti úton történő terjedésére rendkívül fogékonyak. A szarvasmarhák többnyire aeroszolizált vírussal fertőződnek, amelyet belélegeznek.

Bár a száj- és körömfájás emberre nézve nem jelent komoly veszélyt, az emberi tényező szerepe kiemelkedő a betegség állatok közötti terjedésében. Az emberek ugyanis könnyen közvetíthetik a vírust egyik állatról a másikra, ezért elengedhetetlen a megfelelő higiéniai intézkedések betartása az állattartó telepeken és azok környezetében.

Emberi fertőzés és tünetei

Az emberi fertőződés nagyon ritka, és elsősorban azoknál fordul elő, akik szoros kapcsolatban állnak fertőzött állatokkal. Ritkábban a betegség terjedhet a fertőzött állat nyers tejének fogyasztásával is. Emberben a betegség általában enyhe lefolyású. Fontos megjegyezni, hogy a ragályos száj- és körömfájás emberről emberre nem terjed.

A száj- és körömfájás tünetei emberben az alábbiak lehetnek:

• Láz
• Torokfájdalom
• Rossz közérzet
• Hólyagos kiütések a szájnyálkahártyán, a kezeken és esetleg a lábakon.

Emberben a lappangási idő 2-6 nap, és a tünetek megjelenését követően egy héten belül spontán gyógyulás következik be. Halálos kimenetelű megbetegedést eddig nem regisztráltak. A betegség tünetei nagyon hasonlítanak a gyakran előforduló Coxsackie-vírus-fertőzés okozta kéz-láb-száj betegség tüneteihez.

Szövődmények és diagnosztizálás emberben

Emberben a száj- és körömfájás általában enyhe lefolyású, és a szövődmények rendkívül ritkák. Ritka szövődmények lehetnek:

• Kiszáradás: A fájdalmas szájüregi elváltozások miatt a folyadékbevitel csökkenhet.
• Bakteriális felülfertőződés: A hólyagok megnyílása után a sebek bakteriálisan felülfertőződhetnek, ami további kezelést igényelhet.

Annak érdekében, hogy a rendkívül ritka, de teljesen nem kizárható emberi megbetegedést időben észleljék, hólyagos kéz, láb vagy szájnyálkahártya kiütés esetén fontos vizsgálni, hogy van-e patásokkal való kontaktus az anamnézisben (akár nyers tej fogyasztása). A betegség diagnózisa a vírus nukleinsav kimutatásán alapszik.

Kezelés és megelőzés emberben

Mivel a betegség emberben általában enyhe lefolyású és spontán gyógyul, specifikus kezelésre nincs szükség. A tünetek enyhítésére láz- és fájdalomcsillapítók alkalmazhatók, valamint fontos a megfelelő folyadékbevitel biztosítása. A tüneti kezelésre az alábbiak alkalmazhatók:

• Láz- és fájdalomcsillapítók (például Nem szteroid gyulladáscsökkentők - NSAID)
• Folyadékpótlás
• Szájhigiénia: ajánlott a szájöblítők használata és a megfelelő szájhigiénia fenntartása.

Bár a száj- és körömfájás emberi fertőzése rendkívül ritka, a megelőzés érdekében fontos néhány óvintézkedés betartása. A betegség megelőzése érdekében az alábbi intézkedések javasoltak:

• Személyi higiénia: Gyakori és alapos kézmosás szappannal, különösen állatokkal való érintkezés után.
• Védőruházat használata: Állattartó telepeken dolgozók számára javasolt védőruházat és lábbeli viselése, amelyeket rendszeresen tisztítani és fertőtleníteni kell.
• Nyers tej fogyasztásának kerülése: A fertőzött állatok nyers tejének fogyasztását kerülni kell, mivel a vírus ilyen módon is terjedhet.
• Fertőtlenítés: Az állattartó telepeken rendszeresen fertőtleníteni kell a felületeket, eszközöket, járműveket és ruházatot.

RSZKF kitörések Magyarországon 2025-ben

Hazánkban több mint 50 év után, 2025 márciusában ismét regisztráltak száj- és körömfájásos esetet egy hazai marhaállományban. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) vírussal fertőzött állatokat azonosított négy szarvasmarha telepen Magyarországon. A kórokozó jelenlétét a Nébih laboratóriuma is megerősítette.

