Bevezetés: A húsfogyasztás globális dilemmái és az alternatívák keresése
A húsfogyasztás mára nemcsak etikai vonatkozása miatt vált globális vitatémává, hanem a Föld védelme, a jövőnk érdekében is. Az ipari állattartó telepek és a nagyüzemi vágóhidak kegyetlensége, valamint az állattartás klímaváltozásban játszott szerepe sokakat elriaszt a húsfogyasztástól. Azonban egyelőre közel sem elegen fordulnak el a hústól ahhoz, hogy lényegi változás vegye kezdetét a globális élelmezésben. Miközben gőzerővel folynak az alternatívák utáni kutatások, az olyan húspótlókról, mint az Impossible Foods vagy a Beyond Burger húspogácsája, már sokan hallottak, sőt már hazánkban is kapható némelyik. Ezek azonban továbbra is csak növényi pótlékok, és az igazi megoldás a sejttenyésztett hús (cultured meat) lehet.
A hús világszerte az ember egyik legnagyobb mennyiségben fogyasztott tápláléka. Miközben a Föld népessége 1950 óta megháromszorozódott, a hústermelés hétszeresére nőtt, és az emberiség nagy része, ha teheti, fogyaszt húst. A nagyipari hústermelés az állatokat erőforrásnak tekinti, hogy az egyre növekvő emberi igényeket ki tudják elégíteni. Manapság 60 milliárdnyi globális állatállomány lát el bennünket hús, tej, tojás és bőráruval. A 2050-re 10 milliárdra becsült népesség és az egyre nagyobb fogyasztás miatt 100 milliárd állatra lesz szükségünk, hogy kielégítsék az emberi igényeket.
A hagyományos hústermelés fenntarthatatlansága és környezeti terhei
Rengetegen fogyasztanak húst akár naponta többször is anélkül, hogy belegondolnának, min mennek keresztül az állatok az ipari állattartó telepeken és nagyüzemi vágóhidakon ahhoz, hogy a kedvenc hamburgerükbe vagy csirkepaprikásukba kerüljenek. Ez az élet rendje - mondják, ha olykor mégis felvetődik a téma. Akiket megérint az állatok sorsa, azok ma már rengeteg opció közül választhatnak: ott vannak például a „boldog” (szabadtartású, méltó körülmények között tartott) állatok, akiknek legalább jó életük volt. Akiknek ez sem elég, azok a vegetáriánus vagy vegán étrendet választják.
A húsfogyasztás kapcsán az állatok jogai mellett azonban egyre fontosabb tényező a fenntarthatóság kérdése is. Az ipar célja, hogy a lehető legolcsóbban és legváltozatosabban próbálja kiszolgálni az igényeket. Az élelmiszeripar ebben élen jár, hiszen kevés olyan ösztöntől hajtott alapvető szükségletünk van, mint a táplálkozás. A környezetvédelem sokáig eleve nem volt szempont, hiszen nem volt rá szükség.
Mára viszont egyre közismertebb tény a hús, leginkább a marhahús előállításának gazdaságtalan volta - mármint nem piaci értelemben, hanem a felhasznált erőforrások és a tápérték arányában. Egy hamburgerhús (kb. 120 gramm) előállításához 3 kiló takarmányra (gabonafélére), 200 liter vízre és 7 négyzetméter legelőre van szükség. Az etetéshez és szállításhoz kapcsolódó energiaigény 1000 kJ, a kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás pedig 6 kg. India és Kína életszínvonala rendkívül gyorsan nő. A két ország lakossága együttesen 2,5 milliárd ember. Ha csak egyetlen kg-al növekszik a húsfogyasztás évente, az plusz 10 millió tonna takarmányigény többletet jelent. A nagy mennyiségű víz mellett rengeteg földterületre és hatalmas mennyiségű takarmány megtermelésére van szükség, hogy az állatokat etessék, ahelyett hogy azokon a földeken az embereknek termelnénk élelmiszert.
