Óbuda, a főváros harmadik kerülete, gazdag történelmével és vibrantis kulturális életével kiemelkedő helyet foglal el Budapest térképén. Azonban nem csak történelmi nevezetességeiről és kulturális programjairól híres, hanem gasztronómiai sokszínűségéről is, ahol a hagyományos magyar ízek mellett számos nemzetközi konyha remekeivel találkozhatunk. A Bartók Béla úti Taverna Alexandros Gyros az egyik ilyen gyöngyszem, amely autentikus görög ízeivel hódítja meg a helyiek és a látogatók szívét. De mielőtt elmélyednénk a görög konyha rejtelmeiben és a Taverna Alexandros különleges hangulatában, érdemes kicsit körülnézni Óbuda egyéb gasztronómiai kínálatában, és felfedezni azokat a helyi érdekességeket, amelyek hozzájárulnak a kerület egyedi bájához.
Óbuda Gasztronómiai Palettája: Lángostól a Fröccsig
Óbuda gasztronómiai kínálata rendkívül sokszínű, a gyors és laktató ételektől a kifinomultabb ínyencségekig mindenki megtalálja a számítását. A kerületben található számos étterem, kávézó és street food hely mind hozzájárul a helyi ízek gazdagságához. A Flórián téri aluljáróban található Krumplis Lángos például tíz éve üzemel egyre bővülő vendégkörrel, és olyan utánozhatatlan ízt kínál, amely az arra járók életének részévé vált. Molnár László, egy gázszerelőként dolgozó férfi, ahol csak tudja, népszerűsíti a lángossütőt, és hetente legalább egyszer, de inkább többször megkóstolja a sima lángost. A hely híre szájról szájra terjed, és idősek, családosok, fiatalok egyaránt látogatják. Sőt, hírességek is akadnak a visszatérő vendégek között: Nagy Ferónak annyira ízlett a káposztás lángos, hogy többször is újra megkóstolta - tudtuk meg a kiszolgáló ablakban tüsténkedő Marcsi nénitől, aki kilenc éve dolgozik a lángossütőben, és profi gyorsasággal szolgálja ki a vendégeket, mindig mosolyogva és beszélgetve, sok vevő kedvenc eledelét fejből ismerve. A háttérben Kovalcsik Pál dagasztja és szaggatja a tésztát, darabolja a hozzávalókat.
A lángos mellett a fröccs is kiemelkedő szerepet játszik a magyar gasztronómiában, és bár eredete vitatott, népszerűsége megkérdőjelezhetetlen. Nyelvészeink szerint a spriccer csak az 1870-es évektől, míg zseniális hangutánzó szavunk, a fröccs az eddigi adatok alapján csak 1890 után terjedt el Magyarországon. Mi, magyarok a fröccsöt mindentől függetlenül, mindig és mindenhol szeretjük! A fröccstől kellemesen spicces és szellemesen kedélyes lesz az ember, akárcsak a pezsgőktől, mert nem a gyomorba száll alá, hogy ott ismét gerjessze étvágyunk. „Fölfelé megy”, a fejünkbe száll, s ott fejti ki hatását - ez legalább biztosan igaz. Mondják, hogy a fröccs elterjedése a borbarátok válasza volt a 19. században. Kár lenne firtatni, hogy mely vidékünkről vagy mely néprétegből származtatható a fröccs, csak feltételezések csapnának össze egymással, nézzük inkább, hogy milyen sokféle típusa létezik! Vannak köztük közismert és hagyományos fajták, vannak új szülemények, sőt olyan is, amelyben szóda sincs, mégis fröccsnek nevezik. A nagyfröccs, hajtás, vagy húzás 2 dl bor + 1 dl szóda arányban készül. Ujházy Ede találta ki a Wampeticsnél, hogy szóda helyett kovászos uborka adassék a borhoz, így született meg az Ujházy fröccs. A variációk és az elnevezések száma valószínűleg végtelen. Kínálják a szódát a nemzetközi gyakorlatban - és itthon is - kísérőként különféle tömény italokhoz is. A fröccs palackozott árusításával is többen kísérleteztek, de mind a mai napig nem honosodott meg a magyar piacon, bár az utóbbi időben a törvényalkotás is igyekezett kedvezni ennek a műfajnak. Hungarikum-e a szóda vagy esetleg (még inkább) a fröccs - parttalan vita. 2008 nyara óta mindenesetre többek között a szegedi Hungarikum Fesztivál egyik főszereplője ez a nemes ital is. Hogy joggal vagy jog nélkül, hogy egyáltalán mi is az a „hungarikum”, és hogy vajon tudják-e ezt értelmezni a külföldiek, akik miatt, és akiknek ezt a fogalmat létrehoztuk, arról bölcs vitákat lehet olvasni a nyomtatott és az elektronikus sajtóban. (A szerző az óbudai Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum igazgatója.)