A járvány március elején jelent meg Magyarországon. Egy 1400 szarvasmarhát tartó telepen jelentkeztek március elején a ragadós száj- és körömfájás betegség klasszikus tünetei. A Nébih laboratóriuma ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) vírust azonosított egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen. Dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos haladéktalanul elrendelte a gazdaság lezárását, valamint a járványügyi nyomozás megindítását. A kisbajcsi marhatelepen azonosított fertőzés miatt 1700 száj- és körömfájással fertőzött szarvasmarhát földeltek el Bábolna külterületén. A NÉBIH azért választotta ki a bábolnai dögkutat, mert az ártalmatlanítással megbízott cég megfelelő területei közül az volt a legközelebb Kisbajcshoz. A tetemek földelését március 14-én fejezték be Bábolnán.

Március 6-án igazolta laboratóriumi vizsgálat, hogy a kórokozó 1973 óta először újra megjelent az országban. A hónap végére egy Levél községi tehenészetből átterjedt a kórokozó Szlovákiába, több határközeli állományt is megfertőzve. Vasárnap elkezdődött a száj- és körömfájással fertőzött, közel 3000 szarvasmarha leölése a Győr-Moson-Sopron megyei Levélen, tudta meg az RTL Híradó, majd ezt az információt a település polgármestere, Kiss Béla is megerősítette a Telexnek. A telepen szerdán azonosították a ragadós száj- és körömfájás vírust, ami után elrendelték a fertőzött állomány leölését. Az elpusztult állatokat a Hegyeshalomhoz tartozó Irénpusztára viszik, az osztrák határ közvetlen közelébe.

Április elején Darnózseli és Dunakiliti településeken található telepeken bukkant fel a betegség. A hatóságok ezután rendelték el a fertőzött állatok vírus elleni vakcinázását, leölését és elföldelését.

Az osztrák származású Paul Meixner tulajdonában lévő marhatelep esetében az őstermelő fiai azt mondták, hogy kedden vették észre a gyanús tüneteket az állatokon. A szakemberek vért vettek az állatoktól. A laboratóriumi eredmény szerda reggel pozitív lett. Aggodalomra ad okot, hogy a telep közelében egy hatalmas sertéstelep működik.

Hatósági intézkedések és korlátozások

A Nébih folyamatosan ellenőrzi az állattartó telepeket. Újabb kitörés eddig nem történt. Mind a négy telepen, azok 10 km-es körzetében, és országosan is célzott hatósági intézkedések vannak életben. Az állategészségügyi hatóság ugyanakkor nyomatékosan felhívja az állattartók figyelmét a megelőzés és a védekezés fontosságára. Az országos főállatorvos azonnali hatósági intézkedéseket rendelt el a súlyos gazdasági kárral járó betegség elterjedésének megakadályozása érdekében.

2025. március 7-én kelt országos főállatorvosi körlevélben elrendelésre került a fogékony állatfajok (valamennyi párosujjú patás, többek között kérődző fajok, valamennyi sertésféle) harmadik országokba, illetve más tagállamba történő kiszállításának tilalma Magyarország teljes területére vonatkozóan. Emellett Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém, Zala vármegyék területén a fogékony állatfajokra vonatkozóan 72 óráig forgalmi korlátozás van érvényben. Ezt követően a fogékony állatok azonnali vágásra történő szállítása engedélyezett, minden más célra történő mozgatás esetén a forgalmi korlátozás érvényben marad 2025. március 17-ig.

Pásztor Szabolcs országos főállatorvos vasárnaptól elrendelte, hogy az ország teljes területén tilos a fertőzésre fogékony fajokat bemutató kiállítások és vásárok szervezése. A hatóságok a fertőzött állatok vírus elleni vakcinázását, leölését és elföldelését rendelték el. A legfontosabb, hogy minden, a betegségre fogékony faj tartója fokozottan ügyeljen a járványvédelmi előírások betartására. Az elrendelt szigorú hatósági intézkedések betartására, állataik megbetegedését azonnal jelentsék állatorvosuknak!

Környezeti kockázatok és monitoring

A levéli telepen leölt háromezer szarvasmarhát a Hegyeshalom melletti Csemeztanyán földelték el, a magyar-osztrák határtól alig néhány kilométerre. A járvány e mozzanata azért kavart nagy port, mert hamar olyan videók kezdtek terjedni, amelyeken valamilyen sötét folyadék felbugyogása látható a föld alól. Három környező település (Hegyeshalom, Levél, Mosonszolnok) kérésére független szakértőket bíztak meg egy részletes hidrogeológiai hatástanulmány összeállításával, amelynek eredményeiről a Kisalföld számolt be - a teljes tanulmányt a hegyeshalmi hivatalban lehet megtekinteni.

