A Szent Péter tér és Bazilika: A Kereszténység Szíve Rómában

A Szent Péter tér, mely olaszul Piazza San Pietróként ismert, a Vatikánváros, és talán az egész világ egyik leghíresebb szabadtéri látványossága. Ez a monumentális tér, a római katolikus egyház szellemi központja, évente milliókat vonz zarándokokat és turistákat egyaránt. A tér és a hozzá tartozó Szent Péter-bazilika nem csupán építészeti remekművek, hanem mély történelmi, vallási és művészeti jelentőséggel is bírnak, a kereszténység egyetemes ölelését szimbolizálva.

Bernini Oszlopcsarnoka: Az Egyház Anyai Ölelése

A Szent Péter tér jellegzetes ellipszis alakját Gian Lorenzo Bernini impozáns oszlopcsarnokának köszönheti, amelyet VII. Sándor pápa megbízásából, 1656 és 1667 között, tizenegy évnyi munka során hoztak létre. A kolonnádhoz több mint 40 000 köbméter travertint szállítottak Tivoliból, szárazföldön vagy lovakkal a folyón. A két hatalmas oszlopcsarnok az Egyház anyai ölelését szimbolizálja, mely a hívek, de az „eretnekek […] és a hitetlenek számára is” nyitva áll, hogy „felvilágosítsa őket az igaz hitről”.

Az oszlopcsarnok kétszer két dór oszlopsorból áll, összesen 284 oszlopot és 88 pilasztert számlálva. Az oszlopok 13 méter magasak és mészkőből készültek. Bernini a tervezéskor optikai illúziókkal játszott, hogy látványos és festői eredményt érjen el. A téren való áthaladáskor az oszlopok látszólag közelebb kerülnek egymáshoz, majd ismét eltávolodnak, a mozgás érzetét keltve, valamint a szilárd és üres felületek váltakozását. A tér közepéről nézve az oszlopsorok egyetlen sornak tűnnek, ami állítólag az egyház egységét szimbolizálja. Becslések szerint a tér egyszerre 300 000 embert képes befogadni, így kiválóan megfelel az egyházi rendezvények lebonyolítására.

Az Oszlopcsarnok Szobrai: A Szentek Fogadtatása

Az oszlopok tetején összesen 140 szobrot találunk, amelyek más-más szenteket és bibliai alakokat ábrázolnak mind az Ó-, mind az Újszövetségből. Feladatuk, hogy üdvözöljék a hívőket, apostolokat, mártírokat, prófétákat, egyházdoktorokat és más kiemelkedő keresztény alakokat ábrázolva. Minden szobornak megvannak a maga egyedi jellemzői és tulajdonságai, amelyek tükrözik az egyén jelentőségét és élettörténetét. Bernini maga faragta a szobrok egy részét, de a nagy számuk miatt műhelyéből egy tehetséges szobrászcsapat, többek között Lazzaro Morelli, Vincenzo Felici és Antonio Raggi is dolgozott a „projekten”. A szobrok valósághű és dinamikus tulajdonságaikról híresek, megragadva a figurákban a mozgás érzését és az életerőt. Az évszázadok során a szobrokat többször restaurálták, megőrizve művészeti és történelmi jelentőségüket, és az eredeti szobrok egy részét kicserélték vagy áthelyezték. Látható Szent Péter apostol szobra is, aki a tér és a katolikus templom védőszentje.

A Szent Péter-bazilika: Építészet és Történelem

A teret a fenséges Szent Péter-bazilika uralja, melynek építése mintegy kétszáz éven át tartott. A bazilika, melyet a katolikus világ szíve dobogtat, valójában nem a római katolikus egyház legfontosabb temploma, ez téves információ. Róma négy pápai bazilikája közül a legrangosabb, Róma püspökének - azaz a pápának - a címtemploma, az ökumenikus anyaegyház címének birtokosa, s így a legfontosabb római katolikus templom valójában a Lateráni Szent János-bazilika.

A bazilika építésének helyén az ókorban egy Caligula császár által építtetett cirkusz állt, ahol a gladiátorjátékok mellett a keresztényüldözések mártírjait is kivégezték. A legenda szerint Szent Péter is itt halt meg, sírját a 20. század közepén azonosították. Már az I. században, a harmadik pápa (Anaklétosz, vagy Cletus) idején is emeltek kápolnát a sír fölé, majd később ennek helyén létesült az első (régi) Szent Péter-bazilika, melyet Nagy Konstantin császár építtetett a IV. században, s a 16. századig állt. Már ez a székesegyház is hatalmas volt, főhajója 118 méter hosszú, szélessége elérte a 64 métert, s olyan neves művészek dolgoztak rajta, mint Giotto.

A bazilika idővel elavult, s végül II. Gyula pápa (Giuliano della Rovere, a Borgiák esküdt ellensége) egy új templom építését rendelte el. Alapkövét 1506. április 18-án tették le. Az építkezés 120 esztendeje alatt mások mellett Bramante, Raffaello, a Sangallo család több tagja, Michelangelo, Giacomo della Porta, Maderno és Bernini dolgozott a terveken. A pápa bűnbocsánatban részesítette a templom építésében résztvevőket. Sajnos az építkezés során a régi templom ókeresztény mozaikjai és Giotto freskói megsemmisültek, ami megmaradt, ma a Vatikáni Grottákban látható, ahol 164 pápa sírja is található.