A Journal of Food Science and Technology című szakfolyóirat egyik 2011-es tanulmánya szerint az emberiség a szárazföldek egyharmadán folytat állattenyésztést, a mezőgazdasági művelésre alkalmas területeknek több mint a felén termeszt takarmánynövényeket és legeltet állatokat. Mindez jelentős mértékben hozzájárul az üvegházhatású gázok gyarapodásához is, a teljes metántermelés 40 százaléka származik a vágóállatok bélrendszeréből. Egy kiló marhahús előállítása ezért ötvenhétszer több üvegházhatású gáz (például szén-dioxid, metán) keletkezésével jár, mint egy kiló burgonyáé. Amíg egy szelet hús eljut a tányérunkra, a takarmányként befektetett energia 75-95 százaléka elvész az állatok metabolizmusa révén. Egy másik példával is szemléltetve, egy átlagos hamburgerhús előállításához több mint 3 kg gabonára, kb. 2270 liter vízre és legalább 7 négyzetméter földre van szükség. Az erőforrások és a földterületek végességét figyelembe véve jól látható, hogy a hagyományos hústermelés nem fenntartható folyamat. Hét-tíz milliárd ember húsigényének előállítására más módszerre van szükség.
Az egészségügyi aggályok és a hagyományos húsipar kihívásai
Egyre nagyobb figyelmet kap a köztudatban az egészség kérdése is. Az állatok tartási körülményei miatt nő a betegségek és az antibiotikumhasználat gyakorisága. Ezen felül az ipar képviselői professzionális szintre fejlesztették a termékek ízvilágának és állagának befolyásolását. Az ízfokozók és adalékanyagok használata egyre szabályozottabb, mégis egyre többen élnek autoimmun betegséggel, sokaknak van meghatározhatatlan vagy nehezen behatárolható érzékenysége, allergiája, különféle tünetegyüttese. Ezek megjelenésében a stressz, a légszennyezettség, sok egyéb tényező szerepe sem elhanyagolható, de az étkezés minősége kifejezetten meghatározó. Tudni kell, hogy az amerikai antibiotikum-fogyasztás több mint 70 százalékát a nagyüzemi állattenyésztés használja fel.
Növényi alapú húspótlók: Az első lépcsőfok
Az utóbbi években több, a köznyelvben műhúsként emlegetett termék - amelyekben valójában semmi művi nincs, hacsak az nem, hogy nem állatból származik - is elterjedt. Ilyen az Impossible Foods hamburgerpogácsája, amelynek kulcsösszetevője egy génmódosított szójából kinyert, vastartalmú leghemoglobin - ez a vegyület szinte megegyezik az állati izomszövet vörös színét és jellegzetes ízét adó mioglobinnal. Az Impossible Burger emellett kókuszolajat, napraforgót, burgonyafehérjét, cellulózt és még sok mást tartalmaz. A nagy rivális, a hazánkban is kapható Beyond Meat fő összetevője a borsófehérje, de van benne kókuszolaj és bambuszból kinyert cellulóz is - a vörös színt itt céklalé biztosítja. Ezek azonban még nem „műhúsok”, hanem növényi alapú húspótlékok, hasonlóan mondjuk a különböző szójakészítményekhez vagy épp a gluténből készülő szejtánhoz.
A sejttenyésztett hús: A valódi alternatíva
A sejttenyésztett hús még nem holnap vagy holnapután fog elterjedni, de az elmúlt évtizedek eredményei alapján hosszútávon igen kecsegtető lehetőségről van szó - mondja Forgács Gábor. A jelenleg New Yorkban élő szakember az ELTE-n végzett elméleti fizika szakon, majd később, már az Egyesült Államokban elvégezte a biológia szakot is; huszonöt évig tanított és ugyanennyi ideje kutat Amerikában. Két szakterületének ötvözéséből született meg 2007-ben első cége, az Organovo, amely emberi szövet nyomtatásával foglalkozott. 2011-ben alapított Modern Meadow nevű vállalata az állatok levágása nélküli állati termékek előállítását tűzte ki célul. Ez volt a világon az első cég, amely a sejttenyésztett hússal kezdett foglalkozni. Mára állati eredetű bőrrel egyenértékű, biotechnológiai módszerekkel előállított anyag gyártására specializálódott a cég, a húskészítés abban a konstrukcióban végül nem sikerült.