A Nonza GeoInfo Kft. tanulmánya szerint az említett három település belterületére, valamint Hegyeshalom és Levél külterületére (az elföldelés közvetlen helyszínét kivéve) nincs hatással a szennyeződés, amely dél-délkelet felé, Mosonszolnok külterülete irányába terjed. A szennyeződési csóva keskeny (max. 500 méter), de a terjedés a térség jó vízvezető kavicsos talaja miatt viszonylag gyors, így legrosszabb esetben 10 év alatt 3 kilométer távolságig juthat el és 137 hektárnyi területet érinthet - főként mezőgazdasági területeket és külterületi utakat. A Vízügyi Igazgatóság ezen a területen jelenleg négy monitoring kutat üzemeltet, ahonnan folyamatos vízminőség-vizsgálatokat végeznek, hogy nyomon kövessék a szennyeződés terjedését.

Nemzetközi kitekintés: Görögországi helyzet

Görögországban továbbra is feszült az állategészségügyi helyzet a száj- és körömfájás (RSZKF) terjedése miatt. A Világ Állategészségügyi Szervezete (WOAH) legfrissebb jelentése alapján további 12 járványkitörést regisztráltak az ország területén. A jelenlegi adatok szerint a sertésállományokat eddig egyetlen esetben sem érintette a kór. A 2026-os esztendő márciusának végén az Észak-Égei-tenger régiójában, Pelopi környékén még csupán öt esetről tudtak a szakemberek, ám a WOAH legújabb összesítése szerint a gócok száma jelentősen megemelkedett.

A fertőzéssel érintett régiók részletes adatai:

• Leszbosz szigetén: Több gazdaságban is felütötte a fejét a betegség. Egy 210 állatot számláló juh- és kecskefarmon 19 megerősített esetet találtak, míg egy másik, 199 egyedet (190 juhot és 9 szarvasmarhát) tartó telepen 11 állatnál igazolták a fertőzést. Egy nagyobb, 331 állatból álló vegyes gazdaságban 25 esetet regisztráltak. Emellett két kisebb juhfarmon is megjelent a kór, összesen 31 állat érintettségével.
• Napis körzetében: Egy 204 egyedet (202 juhot és 2 szarvasmarhát) számláló állományban 21 esetben igazolták a kórokozót.
• Pelopi térségében: Hat újabb helyszínen védekeznek a járvány ellen; itt többnyire juh- és szarvasmarha-telepeken azonosították a vírus jelenlétét, változó, 5 és 22 közötti esetszámmal gazdaságonként.

A görögországi laboratóriumi vizsgálatok megerősítették, hogy a járványt okozó vírus a SAT-1 szerotípushoz tartozik. A március 30-i adatok alapján az országban összesen 17 aktív kitörési gócot tartanak nyilván. Ez az állategészségügyi krízis eddig összesen 3909 fogékony állatot - juhot, kecskét és szarvasmarhát - érint, az igazolt megbetegedések száma pedig elérte a 282-t az országos összesítés szerint.

Mentes státusz visszaszerzése

Bő fél évvel azután, hogy a magyar hatóságok 2025 márciusában bejelentették a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) betegség megjelenését, szeptember 10-én Magyarország visszakapta az Állategészségügyi Világszervezettől (WOAH) a betegségtől mentes státuszát. Ez a siker a gyors és hatékony intézkedéseknek köszönhető, amelyek a fertőzött állományok felszámolását és a szigorú járványvédelmi protokollok betartását foglalták magukban.

A dezinformáció elleni küzdelem

Fontos megjegyezni, hogy az ilyen járványok idején gyakran terjednek téves információk és félrevezető állítások. Süth Miklós, az Állatorvostudományi Egyetem stratégiai rektorhelyettese 2025-ben egy podcast beszélgetésben beszélt a témáról. Az epizódot a Science+ támogatásával készítették. A nemzetközi Science+ hálózat a dezinformáció és a félretájékoztatás ellen küzdő tudományos újságírást segíti Közép- és Kelet-Európában. Fontos, hogy a lakosság hiteles forrásokból tájékozódjon, és ne dőljön be az alaptalan pletykáknak, mint például a „globális elit sötét terve?” vagy „rituális állatáldozatok?” állításoknak, amelyek a közösségi médiában időnként felbukkannak. Az átlátható kommunikáció és a tudományos alapú tények a legfontosabbak a pánik elkerülésében és a hatékony védekezésben.

tags: #szarvasmarha #betegseg #csiga #madar