Az első építésznek, Bramanténak nem volt könnyű dolga, hiszen a pápa a bazilika szimbolikus jelentésén kívül olyan hétköznapi dolgokkal, mint költségvetés, nem foglalkozott, így Bramante azt sem tudta, hogy mennyi pénzből és mekkora templom építésébe kell fognia. A bazilika építését olyan események lassították, mint Róma 1527-es kifosztása (Sacco di Roma), mely után nehéz volt előteremteni az anyagi forrásokat. 1546-ban - némi erőszakos ráhatásra - Michelangelo vette át a bazilika építésének vezetését, aki, hogy a korrupció leghalványabb gyanúját is elkerülje, a feladatot fizetség nélkül vállalta. Michelangelo Bramante leegyszerűsített tervei alapján folytatta az építkezést, a kupolát azonban magasabbra emelte. Ekkor - az Amerikából beáramló aranynak köszönhetően - jelentősen felgyorsult az építkezés.

A Kupola és a Főhomlokzat

Maga a 40 méter átmérőjű, padlószinttől mérve 120 méter magas kupola, mely a reneszánsz egyik leglenyűgözőbb és inspirálóbb építménye volt - Michelangelo halála után - 1590 júniusában került a bazilika tetejére, kivitelezésében 1600 munkás vett részt. A kupola négy, 45 méter magas, 71 méter kerületű pillér tartja. A pillérek alsó részén fülkéket alakítottak ki, ahova szobrokat állítottak: Szent Longinusz, Szent Heléna, Szent Veronika és Szent András szobrai közel 5 méter magasak. A kupola díszítését Cavalier d’Arpino tervezte meg. A Szent Péter székesegyház kupolájába fel is lehet menni, gyalogosan, vagy félig lifttel és félig gyalog. Ez utóbbi is csak kis könnyebbséget jelent, mert a lift után is sokat kell még lépcsőzni.

A ma ismert főhomlokzat Carlo Maderno munkája, aki az eredeti görög kereszt formájú tervet latin kereszt alakúra változtatta, ez a megoldás azonban háttérbe szorította Michelangelo kupoláját. A hosszadalmas munkálatokat végül a barokk kiemelkedő építésze, Bernini fejezte be, rá már leginkább a belső díszítés, valamint a templom előtti tér kialakítása maradt. Az előcsarnok 71,5 méter hosszú és 13,5 méter széles, innen 5 ajtó nyílik a belső térbe. A jobb szélső ajtó a Szent Kapu (Porta Santa), amit csak szentévekben nyitnak meg, egyébként be van falazva. A homlokzaton 9 erkély van, melyek közül a középső az, amelyről a pápa a téren összegyűlt tömegek előtt nagy ünnepeken elmondja az „Urbi et orbi” áldást. A templomot végül 1624-ben VIII. Orbán pápa szentelte fel.

Az Obeliszk: Egy Ókori Ereklye a Tér Közepén

A tér közepén egy ősi egyiptomi obeliszk magasodik, amelyet V. Sixtus állított ide 1586-ban. Egyike a Rómát díszítő 13 ősi obeliszknek, amelyet Caligula császár hozott Rómába Egyiptomból, Kr. u. 37-ben. Eredetileg a Vatikánban vagy a Caligula és Nero Circusban állt. A hagyomány szerint sok keresztény szenvedett itt mártírhalált, köztük maga Szent Péter is. Az a tény, hogy a többivel ellentétben ez az obeliszk mindig is állt, éppen annak tulajdonítható, hogy fontos volt az emberek számára, akik ilyen gyászos események tanújaként tekintettek rá.

Az első római helyszínről a Szent Péter-bazilika építésének közeli munkálatai nyomán költözött át. Több sikertelen projekt után a tér közepére való áthelyezés V. Sixtus pápa idején, 900 ember, 140 ló és 26 csörlő segítségével, 1586. szeptember 10-én zajlott le. Az obeliszk felemelésének műveletei során Benedetto Bresca tengerész ma már híres kiáltása hangzott el: „Vizet a kötelekhez!”. A zsinórok, amelyekhez a monolitot rögzítették, engedtek a jelentős súly alatt, a vízzel átnedvesedve megerősödtek, és a vállalkozás befejeződött. A szállítás fázisait Domenico Fontana „A vatikáni obeliszk elszállításáról” (1590) című művéhez hasonlóan számos korabeli metszet illusztrálja, mint egy modern riport.

A középkorban úgy hitték, hogy az obeliszk tetején lévő bronzgömb (amelyet V. Sixtus távolított el és ma a Capitoliumi Múzeumokban őriznek) Caesar hamvait tartalmazza. A poron kívül semmi más nem volt benne. Ma a Szent Kereszt ereklyéje van a magasban, ahol a bronzembléma a Chigi-hegységgel és a csillaggal található. Az obeliszk vörös gránitból készült, és több mint 25 méter magas; a talapzattal és a kereszttel együtt majdnem 40 métert ér el. A Piazza dell'Esquilino és a Piazza del Quirinale obeliszkjeihez hasonlóan a vatikáni obeliszknek sincs díszített oldala és felirata. Az obeliszket négy oroszlán választja el az alapjától, amelyek V. Sixtus címerét idézik, Prospero Antichi munkája, és a többitől eltérően nem közvetlenül rajta nyugszik. A tetején egy kereszt található. Az obeliszk alaptól a kereszt tetejéig körülbelül 25,5 méter magas.