Mi is az a sejttenyésztett hús?
Ma még nincs konszenzus, miként lehetne a legjobban hivatkozni magyarul az eljárásra. Egyelőre az angolban is több szakkifejezéssel illetik a jelenséget: cultured meat, (cell-)cultivated meat, cell-based meat, in-vitro meat, clean meat, lab-made meat. Forgács Gábor sejttenyésztetthús-receptje elsőre egyszerűnek hangzik: „Semmi másról nincs szó, mint hogy növeszteni kell sejteket, biomasszát kell előállítani, ami sok tekintetben hasonlít ahhoz az izomszövethez, amiből a hús készül, és ezt étkezésre alkalmassá kell alakítani.”
Először 2013-ban a Maastrichti egyetemen hoztak létre mesterséges húst laborban Dr. Mark Post és több holland kutató közreműködésével. A mesterséges hús legfőbb előnyei közé tartozik, hogy igények szerint alakítható az összetétele is. Az őssejtekből ugyanis az izomszövet mellett zsír-, hám- és kötőszövetek is létrehozhatók, így a késztermék összetevői a fogyasztók kívánsága szerint alakíthatók. A piaci igényeknek megfelelően sovány vagy zsírosabb húsok is készíthetők, optimalizálható az omega-3 és omega-6 zsírsavak aránya, és alakíthatók mindazok az összetevők, amelyek egészségessé tehetik a húsfogyasztást. Akár a hús fehérjeszintjét is be lehet állítani.
Élelmiszer-biztonsági szempontból is nagy lépést jelent a mesterséges hús. A nagyüzemi állattartás a betegségek táptalaját teremti meg, de a laborhús esetében a gyártás egyetlen fázisában sincsenek jelen élő állatok, a bennük, rajtuk és körülöttük élő, emberre is veszélyes paraziták és mikroorganizmusok kisebb eséllyel kerülhetnek az ételbe.
A technológia alapjai és a növekedési potenciál
A technológia alapja, hogy biopszia segítségével egy adott állatból kivett izomsejteket, ami nem okoz fájdalmat az állatnak, laboratóriumi körülmények között megsokszoroznak. A kivett sejtek közül izolálják azokat, amelyeket osztódásra akarnak bírni. Az izomcella csak izomcellaként tud osztódni, így idővel szinte korlátlan mennyiségű vér és zsír nélküli hússá alakul. A holland kutatók az eljárás során szövetmintát vesznek egy élő marhából és az ebből nyert sejtekből egy sejtkultúrában izomszövetet kezdenek növeszteni. Speciális táptalajon, elektromos ingerekkel izomszövetté fejlesztik a sejteket, amíg el nem érik a kívánt mennyiségű izomrostot.
Jelenleg két fő csapásirány létezik: az egyik a primer sejtek, a másik az őssejtek használata. A primer sejtek, mint például az izom- és zsírsejtek olyan kész, specializált sejtek, melyeket „csak” életben kell tartani és táplálni a szervezeten kívül egészen addig, amíg nem érik el a megfelelő méretű biomasszát. Ekkor, kivéve a terméket a tápoldatból, a sejtek meghalnak és hústermékké alakíthatóak. (Az elsőre kissé morbidnak hangzó eseménysor teljesen normális, hiszen ugyanez zajlik le a vágóhídon is az állat szervezetében. Étvágyunk megőrzése érdekében nem hívjuk döglött- vagy halott húsnak a kosarunkba tett árut.)
