Az elmúlt évtizedekben a táplálkozási szokások jelentős változásokon mentek keresztül, és egyre többen választják etikai, környezetvédelmi vagy egészségügyi okokból a húsmentes életmódot. Ezzel párhuzamosan nő azoknak a családoknak a száma is, akik gyermekeiket is vegetáriánus vagy vegán étrenden nevelik. Míg felnőttek esetén a szigorú vegán étrend is biztonsággal folytatható megfelelő odafigyeléssel, addig a gyermekek fejlődő szervezetére gyakorolt hatásairól szóló viták intenzívebbé váltak. A gyermekek megfelelő testi és szellemi fejlődésének biztosítása érdekében fokozott odafigyelést kíván a szülők részéről egy ilyen táplálkozási forma bevezetése. Jelen cikk célja, hogy részletesen bemutassa a vegetáriánus és vegán étrend gyermekkorban felmerülő potenciális hátrányait és azokat a táplálkozási szempontokat, amelyekre különös figyelmet kell fordítani a hiányállapotok megelőzése érdekében.
Vegetáriánus és vegán étrend: Alapvető különbségek és definíciók
A „vegetáriánus” és „vegán” kifejezések gyakran összemosódnak a köztudatban, pedig jelentős különbségek vannak közöttük. A vegetáriánusok nem fogyasztanak húst, beleértve a halat is. Ezen belül is több irányzat létezik:
- Lakto-vegetáriánusok: Húst nem, tejet és tejtermékeket viszont fogyasztanak.
- Ovo-vegetáriánusok: Húst nem, tojást viszont fogyasztanak.
- Ovo-lakto vegetáriánusok: Tejet, tejterméket és tojást is fogyasztanak, miközben húst mellőznek. Ez az étrend, melyet a forrás is említ, mint „jól kiegyensúlyozott étrend tojásból, tejtermékekből és növényi anyagokból készült ételekből áll”, lényegesen több esélyt ad a megfelelő tápanyag bevitelre, mint a szigorúbb vegán étrend.
- Vegánok: Nem esznek semmilyen állati terméket, így tejet, tejterméket, tojást sem, és sokan mézet sem. Kizárólag növényi eredetű táplálékokat fogyasztanak: zöldségeket, gyümölcsöket, gabonákat, magvakat, hüvelyeseket, fűszereket, gyógynövényeket, növényi tejeket, növényi zsíradékot, gombákat.
Fontos megkülönböztetni a növényi alapú étrendet a „predán” táplálkozástól is, amely rendszeresen fogyaszt húst és/vagy ehhez képest kevés zöldséget/gyümölcsöt. A predán étrend indoka a megszokás, a jelenlegi általános társadalmi normák, családi hagyományok, a tudományos eredmények félrevezető, elfogult propagandái, az állatok életének a lebecsülése, valamint az a tény, hogy az élelmiszeripar túlkapásai a színfalak mögött zajlanak. A növényi étrend nem húsevő ellentéte, hiszen minden húsevő fogyaszt növényeket is, és többnyire a húsfogyasztás gyakorisága csupán a különbség.
Hivatalos álláspontok és kritikájuk: Elégséges-e a bizonyíték?
Az Academy of Nutrition and Dietetics (AND) és az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) álláspontja szerint „a megfelelően összeállított vegetáriánus és vegán étrend minden életszakaszban megfelelő, beleértve a várandósságot, a szoptatást, a csecsemőkort és a gyermek-, valamint a tinédzserkort”, és „segíthet bizonyos betegségek megelőzésében és kezelésében”. Az ajánlás lényege, hogy a vegetáriánusok a húst és a halat szójával és egyéb hüvelyesekkel, tejtermékekkel és tojással helyettesítsék. Azonban az alábbi tanulmány azt állítja, hogy a fent említett intézmények nem veszik figyelembe azokat a közvetlen és közvetett bizonyítékokat, melyek szerint a vegetáriánizmus súlyos kockázatokkal járhat a magzat és a kisgyermek agyi és testi fejlődésére nézve. Nem állítható ki határozottan, hogy a vegetáriánizmus vagy a vegánizmus biztonságos lenne a gyerekeknek.
A kritikák szerint a felnőtt vegetáriánusokon és vegánokon végzett hosszútávú epidemiológiai vizsgálatokból az derül ki, hogy bár bizonyos betegségek ritkábban fordulnak elő vegetáriánusoknál, az összhalálozásban nincs különbség a mindenevők és a vegák között. Ami nem túl meggyőző a tekintetben, hogy ezek az étrendek olyan egészségesek volnának, hiszen a nyugati étrenden élő „vegyes” táplálkozás folytatók egészségi állapota katasztrofális. A gyerekekkel kapcsolatban sokkal kevesebb, a húsmentes étkezés mellett szóló érv van. A jelen tanulmány fókuszában a vegetáriánizmus és a vegánizmus gyerekekre való egészségügyi hatásai állnak, a fogantatástól a növekedési periódus végéig. Nem állítja, hogy ezen táplálkozási módok egészségtelenek lennének, csupán azt vizsgálja, hogy valóban van-e elegendő létező bizonyíték ilyen hivatalos ajánlások megfogalmazásához.