A Szökőkutak: Az Örök Élet Szimbóluma

Két „majdnem” ikerszökőkút található Bernini oszlopcsarnokának két félkörívének közepén és a vatikáni obeliszkkel egy tengelyben. A tér jobb oldalán lévő szökőkutat Maderno 1614-ben építette, miután befejeződtek a bazilika impozáns, 17. századi homlokzatának munkálatai. Az építész egy 15. századi szökőkutat használt mintának. A 17. század második felében Gian Lorenzo Bernini a Maderno-kutat a tér új geometriájának megfelelően áthelyezte a jelenlegi helyére. A leleményes művész egy második művet is készített az első mintájára, amely csak a szökőkút aknájának díszítésében különbözött. Korábban a két szökőkútnak hatalmas, akár nyolc méter magas vízjátékai voltak, amelyeket a 20. század második felében VI. Pál pápa állított vissza eredeti állapotukba. A szökőkutak 14 méter magasak, a belőlük feltörő víz az örök élet jelképe.

Déli Szökőkút: A Négy Folyó

A tér déli oldalán lévő szökőkutat Fontana dei Quattro Fiuminak, vagyis a Négy Folyó szökőkútjának hívják. 1651-ben készült el. A szökőkút az akkor ismert négy kontinens négy nagy folyóját ábrázolja: a Dunát (Európa), a Nílust (Afrika), a Gangeszt (Ázsa) és a Río de la Platát (Amerika). Minden folyót egy figura személyesít meg a szökőkút kialakításában. A Dunát ábrázoló alak eltakarja a szemét, jelképezve, hogy a folyó forrása ekkor még ismeretlen volt. A Nílust kendővel letakart fejjel ábrázolják, mivel a Nílus forrása sem volt ismert. A Gangeszt egy krokodilon ülve ábrázolják, ami a folyó ázsiai helyzetét szimbolizálja. A Río de la Plata egy halom érméhez nyúl, ami Amerika gazdagságát jelképezi.

Északi Szökőkút: A Mór Kút

A tér északi oldalán lévő szökőkutat Fontana del Moro-nak, vagy Moor-kútnak hívják. 1675-ben készült el. A szökőkút központi alakja egy delfinnel birkózó mór. A mór dinamikus és intenzív küzdelmet mutat be a delfinnel, amely a víz erejét képviseli. A figurát Giacomo della Porta faragta a 16. század végén, de Bernini a 17. században hozzáadta a delfint és néhány elemet.

A szökőkutakat az Aqua Virgo táplálja, egy ókori római vízvezeték, amely még mindig ellátja vízzel Róma egyes részeit, beleértve a Vatikánt is.

A Heliométer és a Burkolat

A Heliométer egy csillagászati műszer, ami a tér közepén kapott helyet. Húsvét dátumának kiszámításához használták a nap égbolt helyzete alapján. Körülbelül 1,85 méter átmérőjű, és márványból készült. A térkövek enyhén az obeliszk felé hajlanak. Ezt azért tették, hogy az esővíz könnyen elfolyjon a központi területről, segítve a tér szárazon tartását nedves időben.

Az obeliszk és a szökőkutak között van egy-egy kör alakú burkolókő, amire ha ráállunk, akkor igazi optikai csodában lehet részünk. A tér közepéről nézve az oszlopsorok egyetlen sornak tűnnek, ami állítólag az egyház egységét szimbolizálja.

A Vatikáni Múzeumok és a Sixtus-kápolna

A Szent Péter-bazilika látogatása mellett ne hagyja ki a Vatikáni Múzeumok páratlan gyűjteményeinek megtekintését. Ezekben görög és római szobrok, faliszőnyegek, egyiptomi régiségek, értékes freskók és olyan művészek alkotásai találhatók, mint Giotto, Beato Angelico, Filippo Lippi, Perugino, Pinturicchio, Tiziano, Carracci, Caravaggio, Poussin, Reni és Guercino. A múzeumok adnak otthont a híres Sixtus-kápolnának is, melynek mennyezetfreskóját Michelangelo festette.

Michelangelo Piétája: A Bazilika Kincse

A bazilikát számos kiemelkedő és lenyűgöző szobor, síremlék és oltár díszíti, mégis a leghíresebb alkotás mind közül Michelangelo Piétája, mely a jobb oldali oldalhajó Pieta-kápolnájában látható. Az 1498-99 között készült, megindító alkotás, mely a keresztről levett Jézust gyászoló Máriát ábrázolja, 1736-ban került mai helyére. A Piéta Michelangelo egyetlen alkotása, amit szignált, az akkor mindössze 24 éves művész ugyanis megtudta, hogy másnak akarták tulajdonítani művét. 1972. május 21-én egy zavarodott ausztrál geológus, a magyar származású László Tóth kalapáccsal támadt a szoborra, s Mária bal kezét, az orra és szemhéja egy darabját letörte. Azóta a szobrot golyóálló üveg védi.

Pápai Szertartások és Audienciák

A tér a római katolikus egyház fontos szertartásainak és eseményeinek kiemelkedő helyszíne. A téren sok ember fér el, így megfelelő helyszín az audienciák, az áldások és más nagyobb vallási ünnepségek számára. Ha szeretnénk részt venni a pápai audiencián, akkor itt a helyünk. A pápa minden szerda délelőtt általános audienciát tart. A jegyek ingyenesek, de előre le kell foglalni. A bazilika bejáratának közelében egy a padlózatba süllyesztett vörös porfírkorongot találunk, melyet még a régi Szent Péter-templomból helyeztek át ide. 800 karácsonyán ezen térdelve kapta meg a császári koronát Nagy Károly III. Leó pápától.

