Tokaj-Hegyalja nem csupán a borok, hanem a minőségi csokoládé otthona is, Szerencs városa révén. A „csokoládé városaként” is emlegetett településen közel egy évszázada zajlik az édességgyártás, amely mára a magyar élelmiszeripar egyik fellegvárává vált. A szerencsi csokoládé nemcsak hazánkban, hanem világszerte is ismertté tette a város nevét, és ma már a Magyar Értéktár kiemelkedő nemzeti értékei közé tartozik, jó eséllyel hungarikummá válva.
Az édes történet kezdete: 1923
A szerencsi csokoládé története 1923-ra nyúlik vissza, amikor a cukorgyár szomszédságában megnyitotta kapuit a csokoládégyár. Az első termék a sárga csomagolású, 101-es sorszámmal ellátott főzőcsokoládé volt. Hamar kiderült, hogy Magyarországon komoly igény van a Szerencsen készülő minőségi édességekre, így a gyártás folyamatosan bővült.
Az első igazgató és a világhírnév
A gyár első vezetőjének Liechti Frigyest, a svájci származású élelmiszeripari mérnök-szakembert választották, aki 25 évig állt az üzem élén. E negyed évszázad alatt állandó gyártmány- és csomagolásfejlesztéssel, a műszaki színvonal javításával, jól megszervezett ügynöki hálózatra támaszkodó kereskedelmi munkával vált világhírűvé a „cicás” emblémával jelzett kakaópor, a macskanyelv és a máig nosztalgikus ízeket felidéző Boci csoki. A második világháború előtt az ország legnagyobb csokoládégyára működött Szerencsen.
Államosítás és a Nestlé korszaka
Az 1948-as államosítás után a cég Szerencsi Csokoládégyár, majd Szerencsi Édesipari Vállalat néven működött tovább. A csokoládé kiváló minőségéhez hozzájárult, hogy a legfontosabb, ugyancsak kiváló alapanyagot, a szomszédos cukorgyár biztosította, az édességekhez szükséges tejet pedig saját tehenészetében állította elő a gyár. A feljegyzések szerint 1973-ban még 2400 ember dolgozott a Szerencsi Csokoládégyárban, ahol évente 18 ezer tonna édességet állítottak elő.
Az állami tulajdonú céget 1991-ben a svájci Nestlé vásárolta meg. Az üzem szerkezeti átalakítása után megszüntették az édességkészítést, ám a csokoládégyártás hagyományait a Szerencsi Bonbon Kft. vitte tovább a településen.
A Nestlé szerepe a magyar élelmiszeriparban
Noszek Péter, a Nestlé Hungária ügyvezető igazgatója elmondása szerint 2018-ban, amikor Magyarországra jött, a cég árbevétele 120-125 milliárd forint volt, és célként tűzte ki, hogy 2020-ra ez a szám emelkedjen 150 milliárdra. Ez a kerek számot nemcsak elérték, hanem jócskán meg is haladták. A Nestlé Hungária egyike a száz legnagyobb magyarországi vállalatnak, és az export terén még előbb áll: három gyáruk - a szerencsi (korábban), a diósgyőri és a büki állateledel üzem - főként külföldre termel, a nettó árbevétel 63 százaléka az exportból származik.
A Nestlé már a XIX. század második felében megjelent Magyarországon, eleinte az eredeti terméket, a gyermektápszert forgalmazták, de később megjelentek a Maggi termékek is. A felvásárlás előtt is volt már együttműködés a magyar cégekkel, 1989-ben például Diósgyőrben is gyártották a Nestlé pirostáblás csokoládéját. Bár Magyarország a maga tízmillió polgárával kis országnak számít, az itteni cég árbevétele már nemzetközi szinten is jelentősnek tekinthető. A magyarországi gyárakból negyven országba szállítanak termékeket, a legtöbb helyre a diósgyőri üzem szállít, hiszen ez a gyár különlegességnek számít azzal, hogy üreges csokoládétermékeket állít elő.