A várandósság alatti vegetáriánizmus és a nemek aránya
Az AND álláspontja a várandósság alatti vegetáriánizmusról megjegyzi: „Limitált kutatás indikálja, hogy ahol megfelelő az élelmiszer ellátás, ott a vegetáriánus terhességek időtartama és a csecsemők születési súlya ugyanolyan, mint a nem-vegetáriánusoké.” Azonban ez a bizonyítékok nem teljeskörű összefoglalása. A legtöbb populációban a hím és nőnemű újszülöttek aránya körülbelül 105:100. A hímnemű magzatok érzékenyebbek a környezeti stresszhatásokra, ezért ott gyakoribb a szelektív spontán vetélés. Az alultápláltság például kifejezetten összefüggésbe hozható a nemek megváltozott arányával.
A várandósság alatti vegetáriánizmus egészségességének egyik lehetséges tesztje annak a vizsgálata, hogy vajon kihat-e az újszülöttek nemi arányára. Ha egészséges, akkor vagy semmilyen hatást vagy a két nem kiegyensúlyozottabb arányát kell találnunk; ha egészségtelen, akkor a vegetáriánizmus tovább rontja a két nem arányát. Egy 6000 állapotos brit nő körében végzett vizsgálatból, akiknek az 5%-a volt vegetáriánus, az derült ki, hogy ez jelentősen megváltoztatta az újszülöttek nemi arányát. Míg a mindenevők körében 106:100 volt a fiú és a lány újszülöttek aránya, addig a vegetáriánusoknál 81,5:100. Ez azt jelenti, hogy a vegetáriánusoknál 23%-kal kisebb esély van a fiúk születésére. Ismervén a környezeti stressz, beleértve az alultápláltság és a fiú utód kisebb születési esélye közötti összefüggést, az egyik lehetséges magyarázat, hogy a vegetáriánizmus megnöveli a spontán vetélés esélyét, különösen a fiúmagzatok esetében.
Fehérjebevitel és esszenciális aminosavak gyermekkorban
A gyermekkori fejlődés során a szervezetnek magas a tápanyagigénye a testsúlyhoz képest. A fokozott energiaszükséglet tápanyagdús ételekkel fedezhető a legjobban. A fehérjebevitel biztosítása kiemelten fontos. Dr. Lengyel Boglárka gyermekorvos szerint „Volt egy erős egyetemi képzés, ahol a fejünkbe verték, a gyerekeknek húst, tejet és tejterméket kell enniük. Ez volt a fő vonal: hús és tej. Az összes esszenciális aminosav egyetlen falatban.” A mai orvoslásban azonban árnyaltabb a kép.
A növényi fehérjék többsége biológiailag nem teljes értékű, azaz hiányzik belőlük egy-egy esszenciális aminosav. Az esszenciális aminosavakat a szervezet nem tudja előállítani, ezért étellel kell felvenni. Habár a növények is gazdagok esszenciális aminosavakban, nem feltétlenül van jelen mindegyik megfelelő mennyiségben egy-egy növényben. Azonban több növény egyidejű, vagy legalább 2 napon belüli fogyasztásával (komplettálással) minden esszenciális aminosavat megkaphat a szervezet hús nélkül is. Példaként említhető a lencsefőzelék barna rizzsel, vagy a hummusz teljes kiőrlésű kenyérrel. Kisgyermekeknél különösen lényeges a változatosság, és az étrend napi szinten tartalmazzon többféle fehérjeforrást, mert egyoldalú étrend mellett könnyen alakulhat ki hiány.
A csecsemők fehérjeigénye 1 éves korig 1,1-1,3 gramm/testtömeg-kilogramm/nap, 1-3 éves korú kisgyermekeknél 0,9-1,1 gramm, 4-10 éves kor között 0,9 gramm, 11-18 év között 0,8-0,9 gramm testtömeg-kilogrammonként naponta. Vegán gyermekeknél az értékeket 10-15%-kal meg kell emelni, mivel a növényi fehérjék emészthetősége alacsonyabb az állati eredetű fehérjékhez képest.
A gyermekorvosok tapasztalata szerint az állati étrend fehérjetartalma nagyobb, így a vegyes étrend esetén nagyobb eséllyel optimális a fehérjefelvétel, mint vegán étrendet folytatóknál. Ráadásul az állati fehérjék nagyobb arányban tartalmaznak esszenciális (létfontosságú, a szervezetünk által elő nem állítható) aminosavakat. A növényi alapanyagok előnyben részesítésével éppen egy olyan időszakban mérséklődik a fehérjefelvétel, amikor a test és izomtömeg növekedéséhez erre nagy szükség lenne. Az alacsony fehérjefelvétel az izmok fejlődésére lehet kedvezőtlen hatással.