Az Óbudai Danubia Zenekar: A Kerület Zenei Élete és a Kulturális Menedzsment Kihívásai
A gasztronómia mellett Óbuda kulturális élete is virágzik, melynek egyik kiemelkedő szereplője az Óbudai Danubia Zenekar. A zenekar, melynek ügyvezetője jelenleg az Óbudai Danubia Zenekar ügyvezetője, egy hosszú és izgalmas utat járt be az alapítástól napjainkig. Az ügyvezető hangszeres művésznek tanult a Zeneakadémián, a nagybőgő mellett pedig másoddiplomaként a kulturális menedzsment képzést választotta az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A zenekar első öt évében tulajdonképpen nem vállalt komoly szerepet, de ott volt az indulásnál. Az alapító Héja Domonkossal egy év különbséggel mindketten a Mókus utcai, akkoriban ének-zene tagozatos iskolába jártak, és később is párhuzamosan végezték zenei tanulmányaikat. Jelenleg ügyvezetője annak a gazdasági társaságnak, amelyik az együttest működteti, korábban pedig ügyvezető titkára volt annak a szervezetnek, amelyik az óbudai önkormányzat előtt fenntartója volt a zenekarnak. Miután 2007-ben sikerült megegyezni a kerület vezetésével, úgy gondolta, hogy a jövő innentől biztosított, és az ő szerepe csökkenhet, a háttérbe vonulhat abból a folyamatból, amiben 1999-óta vezető szerepet vállalt. Alapítványból indultak, és tulajdonképpen végigkísérhették azt a jogi utat, ami a közszolgálati egyesületté való átalakuláson keresztül vezetett a most létező gazdasági társaságig. Volt szűk három év, amikor átadta a munkát, de 2010-ben visszatért, amikor az utóda úgy döntött - és ez alkati kérdés -, hogy nem vállalja azt a törvény által előírt, kötöttségekkel teli egyszemélyi felelősséget, amit egy klasszikus zenei együttes, vagyis tulajdonképpen egy gazdasági társaság irányítása jelent.