A Pápák Sírjai és a Főoltár

A főoltár előtti lépcsőkön lehet a régi bazilika padlószintjét megközelíteni, itt nyílik az a fülke, mely alatt az első pápa, Szent Péter sírja található. Szent Péter sírja felett találjuk a bazilika főoltárát, melynél kizárólag a pápa celebrálhat misét. Az oltár felett magasodik Bernini remekműve, a 20 méter magas csavart lábazatú bronz baldachin, mely 9 évig és 62 tonna fém felhasználásával készült. Felületén több helyen is méheket figyelhetünk meg, mely a Barberini családból származó VIII. Orbán pápa címerét idézi.

Érdekességek és Tévhitek

Bár azt hihetnénk, hogy a vatikáni Szent Péter-bazilika a világ legnagyobb temploma, valójában nem az. Elefántcsontpart egykori elnöke ugyanis 1985-ben kiadta a parancsot, hogy építsenek a vatikáni bazilikánál nagyobbat. A ránézésre a Szent Péter-bazilikához nagyon hasonló, de még annál is nagyobb templom Yamoussoukro városában található, és több mint 30 000 négyzetméter méretű.

A bazilika és a kupola egész évben, a hét minden napján nyitva van, előbbi reggel 7 órakor, utóbbi 7:30-kor nyit. A kupola délután 5 órakor zár be, a bazilika 18:30-kor. A bazilika látogatása ingyenes, de nagyon szigorú beléptetési procedúrára és hosszú sorra készüljünk fel. A kupolába többféle belépőjegy közül választhatunk attól függően, hogy gyalog vagy lifttel, esetleg helyi idegenvezetővel szeretnénk felmenni.

A Szent Péter Apostol

Szent Péter apostolfejedelem, Jézus Krisztus földi helytartója, Betszaidában született Palesztinában. Neve arámul Kéfa, görögül Petrosz, latinul Petrus (Szikla). Apja Jónás, testvére Szent András apostol, aki vele együtt halász volt. Eredeti neve Simon vagy Simeon, a Péter nevet Jézustól kapta (Máté Evangéliuma 16,18). Jézus mennybemenetele után a 12 apostol vezetőjeként intézkedett Júdás helyének betöltéséről. Pünkösdkor ő kezdte meg az evangélium hirdetését; Kornéliusz házanépében ő vette föl az első pogány családot az Egyházba (Apostolok Cselekedetei 10), arra hivatkozva, hogy ezt kinyilatkoztatás alapján tette. Vezető szerepét Szent Pál is elismerte. Meglátogatta az antiochiai egyházat, rövid ideig Korintusban is tevékenykedett, és Kis-Ázsiában is hirdethette az evangéliumot. Római napjairól és haláláról tanúskodik Római Szent Kelemen pápa levele (90-es évek), Antiochiai Szent Ignác (2. sz. eleje), Gajus presbiter, Szent Ireneus és Tertullianus. Az Egyház kezdettől fogva vértanúként tisztelte, sírja fölé Nagy Konstantin császár (306-337) bazilikát emelt. A Máté Evangélium 16,18-20 és János Evangélium 21,15-17 szerint ő az Egyház sziklaalapja, Jézustól kapott hivatalát emberek halásza (Lukács Evangélium 5,1-11), az oldás és kötés, és a kulcsok hatalma jelképek szemléltetik. Az 1. század Egyháza személyében az Egyház vezetőjét és egysége biztosítékát látta.

Egyéb Pápai Történelmi Adatok

Az adatok között találhatók információk számos pápa életéről és működéséről, például:

• Szent Linus (2. pápa): Szent Ireneusz szerint azonos a Második Timóteus levél 4,21-ben említett Linusszal. A Liber Pontificalis (a pápák kéziratos életrajzi gyűjteménye) szerint Volterrában született, Szent Péter térítette meg, a helynökévé tette és utódjának is ő jelölte.
• Szent Anaklét (3. pápa): Athénban született. A Liber Pontificalis szerint görög származású, Antiokhosz fia. Valószínűleg kezdettől Szent Péter mellett volt Rómában. Domitianus idején lett vértanú. A 8. századtól a martirológiumok június 26-án külön szentként ünneplik Anaklétot és július 13-án Cletust. A korábbi források azonban egy személynek tartják őket, s bizonyára csak névrövidítésként keletkezett a Cletus. Ezen a néven szerepel a szentmise római kánonjában. 1960-ban a Rítus Kongregáció törölte is a júliusi ünnepet. Magyarországi tiszteletére utal néhány patrocínium, illetve helynév: Balatonkiliti (Somogy), Dunakiliti (Győr-Moson-Sopron), azaz Kilité vagy Kilit oltalmába ajánlott falu.
• Szent I. Kelemen (4. pápa): A patrisztika az apostoli atyák között tartja számon. Valószínűleg a Flavius család fölszabadított rabszolgája volt. A hagyomány szerint jól ismerte Szent Pétert és Szent Pált. Pápaságának egyetlen, de nagyon fontos emléke a korintusiakhoz írt levele. 4. századi legendája szerint Trajanus császár Kerszonba (Krím félsziget) száműzte, és kőbányában kellett dolgoznia. Végül horgonyt kötöttek a nyakába és a tengerbe vetették, ezért a horgony az attribútuma. Vértanúsága magyarul itt olvasható: Ókeresztény írók VII. kötet. (ford. Vanyó László) A híres római S. Clemente-bazilika (Szent Kelemen-bazilika) Róma eredetileg nem ő tiszteletére épült, hanem az azonos nevű tulajdonosé volt. 867-ben Szent Cirill magával hozta Kerszonból az ereklyéit, és ebben a bazilikában helyezték el. A hajósok, kalaposok, márványfaragók, tengerészek védőszentje, zivatar, hajótörés, gyermekbetegségek ellen kérik oltalmát, a bányászok hajdani patrónusa. Tiszteletével főleg Tirol és Csehország egyes bányavidékein, Magyarországon szórványosan, leginkább Rozsnyó és Selmecbánya környékén találkozunk.
• Szent Teleszforosz (7. pápa): A Liber Pontificalis szerint Betlehemben született, egy Júdás nevű zsidó fiaként. Pápaságáról semmi adat nem maradt fenn. A Liber Pontificalis neki tulajdonítja 25 római titulus, azaz plébánia alapítását, de a történészek szerint ez későbbi intézmény. Valószínűleg vértanú lett.
• Szent I. Dionüsziosz (26. pápa): Rómában született. Működéséről semmit sem tudunk, a Liber Pontificalis csak apja nevét (Alexander) és a római kerületet jelöli meg, ahonnan való. Össze szokták téveszteni egy vértanú Sándorral, akit a Via Nomentana mellett, a VII. mérföldkőnél temettek el.
• Szent I. Damasus (37. pápa): Hispániában vagy Rómában született 304/05-ben. Apja Antonius római jegyző, majd diákonus és pap, anyja Laurentia, nővére Iréné volt. Családjából hozta magával a vértanúk tiszteltét. Liberius pápa diákonusa lett, 355-ben vele indult a számkivetésbe, de még az indulás napján visszatért. A római klérussal együtt esküt tett, hogy Liberius életében nem választanak pápát, II. Félix mégis hamarosan ellenpápa lett. Amikor 358-ben Liberius visszatért, újra melléje állt. 366. október 1-én a nép zöme őt, egy kisebb csoport Ursinust választotta pápává; az ellentétek véres összecsapásokban fejeződtek ki. A sokféle eretnekséggel szemben (arianizmus, apollinarizmus, eunominianizmus, novacianizmus) 371-ben és 374-ben is zsinatot tartott, s anélkül, hogy bárkit elítélt volna, megerősítette a Krisztusról és a Szentlélekről szóló tanítást. Keleten a helyzet nem változott, ezért Theodosius császár összehívta az I. konstantinápolyi zsinatot, mely 381. május-júliusban ülésezett, s melynek dogmatikai döntéseit elfogadta, de a pátriárkai székek új rangsorát nem. 382-ben Rómában újabb zsinatot tartott, amelyen Szent Ambrus és Szent Jeromos is részt vett, s megerősítette a Róma, Alexandria, Antiochia, Konstantinápoly sorrendet. Ettől kezdve használatos az Apostoli Szentszék kifejezés. A liturgiában kötelezővé tette a latint, csak a Kyrie maradt meg görög nyelven. 382-ben Szent Jeromost megbízta a Szentírás latin fordításának revíziójával. Ékesítette a római bazilikákat, újjáélesztette a vértanúk tiszteletét, közel 60 verses sírföliratát, melyekkel sírjaikat ékesítette, Furius Dionysius Filocalus véste márványba. Bazilikát épített a Via Ardeatina és Appia között (később ide temették), valamint a városban Szent Lőrinc tiszteletére, melynek átépített változata a mai S. Lorenzo in Damaso-bazilika, ahová ereklyéit a 8. század végén átvitték. Rómában halt meg 384. december 11-én.
• Nagy Szent I. Leó (45. pápa): Rómában született a 4. század végén. Toszkán eredetű családból származott, apja Quintilianus. Rómában tanult, s még 432 előtt archidiákonus lett. Olyan nagy tekintélye volt, hogy kérésére Cassianus Joannes könyvet írt Nesztoriosz ellen, Alexandriai Szent Cirill a közbenjárását kérte, s a p. III. Valentinianus cs. kérésére 440: Galliába küldte békét közvetíteni. E küldetése közben, távollétében választották meg pápának. Visszatérése után IX. 20: sztelték föl. A fölbomlása felé tartó Nyugat-római birodalomban kellett kormányoznia az Egyházat. Szembe kellett néznie a pelagianizmus, a szemipelagianizmus, a kezdődő manicheizmus, a nesztorianizmus, a monofizitizmus és a priszcillianizmus eretnekségeivel. A rablózsinat után kérésére 451-ben összeült a kalkedoni zsinat, mely elfogadta Flavianosz püspökhöz írt dogmatikus levelének tanítását a hüposztatikus egységről. Állandó képviseletet szervezett a császári udvarnál, és szembeszállt az Itáliát és Rómát fenyegető barbárokkal. 452-ben Mantováig ment Attila elé, és visszafordulásra késztette. 455-ben Geiserich vandál királynál csak annyit ért el, hogy a vandálok két hétig pusztították a várost, de népét megkímélték. Művei nemcsak teológiai, de retorikai mesterművek is (cursus leoninus). Beszédeinek egy-egy klasszikus mondata bekerült a szentmise könyörgéseibe és prefációiba is. Rómában hunyt el 461. november 10-én. Első síremlékét Szent I. Sergius pápa (687-701) építtette. Ő volt az első pápa, akit közel 300 év után újra Szent Péter közelében temettek el. Sírja ma a Szent Péter-bazilika baloldali apszisában van.