Kritikus mikrotápanyagok: B12-vitamin, vas, cink, kreatin, taurin és omega-3 zsírsavak
A növényi alapú étrend egyik legnagyobb kihívása gyermekkorban a megfelelő mikrotápanyag-ellátottság biztosítása.
B12-vitamin:A B12-vitamin szinte kizárólag állati eredetű élelmiszerekben található meg. A kobalamin a DNS és fehérje szintézis folyamatában, metionin szintézisben, az agy, a központi idegrendszer és a vérképzés folyamatában vesz részt. Hiánya idegrendszeri károsodáshoz, fejlődési elmaradáshoz és vérszegénységhez vezethet. A gyermekkori B12-hiány következménye az agyi és testi fejlődésre nézve szerteágazó és súlyos, akár visszafordíthatatlan is lehet, például gyengébb kognitív fejlődés/iskolai teljesítmény, depresszió, gyengeség, fáradtság, idegkárosodás. A vegán anyák szoptatott csecsemői ugyancsak a kockázati csoportba tartoznak.
A felnőtt vegetáriánusok 26%-a, a vegánok 52%-a, a mindenevők 1%-a esik abba a kategóriába, ahol a B12-vitaminhiányt a 156 pmol/L alatti eredményként tekintik. Ráadásul a vizsgálatban résztvevők átlagon felüli tudatossággal rendelkeztek a táplálkozást illetően, tehát az átlag vegetáriánusoknál ennél rosszabb eredmények várhatók. A B12-vitamin táplálékkiegészítőként való pótlására odafigyelőknek körülbelül megegyezett a vérszintje a mindenevőkével, de a vegánoknak még a pótlással együtt is alacsonyabb volt a B12-szintjük. Vegán étrend esetén a pótlása kötelező. Vegán gyermekeknél az első naptól kezdve étrend-kiegészítő formájában, orvosi kontroll mellett adagolni kell. A dúsított élelmiszerek (pl. növényi tejek) önmagukban nem elegendőek. A napi B12-vitamin-szükséglet 0-1 éves csecsemőknél 0,4-0,5 µg, 1-3 év között 0,9 µg, 4-8 év között 1,2-1,8 µg, 9-13 év között 1,8-2,4 µg, 14 éves kor fölött 2,4 µg. A felszívódás hatékonysága miatt a heti egyszeri nagy dózisú pótlás (pl. 500-1000 µg hetente egyszer) gyakran biztonságosabb és praktikusabb is vegán gyermekeknél, mint a napi apró adagok kiszámolása.
Vas:A vas az oxigén és elektrontranszportért felelős, alkotórésze a hemoglobinnak, így hiányában vérszegénység alakul ki. A vashiány a feldolgozási sebesség, a tanulási képesség és a memória zavaraihoz vezet. A vasbevitel szintén kritikus pont. Növényi források (például hüvelyesek, tökmag, szezámmag, köles, sötétzöld leveles zöldségek, aszalt sárgabarack, dúsított gabonapelyhek) tartalmaznak úgynevezett nem-hem vasat. Azonban a húsban található vas (ún. hem-vas) jóval nagyobb arányban hasznosul. Az AND elismeri, hogy a vegetáriánus diéták magas fitáttartalma ronthatja a vas- és a cink felszívódást, valamint, hogy a növényi nem-hem vas biohasznosulása rosszabb, mint a húsból, belsőségekből származó hem vasé.
A legtöbb vegetáriánus több vasat fogyaszt, mint a mindenevők, vérükben mégis jóval alacsonyabb koncentrációban található meg ez a fontos elem. A felszívódás többszörösére javítható C-vitaminban gazdag ételek egyidejű fogyasztásával (gyümölcsökkel, zöldségekkel), de bizonyos tápanyagok (például gabonákban lévő fitátok és a tea) gátolhatják a felszívódást. A vegetáriánusoknak mintegy kétszer annyi vasat kell elfogyasztaniuk, mint a mindenevőknek, hogy a felszívódott vas mennyisége azonos legyen. A vashiányos anémia nem több a vegetáriánusok között (Am.J.Clin.Nutr. 1994.), de a vasvesztés jelentős krónikus gyulladások, erős menstruációs vérzés, fehérjehiány, vagy daganatok esetén. Lányoknál a menstruációval elvesztett vas pótlásának forrásai apadnak el a vegánizmussal.