A zenekar alapítása teljes mértékben Héja Domonkos ötlete volt, aki akkor már határozottan készült a karmesteri pályára, és az első néhány évben nagyon komolyan szervezte az együttest. Hamar alapítvány került a kezdeményezés mögé, de az első koncerteket neki köszönhetjük. Már tizenöt évesek voltak, amikor 2007-ben óbudai fenntartásúak lettek. Ekkorra komoly múlttal rendelkezett az együttes, hiszen 2000-ben jártak Őszentségénél, a Pápánál, ahol koncertet adtak, és egy misén is közreműködtek, illetve 2004-ben ért véget egy hároméves időszak, amikor viselhették a Nemzeti Ifjúsági Zenekar címet, ami nagyon komoly anyagi lehetőség volt a fennmaradásukat tekintve. Több, a Warner Classicsnál megjelent felvétel is a hátuk mögött volt. Az ok, amiért felvették a kapcsolatot az önkormányzattal, tulajdonképpen kizárólag jogi természetű volt, hiszen az állami támogatás igényléséhez szükségük volt arra, hogy egy önkormányzattal szorosabb kapcsolatba kerüljenek. Ekkor Héja Domonkos állt a zenekar élén, és amikor elkezdtek erről gondolkodni, rögtön egyértelmű volt, hogy Óbudával próbálnak meg egyeztetni, már csak azért is, mert Domonkos is és az ügyvezető is tősgyökeres óbudaiak, és az együttes első meghirdetett koncertje is az Óbudai Társaskörben volt. Kötődtek tehát Óbudához több szálon, de ez akár le is szűkíthető a már említett Mókus Utcai Általános Iskolára, ahonnan maga a kezdeményezés kinőtt, és ahova a zenekar tagjainak jelentős része is járt. Később, amikor 2006-ban felvették a kapcsolatot az akkori polgármesterrel, Bús Balázzsal, aki egyébként most is a kerület vezetője, a támogatásáról biztosította őket. Rövid távon a 2013-as év jelentett fordulópontot, amikor megjelent az életükben Hámori Máté. Volt másfél-két év, amikor Héja Domonkos már az opera fő-zeneigazgatójaként működött, ami egyrészről kihívást jelentett számukra, másrészről el kellett gondolkodniuk a jövőjükről. Ebben az úgymond átmeneti időszakban ők csinálhatták végig az Erkel Színház próbaüzemét, mert a Magyar Állami Operaháznak ekkor még nem volt meg a megfelelő zenekari apparátusa két ház párhuzamos és minőségi kiszolgálására. Ez egy nagyon komoly iskola volt a számukra, hiszen rengeteg előadást kellett vinniük, aminek a csúcspontja az a gálakoncert volt, amit Marton Éva 70. születésnapjának tiszteletére rendeztek. Hámori Máté 2013 szeptemberében folyt bele a zenekar életébe, és bár rengeteg minden folytatódott a megszokott úton, mégis a legkomolyabb előrelépésként említhető, hogy a zenészeiket elkezdhették munkaviszonyban foglalkoztatni, próbajátékokat írtak ki, amit Héja Domonkos és Hámori Máté még közösen vezettek le. Mondható, hogy 2013 óta mindegyik év kiemelten fontos a számukra. Ezt a Flórián téri termet pedig a szükséges felújítások után, az előző év elején tudták gyakorlatilag is birtokba venni.
Jelenlegi Célok és Jövőbeli tervek: Oktatás, Nemzetközi Kapcsolatok és Infrastruktúra Fejlesztés
Az intézményi háttér rendbetétele után a jelenlegi cél a próbaterem leghatékonyabb kihasználása mellett a zenekari infrastruktúra kiépítése és fejlesztése, vagyis hangszerek vásárlása. A kulturális központ, pontosabban az Óbudai Platán Könyvtár tervpályázata már lezárult, ahol egy megfelelő méretű koncert- és színházterem is a tervek között van, hiszen érdekes, hogy Óbudának cca. 130 000 fős lakossága van, de ehhez mért befogadóképességű koncertterme, vagy olyan terem, ahol egy szimfonikus zenekar fel tud lépni, nincsen. Ez is egy következő cél, hogy az óbudai lakosságot helyben tudják megismertetni a koncertjeikkel. Nagy hangsúllyal van jelen az életükben a fiatalok támogatása. Az előző szezonban majdnem negyven koncertet adtak iskolákban itt Óbudán, és visszatérve az előző kérdésre, ha nincs koncertterem, akkor - úgy vélik - csinálni kell. Elmennek az iskolákba, és ott a tornatermeket használják erre a célra. Olyan gyerekoperák hangzanak el, amelyekhez vetítés, magyarázat és interaktív játék is társul. Örülnek, mert nagyon jók a visszajelzések, az iskolák szeretik a produkcióikat, még akkor is, ha a már említett módon számukra ezt nem is olyan könnyű technikailag megvalósítani. A legnagyobb visszacsatolás pedig az, amikor újabb és újabb iskolák jelentkeznek be hozzájuk. Legutóbb március elején Sztanyiszlav Kocsanovszkij orosz karmestert látták vendégül.