2011-ben még csak egy cég dolgozott az iparágban, mára nagyjából száz. A terület iránti érdeklődés exponenciálisan nő, a befektetők száma ugyanúgy, mint a kutatóké. A hihetetlen összegeket felemésztő kutatási terület felemelkedése vállalati befektetőknek, illetve adományozó kedvű milliomosoknak köszönhető. Egyre több szupergazdag, befolyásos ember akar felelősséget vállalni az emberiség és a bolygónk jövője érdekében. Ilyen például Leonardo DiCaprio is, aki idén szeptemberben két sejttenyésztett hússal foglalkozó cégbe is befektetett: a Mosa Meatbe és az Aleph Farmba.
Elképesztő iramban növekvő iparágról van szó, amelyben a kísérleti-kutatási faktor miatt szinte megjósolhatatlan, mekkora a növekedési potenciál. A kutatóközpontok száma is mutatja, hogy hiába hangzik egyszerűen a recept, a gyakorlatban közel sem az.
Kihívások és áttörések a sejttenyésztett hús előállításában
A sejtek növesztésének mikéntje és előállítható mennyisége a következő kérdés. Az ehető hús laboratóriumi előállításának sikeressége már nem az. A „proof of concept”-vizsgálatok (melyek arra szolgálnak, hogy egy elmélet megvalósíthatóságát alátámásszák vagy cáfolják) sikeresek voltak. Nagy mennyiségű biomasszát azonban eddig senkinek sem sikerült még hatékonyan és gazdaságosan előállítani.
A londoni bemutató alkalmából belekóstolhatott az első olyan húskészítménybe, amelyet közvetlenül állati sejtekből növesztettek, az állat közbeiktatása nélkül. A bírálók egyöntetű véleménye szerint a műhús valóban hús ízű, de a zsírszövet hiánya miatt nem elég porhanyós és szaftos. Akkoriban egy tízdekás adag 330 000 dollárba került (ez mai árfolyamon 106 millió forint). A különböző cégek által ma megadott árak extrapoláltak, azaz néhány gramm előállítási költségének felszorzásával kapják meg az összeget. Ez azt jelenti, hogy elő lehetne ennyiért állítani, de jelenleg nem tart még ott a technológia, hogy ez meg is valósuljon.
A mennyiségi határok első átlépése a San Franciscó-i Eat Just nevű céghez kötődik: sejttenyésztett csirkefalatkáikat tavaly engedélyezték a szingapúri hatóságok. Ez a világon az első és eddig egyetlen engedély, amely sejttenyésztett húsra vonatkozik. Ez bevallottan nyomott ár, azaz veszteségesen árusítják a terméket, így a reális jelenlegi árról nincs pontos adat. Azonban az engedély megléte mindenképp hatalmas mérföldkő a tudományág történetében. A párezer forintos ár tehát még csak álom, de az, hogy tíz év alatt ilyen mértékben csökkent az összeg, mindenképp bizakodásra ad okot. Főleg annak fényében, hogy bár még mindig roppant víz- és energiaigényes a folyamat, a hagyományos húsipari termékek előállításának forrásigényéhez képest már most jóval kedvezőbbek a sejttenyésztett hús mutatói.
Az Oxfordi Egyetemen készült tanulmány szerint a műhús létrehozásához századakkora földterület, huszadannyi víz és feleannyi energia szükséges, mint a hagyományos módon tenyésztett marhahús esetében. A laborban növesztett hús létrehozása során ráadásul összességében huszadannyi üvegházhatású gáz kerülne a levegőbe, mint a „hagyományos” módszer mellett.
Etikai és állatjogi aggályok
Mindezeken túl a módszerrel kapcsolatban egyelőre fennáll két hangsúlyos állatjogi aggály is. Az egyik a biopsziavételhez, a másik az FBS használatához kötődik. Hosszútávon a cél ezért sokak szemében a biopszia elhagyása, ami nem is olyan elképzelhetetlen, mint elsőre hangzik. A sejtek immortalizálásával kapcsolatos kutatások már folynak, ezek sikeressége kiválthatja majd az élő állatból való mintavételt. Az FBS (foetal bovine serum) a sejtkultúra oldat egyik fő alkotóeleme. Ez az anyag a borjút váró tehenek vérében termelődik, hogy a magzat növekedését segítse elő. Ennek kinyeréséhez a még vemhes anyaállatok leölése szükséges. Levágásuk nem kifejezetten a cultured meat érdekében történik, hanem jelenleg a hús- és tejiparban amúgy is feldolgozott állatokból nyerik ki az anyagot, ez azonban nem teszi kevésbé visszásá a sejttenyésztett húshoz való használatát. A vágyott cél eléréséhez (hogy valóban tiszta húst kapjanak a fogyasztók), az FBS használata helyett más megoldást kell találni.