Dr. Balogh Andrea gyermekorvos hangsúlyozza, hogy a fő vasforrás a hús, de kaphatóak vassal dúsított gabonapelyhek, vagy a Krauter Blut szirup kiváló vasforrás, melyet megelőzési célzattal is kaphat a kicsi. A vas felvétele nagyban függ a vékonybél flóra és működés épségétől, a táplálékkal elfogyasztott vitaminok (C), citromsav, szerves savak és flavonoidok egyidejű jelenlététől.
Cink:A várandósság alatti cinkhiány megnöveli a koraszülés kockázatát. A hüvelyesekben, különösen a szójában sok fitát van, ami jelentősen gátolja az ásványi anyagok, köztük a cink felszívódását.
Kreatin:A kreatinhiányt ritkán említik a vegetáriánizmus következményei között. A kreatin központi szerepet játszik az energiaháztartásban, az ATP szintézisben. Létezik azonban egy kevéssé ismert bizonyíték arról, hogy a kreatin fontos szerepet játszhat a kognitív funkciókban. Egy dupla vak, placebo kontrollált vizsgálatban azt találták, hogy egy hathetes szájon át történő kreatin pótlás szignifikánsan javított a vegetáriánus tesztalanyok fluid intelligencia és memória eredményein. A teszt- és a kontrollcsoport eredményei között hatalmas volt a különbség. Egy fiatal finnek részvételével történt vizsgálatban a kutatók megmérték az alanyok vizeletének kreatinin koncentrációját, ami a kreatin egyik bomlásterméke. Érdekes módon, szignifikáns összefüggést találtak a gyermekkori kreatinin szint és a 20 évvel későbbi keresetük mértéke között. A kreatint felvenni elsősorban húsokból és halakból lehet. Ugyanakkor a kreatint a szervezet is elő tudja állítani argininből és glicinből. Egészséges felnőtt esetén mindkettő aminosavat elő tudja állítani a szervezet, tehát nem esszenciálisak.
Taurin:A taurin számos sejtszintű funkciót tölt be: központi szerepe van az idegingerületeket átvivő sejteknél, a központi idegrendszer fejlődésében, a sejtmembránok strukturális épségének, a kalcium szállításának és egyensúlyának fenntartásában. A vegetáriánusoknak, de különösen a vegánoknak alacsony a taurin bevitele. A csecsemőkori alacsony taurinszint negatívan befolyásolhatja az agyfejlődést. Egyes kutatók szerint az anyatej idegrendszeri fejlődésre tett pozitív hatásáért a taurintartalma felel. Ha ez így van, akkor a vegetáriánus anyák alacsony taurintartalmú anyatejét fogyasztó csecsemők számára kockázatot jelent az idegrendszeri fejlődésben.
Omega-3 zsírsavak (EPA és DHA):A vegánok semennyi EPA-t és DHA-t nem fogyasztanak, és a vegetáriánusok is csak keveset. Vérszintjük jóval alacsonyabb, mint a mindenevőké. A DHA nélkülözhetetlen az agy és a retina fejlődéséhez, különösen az első két életévben. (Az agy szárazanyagtartalmának 25%-a DHA -kéne, hogy legyen.) Mind a DHA, mind az EPA hiánya a legkülönbözőbb neurokognitív rendellenességgel mutat összefüggést, mint pl. a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD), a diszlexia, a diszpraxia és az autizmus spektrum rendellenességek. A megfelelő ómega-3 ellátottság jó irányba befolyásolja a terhesség kimenetelét és bizonyos krónikus betegségek kockázatát. A fejlett országokban jelenleg járványszerűen terjed a depresszió a fiatalok körében. Az EPA kiegészítés szignifikáns mértékben javít a depresszió tünetein. Egy közelmúltban készült meta-analízisben összefüggést találtak az alacsony halfogyasztás és a depresszió között. Empirikus bizonyítékok vannak rá, hogy a vegetáriánizmus összefügg a depresszióval és fiatalkori öngyilkossági gondolatokkal.
A halak fogyasztásának hiánya miatt az agyi, idegrendszeri és látásfejlődéshez kulcsfontosságú EPA és DHA zsírsavak szintje alacsony lehet. Algaolaj-kapszula (közvetlen DHA-forrás), lenmagolaj, diófélék, chiamag omega-3-zsírsav-tartalma magasabb, ezért ezeket rendszeresen adni kell a gyermekeknek. Gyermekkorban általában 100-250 mg/nap DHA-bevitel javasolt. Az általános étkezésben mind az állati, mind a növényi termékek omega 3 zsírsavakban szegények. A húsok közül kivétel a tengeri és folyami halak és rákok egy része (hering, tonhal, lazac, angolna, pisztráng, busa, makrela), a növények közül pedig kivétel bizonyos növények olajai (lenolaj, kenderolaj, repceolaj, dióolaj, szójaolaj, búzacsíraolaj). Sem a predánok (húst is fogyasztók) nem fogyasztják elegendő mennyiségben a felsorolt halakat, sem pedig a vegetáriánusok/vegánok a felsorolt olajokat. Tehát mindkét táplálkozási forma számára fontos a kiegészítés.