A nemzetközi piacra is történő gyártás érdekében a Nestlé 30 év alatt 150 milliárd forintot fektetett be Magyarországon, és a trend gyorsul: tavaly jelentették be az újabb büki beruházást, ami egymagában ötvenmilliárd forint. A büki gyár az egyik legnagyobb állateledel-gyártó üzem, már most kétszázezer tonnát tudnak termelni. A fejlesztést augusztusra fejezik be, novembertől teljes kapacitással termelnek majd.
A koronavírus-járvány hatása
A koronavírus-járvány a Nestlénél is változást hozott. A pandémia idején például jelentősen megugrottak az állateledel-eladások, két számjegyű volt a növekedés. Az élelmiszeripari termékek terén viszont pont a fordítottja történt. A szállodák és az éttermek bezárása, valamint az utazási szektor összeomlása miatt a catering piacon brutális volt a visszaesés. Az édességek piaca is megszenvedte a járványt, a Magyar Édességgyártók Szövetsége két számjegyű visszaesést mért. Részben azért is, mert a csokoládé impulzustermék. Amikor pánikvásárlás van, és mindenki veszi a lisztet és a cukrot, nagyon kevés embernek jut eszébe, hogy csokit is vegyen. Az is sokat számít, hogy a lezárások miatt gyakorlatilag elmaradt a húsvét, amikor általában nagyon sok csokoládé fogy.
A pandémia miatti gyárleállítást viszont sikerült elkerülni. Egyszer történt meg az, hogy a Covid miatt annyi volt a hiányzás, hogy Szerencsen csökkenteni kellett a gyártókapacitást. A legfontosabb a munkatársak egészsége és biztonsága volt, a második pedig az, hogy el tudják végezni a feladataikat. Az is lényeges volt, hogy segítsék a helyi közösséget, többek között az egészségügyi dolgozókat. A dolgozók között is volt gyűjtés, az összegyűlt pénzt a Nestlé megduplázta, így 100 millió forint értékű adományt adhattak a kórházaknak és más rászorulóknak.
A Szerencsi Bonbon Kft. megalapítása és a márka megmentése
1996-tól a Szerencsi Bonbon Kft. viszi tovább a településen a csokoládégyártás hagyományait. A családi manufaktúra az eredeti receptek alapján állítja elő a tradicionális szerencsi csokoládét. A cég alapítói a komoly szaktudást igénylő édességgyártás megmentését tűzték ki célul.
Dr. Takács István, a Szerencsi Bonbon Kft. alapítója és ügyvezető igazgatója lokálpatrióta hozzáállásának köszönhető, hogy a szerencsi csokoládégyár a világon egyedülálló módon tudott fejlődni az elmúlt években.
A márkanév megmentése
Takács István a HVG-nek elmondta, hogy amikor a szerencsi gyár a Nestlé tulajdonába került, a cég még fejlesztette ezt a gyárat, hiszen ebben az időben az országhatárokon belüli ellátás volt a gyakorlat. Időközben azonban nagy változások következtek be, és az egész világ a regionális ellátásra állt át. Magyarország 10 milliós ország, a konkurencia miatt növelni kellett a termelést, mert az maradhatott életben, aki nagyobb piacon tudott megjelenni. Ennek viszont az volt a következménye, hogy a gyárak portfóliójába már nem fértek be a nagy kézimunka igényű termékek. Szerencset viszont éppen az ilyen terméket tették híressé.
Takács István arra gondolt, hogy a gyártási logika miatt ezen termékek előállítása meg fog szűnni, ezért létrehozott egy vállalkozást a nagy kézimunka igényű termékek gyártására. Arra gondolt, két évvel később átadja a városnak a céget, hogy ezután folytassák ők. Ez azonban naivitás volt, két év alatt nem lehet elfogadtatni egy céget a partnerekkel. Több idő kell, 5-6 év. Az pedig további gondot okozott, hogy ez egy nagyon bonyolult, szerteágazó szakma, és a város nem merte vállalni a folytatást, mert senkinek nem volt gyakorlata, hogy tovább vigye a termelést. Végül ő és társai folytatták.