A nemzetközi kapcsolatok kiépítése és ápolása is kiemelt fontosságú a zenekar számára. Ez egy nagyon nehéz terület, de folyamatosan dolgoznak rajta. Ha külföldi karmestereket vagy szólistákat szeretnének meghívni, akkor némileg könnyebb dolguk van, hiszen már van annyi referenciájuk és szakmai presztízsük, hogy a művészek szívesen elfogadják a meghívásukat. Itt az időtényező a legfontosabb, hiszen átlagosan három-négy évre előre kell tervezni, ha egy vendégművészt akarnak meghívni, a másik oldalon viszont azok a koncerttermek és intézmények, ahol játszanak, nem mindig tudnak ilyen időtávra előre időpontot adni. Vannak ötleteik és terveik, elsődlegesen a fiatal tehetségekben gondolkodnak, de több, már elismert, legendás művész is a látóterükben van. A lehetőségeik most azt engedik, hogy a 2018-19-es évadra tervezzenek. Itt persze még mindig érződik, hogy az együttesek között mi a prioritási rendszer, de számukra már az is egy előrelépés, hogy most ebben a pillanatban 2019-ről beszélgethetnek. Természetesen a jövő szezonban is lesz külföldi karmesterük, rögtön ősszel, de erről majd később. Törekednek arra, hogy a magyar szólisták közül is sokan megforduljanak náluk, és igyekeznek úgy alakítani a koncertszezont, hogy egy évadon belül ne ismétlődjenek a vendégszólistáik. A zenekar külföldi szereplése már nehezebb, egy jó impresszáriós iroda nélkül ez nem működik, folyamatosan keresik a partnereket. Biztos pontként van jelen a Stuttgarti Kamarakórus, akikkel most volt harmadszor közös projektjük. Ők is mennek hozzájuk, és ők is fellépnek Budapesten. Óbudának számos testvérvárosa van a világban. A testvérvárosok közül a lengyelországi Bemowo városával a legszorosabb a kapcsolat, amit tovább kell ápolni, és természetesen ők is adtak ott koncertet.
Szinte kizárólag fiatalokból áll a zenekar, ami egybevág azzal a szellemiséggel, amit az együttes a programjain keresztül képvisel. Körülbelül egyidősek a Budafoki Dohnányi Zenekarral, de a tagjaik életkorát tekintve még mindig ők a legfiatalabbak. Egy köztes állapotban vannak, mert úgy fejlődtek, ahogy az anyagiak engedték. Most negyvenöt művész van a zenekarban állásban, amihez még tizenegy tagot fel kellene venniük, hogy feljebb tudjanak lépni az előadó-művészeti törvény szerinti nagyzenekari kategóriába. Ezeknek a zenészeknek meglenne a helyük, de a fedezet nem áll még rendelkezésre. Az új tagok esetében fiatalokban gondolkodnak, de vannak olyan művészeik, akik tapasztalattal a hátuk mögött a társzenekaroktól érkeztek hozzájuk. Számukra a szakmai teljesítmény az elsődleges, és természetes, hogy örökké nem maradhatnak meg a legfiatalabb zenekarnak. Később majd újra kell gondolniuk a koncepciót, de messze van még az az idő, amikor az első muzsikusuk nyugdíjba megy. Úgy vélik, hogy a vezetésnek kell előrelátónak lennie az utánpótlás tekintetében, a szólamvezetőknek pedig érdemes figyelmet fordítaniuk arra, hogy milyen hallgatóanyag áll rendelkezésre a Zeneakadémián az adott hangszerből. A potenciális tagokat hosszabb időn keresztül el kell hívniuk magukhoz kisegíteni, és elsődleges, hogy kommunikáljanak velük. Az együttes adminisztratív dolgozói egyelőre egy VI. kerületi irodából támogatják a zenekar működését, de ahogy az elmúlt időszakban az óbudai iskolákat járták, egyre jobban törtek fel a gyerekkori emlékek, és egyre erősebb az akarat bennük, hogy megtalálják az iroda átköltözésének lehetőségét. Óbudán van a próbatermük, az irodának is a közelben kell lennie, ha hatékonyan szeretnének rálátni a folyamatokra és működtetni az operatív ügyeket. Nagyon sokat jelent számukra az a furcsa, de szeretetteljes élmény, amikor azt látják, hogy egy-egy iskolai program alkalmával a saját muzsikusaik odajáró gyermekei is élvezik az előadásukat. Rajtuk tudják a leginkább lemérni azt, hogy jól működik-e, amit csinálnak.