Kalcium és D-vitamin:A kalcium biztosítása nagyon fontos a csontfejlődés csúcsidőszakában, a tejtermékek hiányában pedig könnyen kihívássá válhat. Dúsított növényi italok, szezámmag, mandula, tofu és bizonyos zöld leveles zöldségek (például brokkoli) segíthetnek a megfelelő bevitel elérésében. Hasonlóan fontos a D-vitamin, különösen a téli hónapokban, amikor a napfényes órák száma csökken. Mivel a D-vitamin segíti a kalcium beépülését, ezért pótlása kiemelten fontos: 0-1 éves korú csecsemőknek napi 400-500 NE D-vitamin adása kötelező, 1 éves kor fölött 600-1000 NE mennyiségben javasolt. Az alacsony energiafelvétel csökkenő fizikai teljesítménnyel járhat, de mivel az agy energiaellátása is romlik, a tanulmányi eredmények is romolhatnak. A kalciumhiány szintén kedvezőtlen hatással van az izommunkára és a csontok fejlődésére.
Jód:A jód hiánya befolyásolhatja a pajzsmirigy működését és a gyermek szellemi fejlődését. A tengeri halak fogyasztásának hiánya miatt javasolt a jódozott só használata, vagy a tengeri algák (mértékkel történő) beépítése az étrendbe.
Hormonális és egyéb élettani hatások
A táplálkozás nem csupán a mikrotápanyagok bevitelén keresztül, hanem szélesebb körű élettani mechanizmusokon keresztül is befolyásolja a fejlődést.
Fitoösztrogének és a szaporítószervek fejlődése:A fitoösztrogének, különösen az izoflavonok magas koncentrációja található a hüvelyesekben, különösen a szójában. A mindenevőkkel összehasonlítva a vegetáriánusok és a vegánok vérében nagyon magas a fitoösztrogének szintje. Míg felnőtteknél ennek lehetnek pozitív hatásai, addig gyerekeknél komoly aggályokra adhat okot. Állatkísérletekből kiderül, hogy a fejlődés kritikus szakaszaiban belepiszkálni az ösztrogén egyensúlyba „számos módon lehet negatív hatással az egészségre, pl. a petefészkek, a méh, a tejmirigyek, a prosztata malformációja, korai pubertáskor, csökkent termékenység és megzavart agyi szerveződés.” A vegetáriánus anyák fiúgyermekei körében három és félszer olyan gyakoriak a deformált genitáliák, ami a magas fitoösztrogén fogyasztással hozható összefüggésbe.
Fitátok és ásványi anyagok felszívódása:A hüvelyesekben, különösen a szójában sok fitát van, ami jelentősen gátolja az ásványi anyagok felszívódását. Ez a vas- és a cinkhiányt súlyosbíthatja, melyeknek kétségbeejtő következményei lehetnek a magzatoknál és gyerekeknél.
Tejtermékek és egészségügyi problémák:Az ajánlások szerint a tejtermékek és a hüvelyesek (különösen a szója) és a tojás bármilyen káros mellékhatás nélkül ajánlható a hús pótlására. Azonban vannak kételyek ezzel kapcsolatban. A hús tejjel való helyettesítésére csupán egy vizsgálat született kenyai gyerekek körében. Két és negyed év után a Hús-csoportnál voltak a legjobbak az eredmények növekedés, intellektuális képességek, iskolai teljesítmény és szociális viselkedés terén, míg a Tej-csoportnál a legrosszabbak, jelentősen a másik három csoport alatti értékekkel (a Kontrollcsoportot is beleértve). A Hús-csoport előnyeit a B12-vitaminnak, valamint a jobban felszívódó vasnak és cinknek tulajdonítják. A Tej-csoport gyenge eredményei a magas kazein- és kalcium tartalom miatt lehetnek, ami gátolja a vasfelszívódást, ami pedig nélkülözhetetlen az optimális kognitív teljesítményhez.
A nyugati étrend magas tejtermék tartalma és az ebből fakadó hiperinzulinémia lehet az akné járványos terjedésének egyik oka. Ellentétben azzal a sokat hangoztatott állítással, miszerint az étrendnek nincs köze az aknéhoz, rengeteg bizonyíték van rá, hogy ennek éppen az ellenkezője igaz. Azokban a közösségekben, amelyekben nem terjedt el a nyugati típusú táplálkozás, nincs akné. A kitavai nép körében például egy svéd orvos/kutató 1200, 10 és 25 év közötti fiatalt vizsgált meg és egyetlenegynél sem talált aknét. A paraguay-i Achék körében tett vizsgálódás ugyanilyen eredményt szült. A nyugati táplálkozásra áttért dél-amerikai indiánok körében ugyanakkor gyakori az akné, tehát a jelenségnek nem genetikai magyarázata van. Hús helyett tejet ajánlani egy olyan problematikához vezethet, amely a depresszió és az öngyilkosság előfordulásának gyakoribbá válását okozhatja a fiatalok körében. Dr. Lengyel Boglárka gyermekorvos is megerősíti, hogy a krónikus gyulladásos és allergiás betegségek hátterében a fajidegen fehérjék forszírozott bevitele áll, és „a tehéntej pedig fajidegen fehérje az ember számára”.
