A jégkrémek - különösen a gyümölcsös változatok - a nyári szezon kedvelt édességei, melyekkel sokan próbálják hűsíteni magukat. Azonban a vonzó csomagolások és az ígéretes terméknevek mögött gyakran olyan összetevők és paraméterek rejtőznek, amelyekről a fogyasztóknak érdemes tájékozódniuk a tudatos választás érdekében. A Tudatos Vásárlók Egyesülete és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is végzett átfogó vizsgálatokat a jégkrémek területén, rávilágítva a termékek minőségére, összetételére és jelölési hiányosságaira.
A jégkrémek kategóriái és a gyümölcstartalom jelentősége
A Magyar Élelmiszerkönyv szigorúan szabályozza a jégkrémek elnevezését és összetételét, különös tekintettel a gyümölcstartalomra. E szabályzat alapján a "gyümölcsjégkrémeknek" legalább 15% gyümölcsöt kell tartalmazniuk. Az ennél alacsonyabb gyümölcstartalmú jégkrémet már csak "gyümölcsös jégkrémnek" nevezhetik. Abban az esetben, ha csak aroma adja a gyümölcsízt, a terméket "gyümölcs ízű" jégkrémnek kell hívni. Ez a megkülönböztetés rendkívül fontos a fogyasztók számára, mivel a nevek alapján könnyen félreértések alakulhatnak ki. Sajnos előfordulnak olyan fordítási hibák, amelyek miatt az elnevezések eltérnek a szabályostól, például az "eper jégkrémet" epresként, míg az "epres jégkrémet" eper jégkrémként tüntetik fel.
A gyümölcs a termékekbe többféle formában is bekerülhet: egész gyümölcsként, püréként, velőként vagy sűrítményként. A legmagasabb gyümölcstartalmú készítményekben az eper aránya 42% volt, illetve 49% a legmagasabb vegyesgyümölcs jégkrémben. A Tudatos Vásárlók Egyesülete által tesztelt 34 epres jégkrém közül a gyümölcstartalom és a cukortartalom pontozása alapján az All in natural food eper jégkrém és az Anjuna eper&mangó jégkrém végzett fej-fej mellett az élen. Mindkét magyar cég terméke kiemelkedően magas gyümölcstartalommal rendelkezik: az All in natural food termék 42% epret, míg az Anjuna összesen 49% gyümölcsöt tartalmaz. Ezen termékek nem tartalmaznak mesterséges aromát és felesleges adalékanyagokat, ráadásul környezetbarát papír csomagolásban kaphatók, és vegánok. Az All in natural food jégkrém semmilyen hozzáadott cukrot nem tartalmaz (helyette almakivonatot használnak), míg az Anjuna termékében nádcukor, valamint bio rizstej található. A 3-4. helyen a Gelato Italiano eper sorbet-i végeztek, a 30% feletti gyümölcstartalomnak és az üveg csomagolásnak köszönhetően, azonban pontot veszítettek mesterséges aroma és adalékok felhasználása miatt. Érdemes megemlíteni, hogy a Ledo jégkrémeiben marha zselatint is találtak, míg mindkét Magnum termék a sor végén kullogott, a pálcikás kivitel a 31g-os cukortartalmával, a poharas pedig a rengeteg adalékanyag miatt.