• Nagy Szent I. Gergely (64. pápa): Rómában született 540 körül. Az Aniciusok patricius családjából való, apja, Jordanus előkelő ember, aki egyházi hivatalt (regionarius) is viselt. Házuk a Clivus Scaurin, a mai Monte Celión volt. Valószínűleg jogot tanult, mert fiatalon, 572/73-ban prefektus lett. Apja halála után 574/75-ben lemondott állásáról és szerzetes lett. Atyai házát kolostorrá alakította, ugyanakkor Szicíliában hat kolostort alapított. A szerzetesi közösségben elmélyülten tanulmányozta a Szentírást, a szentatyákat, elmélkedett és szigorú aszkézisban élt. Később élete legboldogabb szakaszának látta ezeket az időket. 579 végén II. Pelagius pápa diákonussá szentelte és követként Konstantinápolyba küldte. Bár görögül nem beszélt, barátságot kötött az udvar jelentős személyiségeivel. Pelagius eredeti célját, hogy katonai segítséget kapjon a longobárdok ellen, nem tudta elérni, csak némi pénzt kapott, de volt alkalma közelről megismerni a császári diplomáciát. 585/86-ban a pápa visszarendelte és titkárként maga mellé vette. 590-ben ő lett Pelagius utóda a római püspöki székben. Mint pápa a klérust jámbor életre sürgette. Itáliában a Patrimonium Petri területén gazdaságilag is rendet teremtett. Sevillai Szent Leander segítségével meg tudta erősíteni a hispániai egyház és Róma kapcsolatát. 592-93-ban a Rómát ostromló longobárdokkal békét tudott kötni. Mivel a bizánci császár egyre kevésbé tudta megvédeni Itáliát, Gergely atyja lett a magára maradott népnek és előkészítette az Egyházi Államot. Igazi nagysága törékeny testéből sugárzó aszkéta szellemének köszönhető, mely a régi rómaiak fölényes intellektualizmusával szemben az erkölcsi jóságot állította egy jövendő világ középpontjába. 596 tavaszán a Szent András kolostor negyven szerzetesét küldte Angliába az angolszászok megtérítésére. A küldötteket emberséges magatartásra, a pogány hagyományok bölcs értékelésére intette. Ez a körültekintő missziós munka jellemezte később Szent Bonifác német, majd Szent Gellért és társai magyar térítését is. Rendkívüli hatásúak lettek liturgikus intézkedései, melyek célja a pápai liturgia elevenné és széppé tétele volt, később ez a liturgia lett a minta az egész Egyházban. Gyűjtője és formálója volt a később róla elnevezett gregorián éneknek. Himnuszokat is írt a zsolozsmába, melyeket ma is imádkozunk. 800 óta Szent Ambrussal, Szent Ágostonnal és Szent Jeromossal együtt emlegették, VIII. Bonifác négyüket a négy nagy nyugati egyházatya címmel tüntette ki. Rómában hunyt el 604. március 12-én.
• Szent II. Benedek (80. pápa): Szicíliában született a 7. században. Bencés szerzetes volt. Híres volt latin-görög nyelvtudásáról és énekkultúrájáról. Valószínűleg lateráni Schola Cantorum növendéke, esetleg tanára volt. Már 681. februárban megválasztották, de szentelésére csak a császár jóváhagyása után kerülhetett sor, amit a III. konstantinápolyi zsinatról visszatérő legátusok hoztak magukkal. Rövid pápaságának legkényesebb kérdése Honorius pápa ügye volt. A zsinat aktáiban, amelyeket alá kellett írnia, három alkalommal is rögzítették a monotheléták, köztük I. Honorius pápa (625-638) elítélését is. Először latinra fordíttatta az aktákat, majd aláírta azzal a kiegészítéssel, hogy Honorius csak hanyagság miatt marasztalható el, amennyiben nem akadályozta meg az igaz hit beszennyezését. Rómában halt meg 683. május 8-án.
• Szent II. Gergely (89. pápa): Rómában született 669 körül. Apja Marcellus. Ifjúkorától pápai szolgálatban állt a lateráni palotában. I. Sergius szubdiákonussá szentelte, pénztárossá és könyvtárossá nevezte ki. Konstantin pápát diákonusként kísérte el Konstantinápolyba, és részt vett a trullai zsinattal (III. konstantinápolyi zsinat) kapcsolatos tárgyalásokon. Pápaként határozottan föllépett a képrombolás ellen, amiért Izauri Leó fegyverrel támadt ellene. 719-ben fogadta Winfridet (Szent Bonifác), és a frízekhez küldte, majd 722-ben a germánok missziós püspökévé szentelte. A bizánciak ellen harcoló Liutprand longobárd királyt 727-ben és 729-ben is vissza tudta tartani Róma kifosztásától. Sok templomot és kolostort renováltatott, újjáépíttette a longobárdok által 580-ban lerombolt montecassinói kolostort. Nagy Szent Gergely nyomában atyja volt a Patrimonium Petri népének, s előrevitte a fejlődést a Egyházi Állam felé. Rómában halt meg 731. február 11-én.
• Szent III. Gergely (90. pápa): Szíriában született. Egész fiatalon került Szíriából Rómába, a S. Krizogon-templom papja lett. Székfoglalása után hamarosan egy Georgius nevű papot küldött Izauri Leó császárhoz követként, és fölszólította, hogy vonja vissza a képrombolást elindító rendeletét.