Krónikus betegségek és gyulladások: Az omega-6 és omega-3 arány jelentősége
A vadászó-gyűjtögetők körülbelül 1:1 arányban fogyasztanak ómega-6 és ómega-3 zsírsavakat, míg a nyugati ember kb. 15:1 vagy még magasabb arányban. Bizonyos vizsgálatok szerint ez a felborult arány krónikus szisztémás gyulladáshoz vezet, ami potenciálisan az autoimmun betegségek kialakulásához, illetve romlásához vezethet. Azoknál a népeknél, ahol jobb a két zsírsav aránya, kevésbé gyakoriak az autoimmun betegségek, mint például a gyulladásos bélbetegségek. Lehetséges, hogy a vegetáriánusoknál az alacsony EPA és DHA és a magas ómega-6 bevitel együttesen növeli meg bizonyos autoimmun betegségek, pl. a Crohn betegség, a fekélyes kolitisz, a pszoriázis, valamint a lupusz kialakulását gyermek- és fiatalkorban.
Emésztőrendszeri sajátosságok és a "fehérjemérgezés"
Az emberi emésztőrendszer, fogazat és bélflóra vegyes táplálkozásra alkalmas. Az anatómia nem zárja ki a vegán étrendet, főként nem a vegetáriánus étrendet, és semmilyen kényszerszerűséget nem tartalmaz arra vonatkozólag, hogy mindenképp fogyasztania kéne húsételeket, tehát a predán étrendet. Az ember megemészti a húst, de növényi ételek nélkül nem képes működni. A hús rostmentes, ezért a bélmozgást, kiürülést akadályozza. Az embernek sok rostra és antioxidánsra van szüksége a növényekből. A 4,5 m hosszú emésztőrendszere csak akkor működik megfelelően, ha elegendő növényi anyag van benne, vagyis a rostok előmozdítják a spontán bélmozgást.
A civilizált ember nem fehérjehiányban, hanem fehérjemérgezésben szenved! Dr. Lengyel Boglárka praxisában végzett székletvizsgálatok azt mutatták, hogy a mai ember folyamatos állati fehérje fogyasztása megváltoztatja a baktériumflórát a rothasztó baktériumok irányába (clostridiumok, esherichia coli stb.). Ezek a baktériumok azután nagyon nehezen távolíthatók el a bélrendszerből, még akkor is, ha az étrendjét változtatja. A rothadó flóra fokozza a gyulladásos tevékenységet, és krónikussá válása esetén csökkenti az immunaktivitást. Kijelenthető, hogy a felnőtt ember szervezete nem tudja feldolgozni, már felszívni és alaposan megemészteni sem a bejuttatott nagy mennyiségű állati fehérjét, és az részleges lebomlása, bakteriális folyamatok révén számtalan a szervezetre káros anyagcsere-terméket, toxint termel, amely gátja a gyógyulásnak. Összességében tehát elmondható, hogy a változatosan összeállított növényi élelmiszerek bőven ellátják az emberi szervezetet megfelelő minőségű és mennyiségű aminosavakkal, és bár gyermekkorban vagy terhesség idején tanácsos a vegán étrendet kiegészíteni tejtermékekkel, a felnőtt élet egyéb részében az állati fehérjék inkább ártanak, mint használnak az embernek.
Élelmiszeripari adalékok és minőségi szempontok
A húsok állásakor keletkeznek putreszcin, kadaverin, ammónia stb. A húsok azonban nem csak a konyhában állhatnak, hanem az emésztőrendszerünkben is állnak, miközben több kilogrammnyi baktérium telepedik rájuk egy a szobahőmérsékletnél jóval magasabb kb. 38 °C fokon. Így manapság a ptomainok közé sorolják nem csak a hús sejtjeiből keletkező mérgező lebomlási termékeket, hanem a húsra telepedő rothasztó baktériumok által termelt toxinokat is.
A nagyüzemi állattartás rendkívül elvetemült módszerei mellett az állatok sokkal inkább megbetegszenek, mint a szabad állattartás mellett. A beteg állatokat kémiai gyógyszerekkel (antibiotikumokkal, szteroidokkal, hormonokkal) kezelik, hiszen az egyetlen cél, hogy eljussanak a levágásukhoz szükséges testsúlyba, fizikai állapotba bármi áron is. Ezek a gyógyszerek a húsban jelen vannak. Természetesen a növényvédelem és növények termesztése során is kerülnek a növényekbe kémiai anyagok, de ezek mennyisége és szervezetre való ártalmassága még mindig enyhébb, mint az állatok esetén használt gyógyszerek.