Szendvicsjégkrém, házilag
Cukor és egyéb édesítőszerek: a rejtett kalóriák
A jégkrémek állandó összetevője a cukor, amely sok esetben az összetevők listájában a víz vagy tej után a második helyen szerepel. A glükóz-fruktóz szirup, vagy glükózszirup szintén több termékben jelen volt. Ezeket az összetevőket nem jelenlétük, hanem az össz cukortartalom alapján értékelték, hiszen a szervezet szempontjából a teljes mennyiség az érdekes, még akkor is, ha egy része a felhasznált gyümölcsökből származik.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) dobozos vaníliás jégkrémeket tesztelt, és jelölési hiányosságokat talált több terméknél. Egy esetben élelmiszer-ellenőrzési bírságot is ki kellett szabni, mivel édesítőszer jogszerűtlen használatát tapasztalták. Utóbbi kizárólag csökkentett energiatartalmú vagy hozzáadott cukor nélküli termékhez adható, a kifogásolt készítmény azonban cukrot is tartalmazott. A gyártó körülbelül 300 ezer forintos bírságra számíthatott. A vizsgálat során felállították a jégkrémek kedveltségi rangsorát is, ahol meglepő eredmény született: a Tesco vaníliás jégkréme a Häagen-Dazst és a Carte D'Ort is jócskán megelőzve végzett az első helyen, míg a második a Lidlben kapható Gelatelli Bourbon vaníliás jégkrém lett, a harmadik pedig a Tesco Value vaníliajégkrém.
Adalékanyagok és azok hatásai
Alapvető összetevő az emulgeálószerek és a stabilizáló anyagok csoportja is. Az a szerepük, hogy a termékek zsíros jellegű összetevői (tejzsír, kakaóvaj) csomósodás nélkül elkeverhetőek, emulgeálhatóak legyenek, így a jégkrémek hosszabb távon megőrizzék kedvező állagukat. A leggyakrabban alkalmazott emulgeálószer a zsírsavak mono- és digliceridjei (E 471), amely nem tekinthető veszélyesnek.
Vannak azonban olyan összetevők, amelyeket nem árt fenntartással kezelni. Ilyen például a poliglicerin-poliricinoleát (E476) emulgeálószer, amely állatkísérletekben nagy mennyiségben vese- és májnagyobbodást okozott - egy termék tartalmazott ilyet. A szentjánoskenyérmag-liszt (E 410) és a guargumi (E412) pedig allergizáló hatású összetevők. Ezeknek az adalékanyagoknak a jelenlétére mínusz pontokat adtak az értékelés során. Csupán 7 termék nem tartalmaz mesterséges aromát.
A legtöbb jégkrém színét színezékek adták, azonban ezek biztonságosnak tekinthető, természetes eredetű anyagok: céklavörös (E 162), karotin (E 16a), esetleg cékla-, vagy bodzalé. Fontos megjegyezni, hogy az E szám az adalékanyag „rendszámtáblája”, azonosítója, nem maga az anyag neve. A NÉBIH ellenőrzése során egy esetben olyan színezék (E110, narancssárga) jelenlétét mutatta ki a laboratórium, amely nem szerepelt a termék jelölésén. Sajnos jégkrémeknél is előfordulhat egy kis becsempészett pálmaolaj. Vizsgálataik során két terméknél találták meg az összetevők között, a tölcséres Gelato Italiano eper-vanília, amúgy tej- és gluténmentes jégkrém tölcsérének összetevői között, illetve a Big Milk eper-vanília-csokoládé jégkrémben.
Jelölési hibák és fogyasztói tájékoztatás
A Nébih vizsgálatában 18 jégkrémből 4-nél találtak jelölési hiányosságokat. A leggyakoribb hiba az volt, hogy a jelölésen nem tüntették fel a termék nettó mennyiségét, azaz a tömegét. A jelölési szabályoknak megfelelően tömegegységben - vagyis kilogramm, vagy gramm - kell kifejezni a szilárd termékek mennyiségét, azonban több jégkrémnél a mennyiség csak térfogategységben volt feltüntetve, amely alapján a fogyasztók nem tudják a termékeket összehasonlítani. Ezen kívül egy jégkrémen nem a nap/hó/év dátumjelölési sorrend volt feltüntetve.
Az ellenőrzések során egy tejes jégkrém növényi zsírt tartalmazott, amely nem felelt meg a Magyar Élelmiszerkönyvi előírás azon követelményeknek, hogy a tejes jégkrém zsír- és fehérjetartalma csak tejeredetű lehet.