Ifjúsági irodalom és fordítás: Tom Gates világa
A kulturális élet sokszínűségét az irodalom is gazdagítja, különösen az ifjúsági irodalom, amely a fiatalabb generációk számára kínál szórakozást és gondolkodnivalót. A Kolibri Kiadó gondozásában eddig három rész jelent meg Tom Gates ifjúsági képeskönyv sorozatából. Mind a három könyvet Dragomán Gábor, egy 13 éves srác fordította, kiválóan. A történet főszereplője egy igazi kis genyókapitány, aki megállás nélkül bosszantja nővérét, hamisítja a szülei aláírását, minden gond nélkül lenyúlja más munkáját, kizárólag egy dolog érdekli: Ebzombi nevű zenekarával gyakorolhasson - mégis szeretjük. Liz Pichon képesregényében nincsenek magasztos gondolatok, pusztán szórakoztat, de azt kiválóan. Dragomán Gábor elmondása szerint azért fogott bele a fordításba, mert az volt az egyik legelső könyv, amit ő maga olvasott el angolul. Magában mindent automatikusan lefordított, de ez volt az első könyv, amit nem csak a fejében fordított le. Inkább kíváncsi volt. Otthon mindenki fordított, és ő is ki akarta próbálni, hogy milyen. Nem gondolja, hogy nehezebben ment volna egy tapasztalt fordítónak, mivel már más ifjúsági könyveket is jól megoldottak. Annyiban különbözne csak a szöveg, hogy nem lenne annyira mai, mert például régebbi szavakat használnak. Az első kötetet egy angliai barátjától kapta kölcsön. Szerinte Tom inkább a régebbi énjére hasonlít: régen felejtette el mindig a házit, késett a suliból, firkálta tele mindent. A sulit és a fordítást általában úgy szokta összeegyeztetni, hogy hazaér a suliból, pihen, megírja a házit, pihen (például videójátékokat játszik, olvas, gitározik). Ha van karate, elmegy, utána egyből fordítás. Ezután már bármit csinálhat. Adrian Mole 13 és ¾ éves minden kínszenvedéseit még nem olvasta, de el fogja. Az Időfutár sorozatot viszont igen. Hihetetlenül jó, alig lehet letenni. Épp most olvassa az utolsó kötetet, és az is zseniális.
A Taverna Alexandros Gyros: Görög Ízek Óbudán
Miután megismertük Óbuda sokszínűségét a gasztronómia, a zene és az irodalom területén, térjünk vissza a fő témánkhoz: a Taverna Alexandros Gyros-hoz, amely a Bartók Béla úton várja vendégeit autentikus görög ízekkel. Bár a megadott információk nem tartalmaznak közvetlen adatokat a Taverna Alexandros-ról, a budapesti kebab és gyros kínálat felmérése során készült kutatások segítenek elhelyezni a helyet a gasztronómiai térképen. A Wanderlog csapata is a legjobb kebab helyeket keresi Budapesten, és számos forrásból gyűjtött információk alapján állította össze a legnépszerűbb éttermek listáját, mint például a Goulash & Langosh Bar, a hummusbar és a Mozata. A Wanderlog nyolc elismert webhelyet és blogot, mint például a ProVeg International és a Budapest Travel Guide, fésült át, és az eredményeket egy helyen gyűjtötte össze, rangsorolva azokat az említések száma szerint, így biztosítva a felhasználóknak a "legjobb a legjobbak közül" választékot. Bár a Taverna Alexandros nem szerepel expliciten ezeken a listákon, a tény, hogy a Bartók Béla úton található, egy forgalmas és könnyen megközelíthető helyszínen, valószínűsíti, hogy a helyi lakosok és a környékre látogatók körében kedvelt célpont.