A "vegán junk food" paradoxona és a tájékozottság jelentősége
Fancsikai Eszter, gyakorló vegán anyuka rámutat egy érdekes jelenségre: „Vicces, hogy ha valaki ketchupos virslis kenyeret ad a gyereknek, az senkinek nem furcsa; az viszont igen, ha a gyerek spenótos, banános, hántolt kendermagos, mogyoróvajas, bogyós gyümölcsös turmixot iszik uzsonnára.” Ez is rávilágít arra, hogy a tudatosság nem csupán a hús elhagyását jelenti. Fancsikai Eszter hangsúlyozza, hogy „nemcsak a növényi étrendről nincs fogalmuk az embereknek, hanem az egészséges étrendről sem.”
Dr. Lengyel Boglárka szerint egy félreértést mindenképp érdemes eloszlatni: attól, hogy valaki vegán, még egyáltalán nem biztos, hogy egészséges ételeket eszik. „Lehet vegán kekszet enni sült krumplival és kólával. Ezek mind vegánok, de nem egészségesek. Sőt, lehet vegán szendvicskrém-kutyulékot enni megnevezhetetlen alapanyagokból, amelyek növényiek ugyan, de semmi közük az egészséges ételhez. Az olajban sült zöldség is vegán, mégis az extra mennyiségű olajtartalma miatt kifejezetten egészségtelen. Szóval a vegánság sem megy eszetlenül.”
A teljes értékű vegán étrend nem tartalmaz ún. raffinált élelmiszereket: fehér lisztet, fehér cukrot, félkész élelmiszereket, konzerveket, porokat. Kerüli a mirelitet, kevésbé hőkezeli az ételeket. Kevesebb sót használ, nem használ káliumozott sót, csak konyhasót, vagy tengeri sót. Élő táplálék az, melynek kémiai struktúrája energetikája még nem károsodott. Élő zöldség, gyümölcs, melyet frissen szednek. Élő a veremben eltartott. Élő a teljes mag, melyet csak felhasználás előtt aprítanak, vagy darálnak. Élő a szárított növény, vagy növényi rész. Élő a frissen készített, a frissen hőkezelt, a kevéssé hőkezelt. Élő a hidegen sajtolt olaj. Viszont halott élelmiszer a tartósított, hosszú ideig feldarabolt, darált, őrölt. Halott a túlhűtött (mirelit), a túlfőzött, a többször kihűtött és felmelegített, a konzervált, a kémiai anyagokkal kevert, a félkész (por, öntet stb.) a hús. Halott anyag a tömeggyártással előállított sok transzzsírsavat és kémiai anyagokat tartalmazó flakonos növényi olajok. Ezért a vegán étrend is lehet káros, ha túl sok halott anyagot tartalmaz, ha túl sok szénhidrátot, kevés friss anyagot, ha sok konzervet, ha aránytalan és nem változatos.
A szülők felelőssége és a szakemberek szerepe
Nagyon fontos, hogy az étrendből száműzött húsokat magas minőségű tápanyagokkal pótoljuk. Ez különösen igaz gyermekkorban. Dénes Dóra, funkcionális táplálkozási tanácsadó szerint „a mikrotápanyag-ellátottság és -hasznosulás soktényezős, komplex kérdés. Olyanoktól is függ, hogy van-e valamilyen fertőzésünk, gyulladásunk, milyen az emésztés, milyen a gyomor, az enzimek, a csontvelő, az immunrendszer működése, és az adott ásványi anyag kofaktoraival és az antioxidánsokkal hogy állunk. Ezek nagy része összefügg a táplálkozás minőségével.”
Dr. Lengyel Boglárka gyermekorvos azt tapasztalja, hogy a tudatos vegetáriánus vagy vegán szülők gyakran többet tudnak, mint ő, az átlagembernél pedig tényleg sokkal több ismeretük van a tudatos táplálkozásról. Tapasztalatai szerint a tudatos vegetáriánus vagy vegán szülők gyakrabban járnak vérvételre, tisztában vannak a hormonrendszer működésével, a csontritkuláshoz vezető úttal, a D-vitamin felszívódásával és más egyéb egészségmegőrzéshez szükséges praktikával. Ő először nagyon alapos tájékozódást javasol annak az anyának vagy apának, aki vegán módon akarja táplálni gyermekét. Aztán megbeszéli vele, miből mennyit eszik a gyerek, hogyan készítik el az ételeket, milyen alapanyagokat használnak, min kellene változtatniuk.