Piacvezető cégek a sejttenyésztett hús iparágban
Az iparág rohamosan fejlődik, számos startup és nagyvállalat szállt be a versenybe.
- Eat Just (USA): Az első engedéllyel bíró, így sejttenyésztett hús forgalmazására jogosult cég. A Szingapúrban csirkefalatokat árusító vállalat történeteinek részletei a cikkben olvashatók.
- Upside Foods (USA): A cég fő termékei a csirkefalatok, a marha húsgolyócskák és a kacsa. Olyan potens támogatókat tudhat maga mögött, mint Bill Gates, Kimbal Musk (Elon Musk öccse) és Sir Richard Branson, illetve a két nagy amerikai húsipari konszern, a Cargill és a Tyson Foods. A cég 2021-ben cserélte le régi nevét (Memphis Meat), az új arra utal, hogy tevékenységükkel felforgatják majd az egész élelmiszeripart. Sejttenyésztett csirkéjüket már beadták engedélyeztetésre az Egyesült Államokban, még várják az engedélyt. Ha megkapják, ők lesznek az elsők, akik Szingapúron kívül engedélyt kaptak.
- Fork & Goode (USA): Elődje, a Modern Meadow volt az első sejttenyésztett hús kutatással foglalkozó cég. 2011-ben egy TEDMED orvosi konferencián tartott előadás keretében vezetőjük, Forgács Gábor fogyasztott el először nyilvánosan ilyen húst. 2018 óta új technológiával dolgoznak az új cégnév alatt. Sertéshúsra specializálódott vállalat, akik nem dolgoznak őssejtekkel.
- Mosa Meat (Hollandia): A cég egyik alapítója az a - már említett - Mark Post, akinek nevéhez a 2013-ban Londonban bemutatott hamburger fűződik. 2023-2024-re jósolják az első termékük piacra dobását, nagyjából 10 dollárért (3200 forint).
- Aleph Farms (Izrael): Terveik szerint egy-két éven belül előállítják az eredetihez nagyon hasonló cultured meat steaket. Ennek érdekessége, hogy a sejttenyésztett hús leginkább darálthúsra emlékeztet, míg ők azt állítják, egyedülálló technológiájuknak köszönhetően a különféle típusú sejteket ugyanúgy, elkülönítve tudják majd létrehozni, mint az igazi steaket.
- Future Meat (Izrael): 2021 nyarán megnyitották a világ első ipari sejttenyésztetthús-gyárát, melyben napi 500 kg-os termelést jósolnak 2022-re (még nem derült ki, sikerül-e nekik vagy hogy jelenleg mennyit tudnak gyártani). Csirkét, sertést és marhát és tenger gyümölcseit egyaránt készítenének.
- Meatable (Hollandia): 2018-as alapítású cég, főként disznóval és marhával dolgoznak. Saját bevallásuk szerint nem használnak FBS-t, őssejtek használatával és génmanipulációval helyettesítik.
- New Age Meats (USA): Az egyik olyan piaci szereplő, amelyik hibrid megoldásokban gondolkodik (a tisztán állati sejtekből álló termékek helyett állati és növényi sejtek keverékével dolgozik).