Mikrobiológiai és hőmérsékleti ellenőrzések
A 2012-es szezonális ellenőrzések során a fagylaltot forgalmazó vendéglátóhelyeket vizsgálták, összesen 100 mintát elemeztek mikrobiológiai és kémiai irányban. Mikrobiológiai kifogásoltságot nem találtak, ami alátámasztja azt az ellenőrzési tapasztalatot, hogy a fagylalt forgalmazás technikai feltételei az utóbbi időben sokat javultak. További javulás tapasztalható a kanálöblítő berendezések korszerűsítése terén is, mert ritka az állóvizes adagolókanál öblítés, és az átfolyó rendszerű adagolókanál öblítőket egyre több helyen felváltják a vízsugárral öblítő, élelmiszerbiztonsági szempontból előnyösebb berendezések.
A kémiai vizsgálatok során egy porfagylaltból készült fagylalt késztermék esetében a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-94-/36. számú előírásában megengedett színezék tartalmat 158%-kal meghaladó színezék jelenlétet mutatott ki a laboratórium.
A fagylalt ellenőrzés szerves része a termék hőmérsékletének helyszíni mérése. Jogszabály szerint a fagylalt pultban a termék hőmérséklete -8 C-nál nem lehet magasabb. A jégkrémek egyik legfontosabb tulajdonsága a megfelelő tárolási hőmérséklete. Ha nem megfelelő hőmérsékleten tárolják a jégkrémet, nemcsak érzékszervi tulajdonságai változnak meg, hanem romlási folyamat is megindulhat. Az ellenőrzések során a tárolási hőmérséklet minden alkalommal ellenőrzésre került.
Környezettudatosság és csomagolás
A legtöbb jégkrém műanyag csomagolású. Az értékelésben plusz 5 ponttal díjazták, ha üveg vagy papír csomagolással kívánja a gyártó jelezni, hogy számára fontos a környezettudatosság. Ez a szempont is egyre inkább befolyásolja a fogyasztók döntéseit, és a gyártók is igyekeznek megfelelni a fenntarthatósági elvárásoknak.
Az érzékszervi bírálat szempontjai
A hatóságok által végzett kedveltségi vizsgálatok során az alábbi szempontokat értékelték az érzékszervi bírálat során:
- Szín: Fajta- és ízesítésre jellemző, tetszetős, hibátlan színű. Enyhe eltérés (kevésbé tetszetős, kissé színezett vagy fakult, hajszálrepedezett bevonat, de jellegzetes, ép alakú), vagy erősebb eltérés (fakult vagy a fajtára kevésbé jellemzően túlszínezett, foltos, elszíneződött, természetellenes színű, erősen deformált, töredezett, hiányos bevonat).
- Állag: Vaj-, illetve krémszerű, sima, nem túl olvadékony. Csomóktól, jégkristályoktól mentes. Enyhe eltérés (néhány csomót, jégkristályt tartalmaz), vagy erősebb eltérés (több csomót, jégkristályt tartalmaz, szivacsos, tömör vagy tapadó, gumiszerű állagú, inhomogén (átkristályosodott), nyúlós, olvadt, nem alaktartó).
- Illat: Fajta- és ízesítésre jellemző, kellemes. Enyhe eltérés (jellegzetesnél valamivel gyengébb vagy erősebb, nem egészen harmonikus vagy telt íz, tiszta, de túl aromás vagy a jellegzetesnél gyengébb, nehezen azonosítható íz), vagy erősebb eltérés (nem harmonikus, túl erős aroma íz vagy a jellegzetesnél lényegesen gyengébb, üres nehezen felismerhető íz, enyhe, nem kellemetlen mellékíz).
- Íz: Fajta- és ízesítésre jellemző, kellemes, harmonikus, telt íz.
- Idegen anyag: Az idegen anyag (pl. szőrszál, por) jelenléte természetesen azonnali kizárást jelent.
A vizsgált termékek közül 23 termék 5 pontot, 12 termék 4 pontot, 13 termék 3 pontot, 2 termék 2 pontot és egyetlen termék kapott 1 pontot az érzékszervi bírálat eredményeképpen.