A Nestlé végül be is fejezte Szerencsen az édesipari termékek gyártását, ám nem akarták, hogy ezek teljesen eltűnjenek a palettáról, hiszen Hollandiában és Angliában népszerű volt a szerencsi konyakmeggy. Felkérték a Szerencsi Bonbon Kft.-t, hogy gyártsák bérmunkában, s ezzel sikerült húsz embernek kenyeret adniuk. Az együttműködés évekig folytatódott, s amikor tovább szűkült a gyártási keresztmetszet, felkérték, hogy gyártsanak cukrászati félkésztermékeket meg mogyorókrémet is. Kaptak helyet és gépeket is a bérmunkához, és lehetővé tették, hogy ha szünetelt a bérmunka, akkor saját termékeket is gyárthattak. A helyi lakosság jól fogadta, hogy a Nestlé segítette a szerencsi csokoládégyártás megmaradását és fejlődését - például azzal, hogy 2018-ban visszaadta díjmentesen a Szerencsi márkanevet -, s a cég a mai napig közmegbecsülésnek örvend.
Az igazi bravúr 2018-ban történt, amikor a Szerencsi Bonbon Kft. sikeresen visszavásárolta a Nestlétől a szerencsi csokoládé védjegyét, mellyel továbbvihetik a csokoládégyártás magyar hagyományait. Ez a visszavétel nemcsak hazánkban, de a világon is egyedülálló volt, ugyanis nem gyakori eset, hogy egy multinacionális vállalat ilyen könnyen kiengedjen a kezéből egy értékes márkát.
A Szerencsi Bonbon Kft. jelene és jövője
A Szerencsi Bonbon Kft. jelenleg három telephelyen működik, 150 főt foglalkoztatva. Az alapítástól kezdve célkitűzéseik változatlanok: a nagy szaktudást, odaadást és tapasztalatot kívánó, Szerencsen történő édességgyártás megmentése, fejlesztése, illetve ezzel együtt a munkahelyteremtés, Szerencs hírnevének ápolása, öregbítése. Az élethez kell egy kis szerencsi - így hangzik a gyár szlogenje.
Termékpaletta és innováció
A termékpaletta rendkívül széles: a Szerencsi klasszikus termékek mellett gyártanak figurákat, karamellákat, drazsékat, különféle desszerteket, szaloncukrokat. Legnépszerűbb termékeik az eredeti recept alapján készülő ét- és tejcsokoládés szerencsi retrószeletek - a Melódia, a Macskanyelv, az Állat ABC, a Vár csokoládésorozat -, a kézi munkával készülő konyakosmeggy: valódi, alkoholban áztatott meggyszemmel a közepén.
Emellett olyan termékcsaládokat is bevezettek, amelyek korábban nem voltak, például a cukormentes termékeket. Szerencsen korábban nem készültek figurák, most már ezt is elkezdték, 100 helyett 110 százalékkal működnek. Ellátják túrórudi-bevonómasszával a gyártók többségét: a Piros pöttyöst, a Cserpest, a Lipótit, vagy a Piroskockást is. Természetesen mindenkinek más-más recept szerint.
A szerencsi tejcsokoládéban eredetileg 36 százalék kakaótartalom volt - amely már akkor kiemelkedő volt az átlagos 30 százalékhoz képest -, ráadásul ezt 2011-ben még tovább emelték, 40 százalék fölé. Ezt a módosítást nemcsak a termékleírásnál jelezték, hanem hatalmas számokkal a csomagolás előlapján is feltüntették. Mivel világszinten elsőként alkalmazták ezt a megoldást, ezt lemásolva, több külföldi csokoládégyártó vállalat is elkezdte feltüntetni a csomagolás elején a kakaótartalom százalékát. Ez a koncepció csak egy egyszerű marketing ötletnek indult, de akkora világsiker lett belőle, hogy ez igazán büszkeséggel tölthet el mindenkit.