Egyéb fehérjeforrások: Rovarok és fermentált termékek
Amellett, hogy a sejttenyésztett hús jelentős előrelépést ígér, más alternatív fehérjeforrások is kutatás tárgyát képezik. A rovarok takarmányozásra való használata régi keletű. Élelmiszerként való használatuk Ázsiában és Afrikában komoly hagyományokra tekint vissza, míg Európában újkeletű. Kétségtelenül igen gyorsan bővül, fehérjét termelő ágazat. Legalábbis, ami startup-jait illeti. Kérdés viszont, hogy le tudják-e győzni a fogyasztók az ellenérzéseiket.
A tömegesen tenyésztett rovarfajok, mint például a fekete katonalégy (Hermetia illucens) jelentős figyelmet kaptak, mivel képesek különböző szubsztrátumokkal, köztük szerves hulladékkal táplálkozni. A fekete katonalégy azon képessége, hogy a szerves hulladékot kiváló minőségű tápanyagokká alakítsa, gyorsan ösztönözte a fekete katonalégy alapú termékek fejlesztését, mint például a fehérjeliszt, amely olcsóbb, mint a halliszt vagy a szójababliszt, és alternatív fehérjeforrásként használható sertés-, baromfi- és haltakarmányokban.
A bolygó fehérjeszükségletének másik megoldása a módosított élesztő alapú, húsra emlékeztető (növényi leghemoglobint tartalmazó) paszták területe. Ennek legismertebb képviselői az Impossible Burger megjelenése, amit vegánok is fogyaszthatnak. Mindezt több hasonló fejlesztés követett. 2020-ban a fermentáció lett az alternatív fehérjeforradalom harmadik technológiai pillére a növényi alapú és termesztett fehérjék mellett, a GFI (Good Food Industry) fermentációról szóló jelentése szerint. Az alternatív fehérjék fermentációjának felhasználási módjait fejlesztő vállalatok több mint 80%-a az elmúlt öt évben alakult.
A szintetikus hús jövője és a társadalmi elfogadás
Hogy mindez mikorra lesz elérhető olyan mennyiségben, technológiával és áron, hogy a lakosság ellátására elegendő legyen, és mindeközben még az etikai kérdések is megoldódjanak, lehetetlen megjósolni. Csak az Egyesült Államokban 10 millió tonna marhahús fogy el évente, és a piac jelenleg egyáltalán nem erre van berendezkedve. Azonban a jelenlegi helyzet hosszútávon biztosan nem fenntartható, így a szereplőknek mindenképp változtatniuk kell majd.
S ha mindez nem lenne elég, rengeteg további kulturális és etikai jellegű kérdés vetődik fel: hajlandók lesznek-e ilyesmit fogyasztani az emberek? Hogyan vélekednek majd róla a húsevők? És a vegetáriánusok? Vajon az egyházak miként nyilatkoznak majd? Halal ez a hús? Kóser? Hogy a sejttenyésztett húsra, a húsmentességre vagy esetleg egy eddig ismeretlen megoldásra vált-e az emberiség, nem tudni. „Az állatokkal manipulálni az elkövetkezendő pár száz évben egyszerűen nem fogunk tudni. Ma mi, emberek hétmilliárdan vagyunk a Földön, 2050-re leszünk úgy tízmilliárdan. Itt van ma hatvanmilliárd szárazföldi állat, 2050-re lesz vagy százmilliárd. Azok ugyanazokat a forrásokat keresik, mint mi.”
Az Országgyűlés november 18-i ülésén megtiltotta a műhús előállítását és forgalomba hozatalát Magyarországon. A parlament 140 igen, 10 nem szavazat és 18 tartózkodás mellett elfogadta a műhús előállításának és forgalomba hozatalának tilalmáról szóló törvényjavaslatot.