Szakmai ajánlások szerint a vegetáriánus étrend megfelelő dietetikai tervezéssel biztonságos lehet gyermekkorban is. A vegán étrend azonban fokozott körültekintést és gyakran dietetikus bevonását igényli. Rendszeres orvosi ellenőrzés javasolt, beleértve a vérvizsgálatokat is, hogy időben felismerhetőek legyenek az esetleges hiányállapotok. Az egyes tápanyagok és ásványi anyagok beviteli értékei egészséges gyermekekre vonatkoznak. Betegség, felszívódási rendellenesség esetén az egyéni szükséglet módosulhat. A szülők részéről gondos odafigyelést igényel! Külön figyelmet érdemel a szülők tájékozottsága. Az interneten elérhető információk gyakran ellentmondásosak, ezért fontos a hiteles, szakmai források használata. Az étrend összeállítása során nem elegendő bizonyos élelmiszerek „elhagyása”, tudatos helyettesítésre és tervezésre van szükség. A gyermek fejlődése minden esetben elsődleges szempont, amelyet semmilyen ideológiai vagy életmódbeli szemlélet nem írhat felül!
A vegetáriánus és vegán étrenddel kapcsolatos tévhitek és valóság
Gyakran felmerülnek kérdések a növényi étrendben részesülő gyermekekkel kapcsolatban.
"A vegán gyerekek gyakrabban fáznak meg."Dr. Lengyel Boglárka cáfolja ezt az állítást: „Ez nincs így. Öt évig követtem a Krisna-völgyben élő gyerekeket, és összehasonlítottam az egészségi állapotukat a praxisomban lévő gyerekekkel. Az ottani gyerekek semmivel sem voltak betegebbek, mint a praxisomban lévő kortársaik.” A növényi alapú étrend bizonyos egészségügyi előnyöket is kínálhat a gyerekeknek, többek között jobb szív- és érrendszeri egészséget a húst fogyasztó gyerekekhez képest.
"A vegán gyerek nem kap meg minden, a fejlődéséhez szükséges tápanyagot, hiányállapotok léphetnek fel nála."Hiányállapotok akkor léphetnek fel, ha nem megfelelően összeállított a gyerek étrendje. Fontos az észnél lévő és figyelmes szülői hozzáállás, hogy a gyerek ne csússzon bele kóros állapotba. A tudatosan összeállított vegán étrendek azonban elegendő tápanyaggal láthatják el a fejlődő szervezetet, különösen, ha a szülő figyel az extra B₁₂-bevitelre.
"A fogazatunk és az emésztőrendszerünk hossza alapján mindenevők vagyunk."Ahogy a forrás is említi, az ember teste és intelligenciája alapján sokféle táplálkozásra képes, de ez nem azt jelenti, hogy mindegyiket, vagy bármelyiket bűntelenül folytathatja. Az ember fogazata, hosszú bélrendszere, gyomra, emésztőnedvei, bélflórája vegyes táplálkozásra alkalmas. Alkalmas arra is, hogy kizárólag növényeket fogyasszon. Anatómiai szempontból nem alkalmas kizárólag hús, főként nem nyers hús fogyasztására, sem csak fűevésre. Az ember anatómiája nem zárja ki a vegán étrendet, főként nem a vegetáriánus étrendet, és semmilyen kényszerszerűséget nem tartalmaz arra vonatkozólag, hogy mindenképp fogyasztania kéne húsételeket.
"A hús fedezi az összes tápanyagszükségletet."Ez egy tévedés. „A predán, tehát húst/tejterméket is fogyasztó személyek szinte mindegyike meg van győződve arról, hogy ő nem fogyaszt sok húst („csak heti 2-3x”, „csak naponta egyszer”, „csak halat és szárnyast”) és amellett a szint mellett nyilván a fogyasztott növényi anyagok fedeznek minden hiányt. Sajnos nem így van. Az ilyen „vegyes” étrend nem tartalmaz elegendő rostot, antioxidánst, friss növényi anyagokat, omega zsírsavakat, vitaminokat.” Nincsenek olyan vitaminok, melyek csak állati húsban fordulnának elő, viszont számtalan olyan vitamin van, amely csak növényekből vehető fel kellő mennyiségben. Az ember csak húsevéssel megbetegedne.Összességében tehát megállapítható, hogy hiányos lehet mind az állati terméket fogyasztók (predánok) étrendje, mind a vegánok étrendje, de mindkettő kiegészíthető megfelelően összeválogatott diétával, korszerű ortomolekuláris készítményekkel, táplálékkiegészítőkkel. A mindennapi kommunikációban gyakran a vegán étrend hiányosságait kommunikálják előszeretettel, bár ezt semmi nem indokolja, hiszen a húsételeket is fogyasztó predán étrend sokkal hiányosabb pl. rostokban, vitaminokban, antioxidánsokban, omega 3 zsírsavakban, fitoanyagokban, mint a vegán étrend.
tags: #vegetarianus #etrend #hatranyai #gyermekkorban