A Szerencsi Bonbon folyamatosan dolgozik új termékek fejlesztésén. Dr. Takács István elmondta, hogy a vásárlói igények változása miatt évente szükséges újdonságokkal előállni. A cukormentes termékek iránti érdeklődés jelenleg kimagasló, ezért a cég különös figyelmet fordít ezek gyártására.
Hagyományőrzés és közösségi szerepvállalás
A szerencsiek és termékeik sikerének titka: a kiváló alapanyag, a találó, ötletes névválasztás, no meg, a külcsín, a sokféle csinos, modern vagy éppen hagyományőrző doboz. Mindvégig csiklandozza az orrunkat a szerencsi csokigyárat belengő édes, vaníliás-fűszeres illatár. Gombóc Artúr itt aztán elemében érezné magát!
A cég elkötelezetten részt vesz Szerencs és Zemplén társadalmi és turisztikai életében. Az egyik üzemrészt idegenforgalmi látványossággá fejlesztették az érdeklődők számára, amelyhez csináld-magad-csokoládéműhely is tartozik. Az interaktív műhelyben a látogatók elleshetik a csokoládékészítés rejtelmeit, amit aztán maguk is kipróbálhatnak és hazavihetik emlékbe a kész termékeket, így egyre többen ismerhetik meg közelről is a szerencsi csokoládét.
A csokoládégyár a Tanítsunk Magyarországért programban is részt vesz, mely során a kistelepülésen élő általános iskolás tanulókat képezik. A program során mentorok segítik a fiatalokat abban, hogy a maximumot hozzák ki magukból és szélesítsék a látókörüket a jövőjüket illetően, így juthattak el többen is a csokoládégyárba, hogy cukrászként kipróbálják magukat.
Szerencs alpolgármesterének, dr. Egeli Zsoltnak a kezdeményezésére közterületi felirat készült, amely a város hírnevét adó tradícióra hívja fel a figyelmet. Az alpolgármester fontosnak tartja, hogy hétköznapjaink részévé váljanak elődeink vívmányai, melyek egykor megalapozták városunk jövőjét.
Látnivalók és élmények Szerencsen
A Szerencsre látogatók számára számos édes élmény vár.
A Zempléni Múzeum kiállítása: „Édes évek” - a szerencsi csokoládé története
Eddig is láthattunk csokoládéból készült szobrokat a város turisztikai központjában, de a Zempléni Múzeum kiállítása a Rákóczi-várban valódi „magas kakaótartalmú bonbon”. Az évszázados kőajtón átlépve csodálatos egyszerűség fogad: a fehér tablók arany és csokoládé színű feliratai, a fehér dobozkákba zárt relikviák, a csokoládébarna archív fotók. Balra békebeli cukrászdai enteriőr idézi fel, milyen nagy szerepe volt a cukrászoknak abban, hogy a 18. században még csak a főúri asztalokra jutó italból boltban vásárolható csokoládé váljon. Kugler, Gerbeaud, Stühmer - olvashatók az ismerősen hangzó nevek. Megtalálhatók itt húsvéti csokifigurák a tárlóban és egy kis kosárban emlékeztetnek arra, hogy „édes ünnepeink” elengedhetetlen kelléke a szerencsi csoki. De persze láthatók szaloncukrok is, régiek és jelenleg gyártottakat is.
A tárlat leglátványosabb része a gyár igazgatói irodájának, az eredeti bútorzatnak a bemutatása. Megtalálhatók ékszerszámba menő dobozok, szépséges bonbonierek, emlékezetes plakátok. Ha az ember legalább 50 felé jár, itt megelevenedik a gyermekkora: az újralátott kedvenc csokipapírok, a nagynénik szekrényeiben lapuló szépséges dobozkák folyamatos Aha-élményt adnak.
Búcsúzóul a „múzeum shopban” megvásárolható Majoros Judit igazgató asszony albuma a száz év történetéről, nemcsak a képek, hanem a szerencsi emberek szeretetteljes történetei miatt is.