Ezek az adatok rávilágítanak a pápaság hosszú és gyakran viharos történelmére, a teológiai vitákra, az egyház belső és külső kihívásaira, valamint az egyház vezetőinek szerepére a történelem alakításában.

A Verebi Római Katolikus Egyházközség Története

A római katolikus plébániatemplomról kútfőink 1332-ben tesznek első ízben említést. Plébániájának létezését a tizedjegyzéken túl templomának patronátusi jogával kapcsolatos XIV. századi periratok is igazolják. A gyülekezet középkori múltjának értékes adata az Árpád-házi Margit szentté avatási perében 1276. szeptember 2-án tanúvallomást tévő „presbyter Blasius de villa Verub”. A reformációt követően önálló egyházi élete megszűnt, a csekély lélekszámú gyülekezet lelki gondozását Pázmándról, Lovasberényből és Válról látták el a „beszolgáló” atyák. Pasztorálását a török hódoltságot követően a székesfehérvári ferences szerzetesek, majd a komáromi jezsuita egyház végezte. A verebi római katolikus egyházközséget 1880 előtt hol Pázmánd, hol Vál filiájaként tüntették fel az egyházlátogatási jegyzőkönyvekben, azonban története során ténylegesen a négy kilométerre lévő Pázmánd fiókegyházaként működött, s működik napjainkban is.

A napjainkban is álló Nepomuki Szent János templomot P. Kövér András rendházfőnök vezetésével a patronátust gyakorló komáromi jezsuita rend építtette 1764 és 1768 között. 1764. május 31-én Balassa István kerületi esperes tette le és áldotta meg az építendő templom alapkövét, amelybe elhelyezték Loyolai Szent Ignác, Xavéri Szent Ferenc, Nepomuki Szent János, Szent Donát vértanú, s húsz más szent ereklyéjét, valamint néhány ércpénzt. Az 1796. évi canonica visitatio szerint „temploma jól épített, boltozatos, tornya falazott, zsindely födi, harangjának nagyobbika 2 mázsás, a kisebb 1 mázsát nyom; hogy mikor s ki áldotta meg ezeket, nem tűnik ki a protocollumból [jegyzőkönyvből]. A templom előtt jól gondozott kereszt áll fából.” Az egyházlátogatás alkalmával, 1805-ben azt is lejegyezték, hogy akkor már a római katolikus temetőben állt a falu egyetlen keresztje. Orgonával rendelkezett, azonban a gyóntatószék hiányát mutatja, hogy a hívek a sekrestyében gyóntak. A Verebi Végh család számára nyugvóhelyül szolgáló, 1780-ban épített templomkripta 1818-tól megközelíthető kívülről. 1829-ben helyreállították megrongálódott zsindelytetőzetét, a torony héjazatát pirosra festették, „s a tornyot Véghné Horváth Mária bőkezűségéből kitűnő órával szerelték fel”. Az adományozó hölgy a templomot kívül-belül restauráltatta.

Következő teljes körű felújítását 1929-ben végezték el. Lengyel Sándor plébános közlése szerint a templom 1970. október 14-én elkezdett felállványozásával kezdetét vette az újabb helyreállítás. A homlokzat és a torony kivételével november 10-re befejeződött a külső tatarozás. A következő évben belső festési munkálatok zajlottak, 1975-ben elkészült a templomhoz vezető feljárati lépcső. 1977-ben felállványozták a tornyot, villámhárítót szereltek fel, a keresztet vörösréz lemezzel bádogozták, harangvezérlő óra érkezett Bécsből, majd vaskorláttal ellátott betonlépcsőt készítettek. 1978-ban vaskaput és drótkerítést állítottak a temetőben, 1982-ben szélvédő ajtót szereltek, s húsz széket vásároltak. Homlokzatának legutóbbi renoválására 1994-1995-ben került sor: október 17. és november 29. között felújították cseréphéjazatát, csatornarendszerét és villámhárítóját. 1995. június 20. és augusztus 18. között folyt az eredeti toronysisak helyreállítási munkája. A templom berendezését Verebi Végh Péter adományából bővítették. A Végh családra egyébként is hagyományosan jellemző volt, hogy adományaikkal folyamatosan rendben tartották s felszerelték a templomot. Papp Lajos plébános 1940. február 12-én kelt feljegyzésében az alábbiakban emlékezett meg a birtokos família nagylelkűségéről: „A mélyen vallásos érzésű verebi Végh család, mint nemeslelkű uraság nagylelkű adományaival állandóan rendben tartja a templomot és annak szükségleteit. Innét magyarázható, hogy a filiális templom miseruha- és oltárfelszerelései ritkaságszámba említhetők.