Bár olyanok is vannak, akik szerint nem tudhatjuk, hogy az őssejtekből előállított étel milyen hatással lehet az egészségre (pl. a gyártás során használt őssejtnövesztő hormonok egészségre gyakorolt esetleges hatásairól sem tudunk egyelőre semmit), a legtöbben mégis azt hangsúlyozzák, hogy a műhús révén elkerülhetők lesznek az élelmiszer-mérgezések, így pl. a szalmonella- és lisztéria- vagy a madárinfluenza-fertőzések. Mint a húsnövesztés alapjait ismertető cikkében (Cultured beef: medical technology to produce food) Mark Post kifejti: a technológia mibenlétéről és az alternatív fehérjeforrások szükségességéről felvilágosítottak 63%-a szimpatizál a mesterséges hús koncepciójával, és 52%-uk meg is kóstolná azt.
Az ember mindenevő, ezért a húsra ugyanúgy szüksége van, mint a növényi táplálékra. Idővel az egyoldalú táplálkozás az egészségi állapotunk romlásához fog vezetni. Ez igaz mind a két végletre. Viszont az tény, hogy az állattenyésztés és az egész mezőgazdasági rendszer a jelen formájában hosszútávon fenntarthatatlan. Ugyanis rendkívüli módon szennyezi a környezetet és jelentős mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz. Ezenkívül a készítők határozottan állítják, hogy a laboratóriumi hús egészségesebb a hagyományosnál. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezen állítások alapját Amerikában végzett kutatások eredményeire alapozzák.
A magfúzió és az élelmezés jövője
Az emberiség energiaellátását ma több mint 80%-ban fosszilis tüzelőanyagok adják, a szén, az olaj és a földgáz. Ezek a készletek, amelyet a természet évmilliók alatt halmozott fel hamarosan elfogyhatnak és egyre költségesebb lesz a kitermelésük, de a legfőbb problémát a felhasználásuk és kitermelésük által okozott környezetszennyezés okozza.
Svédországban három nagy cég - az OX2, a Södra erdészeti csoport és a TES - közös projektje lépett egy fontosabb szakaszba: a Väröben tervezett e-NG- (elektromos földgáz) üzem most kezdi a részletes koncepcionális tervezést. Ha minden jól halad, az üzem a 2030-as évek elején indulhat el, és évente körülbelül 1,2 terawattóra e-NG-t fog termelni. A folyamat során a Södra papír- és cellulózüzemében a fa feldolgozása során keletkező szén-dioxidot összegyűjtik. Ehhez hozzáadnak hidrogént, amit megújuló áramból (pl. szél- vagy napenergiából) állítanak elő elektrolízissel. A kettőt összekeverve egy kémiai folyamatban szintetikus földgázt kapnak. A projektet az állam is segíti: a svéd energiaügynökség 16,8 millió svéd koronát adott rá. Svédország napjainkban sok földgázt importál, főleg Dániából, vezetéken keresztül, hogy ellássa a vegyipart és más ipari ágazatokat, ahol a gáz nélkülözhetetlen.
Az élelmezésbiztonság geopolitikai vetületei
Nagy-Britanniának mindössze két napra elegendő földgázkészlete van a raktáraiban, ami hiányválságtól való félelmeket keltett, mivel a közel-keleti konfliktus miatt leállt a világ legnagyobb gázlétesítménye, Irán pedig lezárta a kulcsfontosságú Hormuzi-szorost. Európa sokkal jobban felkészült az ellátás ingadozásainak átvészelésére, mivel több hétre elegendő gázkészlettel rendelkezik. A kereskedők kihasználták az Egyesült Királyság helyzetét azzal, hogy prémiumárat számítottak fel a gázra, tudván, hogy nincs más választása, mint túllicitálni az európai versenytársait. Az Egyesült Királyság így jelenleg a legmagasabb nagykereskedelmi gázárat fizeti Európában. A kereskedők figyelemmel kísérik majd a hőmérsékletet Nagy-Britanniában, és ha hideg lesz, az Egyesült Királyság kénytelen lesz más országokat túllicitálni a gázért.
A Földön eddig körülbelül ötszáz ember evett szintetikus, bioreaktorban előállított húst. A szakértők szerint működik a technológia, de a nagyüzemi gyártáshoz még igencsak növelni kell a hatásfokot, és csökkenteni az előállítási költségeket.
tags: #szintetikus #hus #eszakkorea