A Szerencsi Bonbon mintabolt
Az ikonikus szerencsi csokikat a városnak a világörökségi kapuzat felé eső részén, a Gyár utcában lévő mintaboltban lehet megvásárolni. Szerencsi mogyoróst, a cicás 101-es sárga papírost, a hajdani Melódiát szerencsi retró szelet néven, macskanyelvet, „váras” csokit, és kimérve az almáriumból mindenféle földi jót: drazsét, pralinét. A locsolkodóknak szánt csokoládényulakat, -csibéket, -tojásokat, gumicukor és zselés nyuszis cukorkákat, drazsékat a bőség zavarától küszködve választhatjuk ki. A mintabolt reggel 8-tól délután 4-ig tart nyitva.
Csokoládé-játszótér
A vadonatúj játszóteret Ond felé található, a görögkatolikus templom után. Az átadáskor nagy sajtóvisszhangot kapott, talán azért, mert befogadó játszótér, ahol fogyatékkal élő gyerekek is tudnak játszani. Minden csupa szín és forma, sütik, fagyik, táblás csokoládék köszönnek vissza mindenfelől. Egy ilyen játszótéri kiruccanás után nehéz lesz megmagyarázni, miért is káros a sok édesség.
Hegyaljai mámor cukrászda
Van egy titkos hely Szerencsen, egy igazi retró hangulatú cukrászda a Rákóczi úton. Kiváló sütemények, fagylalt és az ország egyik legfinomabb tortája várja a vendégeket. Ez nem túlzás, „Hegyaljai mámor” nevű tortájuk a 16. „Magyarország Tortája” versenyen 4. helyezett lett! Egy bánat van csak, nem minden nap kínálják ezt a Hegyalja ízeivel kényeztető finomságot, de bátran választhatunk mást, nem ér minket csalódás.
A szerencsi csokoládé a Nemzeti Értéktárban és a jövő
A szerencsi csokoládé és a Szerencsi Bonbon Kft. története példaértékű a magyar élelmiszeriparban. A családi manufaktúra nem csupán a hagyományokat ápolja, hanem folyamatosan fejleszti is termékeit, és aktívan részt vesz a helyi közösség életében. 2015 októberében a Magyar Értéktárba, azaz a kiemelkedő nemzeti értékek sorába került a szerencsi csokoládé, és jó esély van arra, hogy rövid időn belül hungarikummá váljon hazánk közkedvelt édessége.
A több mint százéves szerencsi csokigyártás újabb hatalmas lépést tett annak érdekében, hogy a csokoládégyártás ne csak a múlt, hanem jövő is legyen. Az új, modern gépek segítenek abban, hogy az eddigieknél is magasabb minőségben gyártsanak szerencsi csokoládét az egész ország számára és Zemplén dicsőségére. A családias vállalatnál nincs fluktuáció, ahogy a tulajdonos-ügyvezető elmondta, a cégtől csak nyugdíjba mennek a dolgozók.
Dr. Koncz Zsófia, családokért felelős államtitkár, a térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta, hogy dr. Takács István a szerencsi csokoládé megmentője lett, amikor 1996-ban úgy döntött, hogy folytatódnia kell a városban a csokoládégyártásnak. A cég ma már 130 családnak biztosít megélhetést és büszkeséget. Az államtitkár azt is megosztotta, hogy egyedülálló módon Szerencsen indult el az édességkészítő szakképzés, amelynek célja, hogy a csokoládékészítés tudását átadja a következő generációnak.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára szintén örömmel üdvözölte a beruházást. Ez egy ünnepi alkalom, hiszen a százéves csokoládégyár sokadik megújulása, amely a magyar gazdaság jelképe is lehetne. Hangsúlyozta, hogy a szerencsi csokoládégyártás a nehéz időszakok ellenére is mindig meg tudott újulni, és ma már 130 család megélhetését biztosítja, és a következő száz év történelmét készíti elő. Ez példaként állhat minden kis- és középvállalkozás előtt.
tags: #szerencsi #bonbon #tulajdonos