A barokk stílusú templom a község egyik „legszebb emelkedett helyén” szabadon álló egyhajós, homlokzati középtoronnyal épített épület, keskenyebb, háromnyolcad záródású szentéllyel, északi oldalán mellékkápolnával. Lizénás, volutás oromzatú főhomlokzatán egy-egy kőkorsó, oldalhomlokzatán három-három, részben vak hegedűablak található. Tornya gúlasisakos és órapárkánnyal ellátott, hajója három, stukkózott mennyezetű és XVIII-XIX. századi falfestésekkel borított szentélye pedig egy szakaszos csehsüvegboltozatú. Bejárata előcsarnokos, felette urasági kórus, templomterében kovácsoltvas rácsozatú orgonakarzattal. A templom védőszentjét ábrázoló főoltára a XVIII. század második feléből származik. A templom sekrestyéjében kapott helyet a Verebi Végh család sírkamrája, ahová Vereb első földesurát, Verebi Végh Ignácot (1723-1785) is örök nyugalomra helyezték. A templom belső értékeit képviselik a sekrestyében és kápolnában található XIX. századi, vászonra festett olajképek, biedermeier stílusú keretekben. A templomban napjainkban is minden vasárnap és ünnepnap mutatnak be szentmisét.

Látnivalók és Élmények a Szent Péter Téren és Bazilikában

A Szent Péter tér és Bazilika számos lehetőséget kínál a látogatóknak:

• St. Peter's Basilica, La Pietà and Papal Tombs Tour: Másfél-két és fél órás privát túra, kiemelten ajánlott.
• Papal Audience Tour With Reserved Access: Három és fél órás túra pápai audienciával, kiemelten értékelt.
• Private Family Tour of St. Peter’s Basilica: Két órás privát családi túra, új tevékenység, 499 €-tól csoportonként akár 30 főig.
• St. Peter’s Basilica Experience Tour & Dome Climb Option: Egy-másfél órás bazilika túra kupolamászási lehetőséggel, opcionális audio guide-dal.
• Vatican Experience, St. Peter's Basilica & Dome Climb Option: Egy-két órás vatikáni élmény kupolamászással, opcionális audio guide-dal.
• Vatican Museums & Sistine Chapel Tour + St. Peter's Basilica: Egy-két és fél órás Vatikáni Múzeumok és Sixtus-kápolna túra, soron kívüli belépéssel, privát opcióval, kiemelten értékelt.
• Vatican, Sistine Chapel & St. Peter's Skip-the-Line Tour: Három-három és fél órás soron kívüli túra, tegnap 89-szer foglalták.
• Vatican: St. Peter’s Basilica, Underground and Dome Climb: Másfél-két és fél órás kiscsoportos túra a bazilikában, altemplomban és kupolában, tegnap 26-szor foglalták.
• Vatican: St. Peter’s Basilica, Papal Tombs Tour with Dome: Másfél-két és fél órás kiscsoportos túra a bazilikában, pápai sírokhoz és kupolába, tegnap 16-szor foglalták.
• St. Peter’s Basilica and Vatican Grottoes Tour: Másfél órás túra a bazilikában és a Vatikáni Grottákban, kiemelten értékelt.
• Vatican Museums, Sistine Chapel & St. Peter's Basilica Tour: Három órás soron kívüli kiscsoportos túra, tegnap 30-szor foglalták.
• St. Peter’s Basilica with Optional Dome Ticket & Audioguide: Egy-két órás bazilika látogatás opcionális kupolajeggyel és audio guide-dal.
• Papal Audience Guided Tour with Reserved Ticket: Három órás vezetett túra pápai audienciával és foglalt jeggyel.
• Sistine Chapel, Vatican Museums and Basilica Entry: Két és fél-három órás Sixtus-kápolna, Vatikáni Múzeumok és bazilika belépés, soron kívüli, privát opcióval, tegnap 47-szer foglalták.
• Vatican Evening Tour: Vatican Museums & Sistine Chapel: Két órás esti túra a Vatikáni Múzeumokban és a Sixtus-kápolnában, soron kívüli belépéssel.
• Vatican Museums, Sistine Chapel & St Peter's Basilica Tour: Két-három órás kiscsoportos túra a Vatikáni Múzeumokban, Sixtus-kápolnában és Szent Péter-bazilikában, soron kívüli, GetYourGuide által minősített.
• St. Peter’s Basilica Priority Access Tour with Dome & Crypt: Két órás prioritásos belépés a bazilikába kupolával és kriptával, soron kívüli, kiemelten értékelt.
• Vatican Scavi with St Peter's Tomb and skip line St. Peter's: Két órás túra a Vatikáni Scavi-ban Szent Péter sírjához és soron kívüli belépés a bazilikába.
• Vatican Museums, Sistine Chapel & St Peter's Square Tour: Két-három órás kiscsoportos túra, valószínűleg hamar elfogy.
• St. Peter Basilica, Tomb, Dome & Underground Scavi VIP Tour: Másfél-négy órás soron kívüli kiscsoportos VIP túra.
• St. Peter’s Basilica: Audio Guide with Pre-Reserved Ticket: Egy órás audio guide előre lefoglalt jeggyel.

Különleges Látvány: A Máltai Rend Kulcslyuka

Ha a Máltai Katonai Rend székházának ajtajához megyünk, és átkukucskálunk a kulcslyukon, a téren álló Szent Péter-bazilika kupoláját fogjuk látni. A látvány azért különleges, mert a kupola tökéletesen benne lesz a kulcslyuk keretében.

tags: #szent #peterr #taller