A gyros, a görög konyha egyik legismertebb és legkedveltebb étele, a Taverna Alexandros specialitása. A frissen szeletelt hús, a pitába tekert zöldségek és a különleges fűszerezés egyedülálló ízélményt nyújtanak. A gyros nemcsak finom, hanem tápláló és laktató étel is, amely ideális választás egy gyors ebédre vagy vacsorára. A Taverna Alexandros valószínűleg a hagyományos görög receptekre épít, és minőségi alapanyagokból készíti ételeit, garantálva az autentikus ízeket. A hely atmoszférája, bár nem részletezett, valószínűleg tükrözi a görög vendéglátás melegségét és barátságosságát, hozzájárulva a kellemes étkezési élményhez. A Taverna Alexandros így nem csupán egy étterem, hanem egy kis szelet Görögország Óbuda szívében, amely lehetőséget ad az ínyencségek kedvelőinek, hogy felfedezzék a mediterrán konyha gazdagságát. A Bartók Béla út, mint helyszín, további előnyt jelent, hiszen a környék számos más üzlettel és szolgáltatással is rendelkezik, így a látogatók egy teljesebb élményben részesülhetnek.
Kebab és Gyros Budapesten: A Változatos Kínálat
Budapesten számos kebab és gyros étterem található, amelyek a legkülönfélébb ízeket kínálják. A Taverna Alexandros Gyros a Bartók Béla úton egyike ezeknek a helyeknek, hozzájárulva a város gasztronómiai sokszínűségéhez. A kebab és gyros népszerűsége az egyszerűségükben, a gyors elkészítésben és a finom ízekben rejlik. A friss alapanyagok, a különleges fűszerezés és a különböző szószok variációja teszi ezeket az ételeket annyira vonzóvá. A budapesti kínálatban megtalálhatók a hagyományos török és görög receptekre épülő éttermek, valamint azok is, amelyek modern csavarokkal, egyedi ízekkel gazdagítják a kínálatot. A Taverna Alexandros valószínűleg a hagyományokat tisztelő, autentikus görög ízeket képviseli, melyekkel elnyerheti a vendégek bizalmát. A vendéglátóiparban a minőség és az autenticitás kulcsfontosságú, és ha a Taverna Alexandros ezeket az értékeket képviseli, akkor hosszú távon sikeres lehet a budapesti piacon.
A "best of" kategóriák a Wanderlog applikációban azt is mutatják, hogy a felhasználók nem csak a legjobb kebabot keresik, hanem más kategóriákban is szeretnének tájékozódni, mint például a legjobb szálláshelyek Budapesten. A tervezés során a Wanderlog lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy egyetlen alkalmazásban rendszerezzék utazási terveiket, megtalálják a szálláshelyeket és importálják a foglalásokat. A felhasználók visszajelzései alapján az alkalmazás rendkívül hasznos és megkönnyíti az utazástervezést. Ezek az információk azt is jelzik, hogy a gasztronómiai élmények szerves részét képezik az utazásoknak, és a Taverna Alexandros Gyros, mint egy autentikus görög étterem, hozzájárulhat ahhoz, hogy a Budapestre látogatók egy felejthetetlen gasztronómiai utazáson vegyenek részt.
