Zöldség vetőmag termesztés és minősítés: Alapok és korszerű gyakorlatok

Bevezetés a kertészeti vetőmag-termesztésbe

A kertészeti vetőmag-termesztés története Magyarországon gazdag múltra tekint vissza, mely az 1800-as évek végén élte virágkorát. Ezt követően, a második világháború utáni években a termelés visszaesett, majd a hatvanas években nagygazdaságok foglalkoztak vele. Napjainkban az árutermelő kertészek számára az úgynevezett profi vetőmagokat külföldi, elsősorban holland és dán cégek nyújtják, amelyek néhány fajból hazánkban is termeltetnek vetőmagot, például zöldborsóból vagy csemegekukoricából. A magyar zöldségfajták java része a Zöldségtermesztési Kutató Intézet nevéhez fűződik. Sajnos sok régi, jó nevű magyar fajta kiszorult az intenzív termesztésből, elsősorban alacsony termőképességük és a betegséggel szembeni ellenállóság hiánya miatt. A minőségi vetőmagok kiválasztása a sikeres kertészkedés alapja, hiszen ezek a magok jobb csírázási arányt és erősebb növényeket biztosítanak, amelyek nagyobb ellenálló képességgel rendelkeznek a kártevőkkel és betegségekkel szemben. Legyen szó hagyományos zöldségekről, mint a paradicsom, paprika és uborka, vagy ritkább fajtákról, mint a különleges színű répák és saláták, fontos, hogy mindenki megtalálja a kertjébe valót.

Fémzárolás és minősítés: A vetőmag minőségének garanciája

A hazánkban termesztett és a behozott zöldség- és dísznövény-fajták vetőmagját törvény és szabvány alapján a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóságának (volt OMMI) Vetőmagfelügyeleti Főosztálya minősíti, továbbá a hazai vetőmagtermelést is felügyeli. Kereskedelmi forgalomba csak minősített és fémzárolt vetőmag kerülhet, ami szavatolja, hogy minden tasakba kiváló minőségű, fajtatiszta és fajtaazonos vetőmag kerül. Ez védi a fajtának és nemesítőjének hírnevét, és biztonságot ad a termelőnek is. A nagy termőképességű zöldségfajták jó minőségű, fémzárolt vetőmagja nem olcsó mulatság, fajtól függően szemenként 3-12 forintba kerül. Ezért nagyon fontos, hogy minden szeme kicsírázzon, és egészséges növény fejlődjön belőle. Bár néhány jól bevált, konstans fajtából saját használatra magot fognak a házikerti termelők, a fajták engedély nélküli továbbszaporítása tilos.

A vetőmag használati értékét az úgynevezett értékmérő tulajdonságok határozzák meg. A használati érték a tisztasági százalék és a csírázási százalék alapján azt mutatja meg, hogy a vetőmagtételnek hány tömegszázaléka az értékes rész. A faj- és fajtaazonosságot még a vetőmagtermesztés során tartott szántóföldi szemlék során, illetve utólagos kitermesztés útján ellenőrzik. Laboratóriumi körülmények között vizsgálják a tisztaságát, hogy mennyi törött, beteg, éretlen, esetleg más növénytől származó (idegen) mag, illetve hulladék (talajszemcse, szárrész, törött mag) van benne. Fontos, hogy 70%-nál alacsonyabb tisztaságú, illetve karantén gyom (pl. aranka) szennyezettségű vetőmag nem kerülhet forgalomba.

A vetőmag értékmérő tulajdonságai

A minősítő vizsgálatok során a szakemberek megvizsgálják a magvak egészségi állapotát is, színét, szagát, az esetleges károsítók (pl. babzsizsik) jelenlétét. Több gombabetegség a vetőmaggal terjed, ezért fontos a fertőzött vetőmagtétel kiszűrése. Vizsgálják továbbá a nedvességtartalmat is. A zöldségnövények magja általában 10-15% nedvességet tartalmaz, míg az olajos magvak (pl. tök) 9-10%-ot.

Csírázóképesség és csírázási erély

A magvak csírázóképességét és csírázási erélyét is vizsgálják, megszámolják a szabványban meghatározott laboratóriumi körülmények között, meghatározott idő alatt fejlődött csíranövényeket. A zöldségnövények magvainak átlagos csírázóképessége 80-90%. A csírázóképesség megőrzésének feltétele a megfelelő tárolás. Felhasználásig száraz, hűvös körülményeket kell tartani, és nem célszerű hűvös, dohos pincékben tárolni a vetőmag tasakokat. A csírázási erély a csírázás gyorsaságának mérőszáma. Ez az érték rendkívül fontos, mivel a gyors és egyöntetű kelés kulcsfontosságú a növények kezdeti fejlődéséhez és a későbbi terméshozam szempontjából.

Ezer-magtömeg, sűrűség és osztályozottság

Az ezer-magtömeg, a sűrűség és az osztályozottság is lényeges és mért tulajdonsága a vetőmagnak. Az osztályozottság azért fontos szempont, mert egyforma nagyságú magok géppel egyenletesebben vethetők el, egyöntetűbb a kelés és ezáltal az érés is. Az ezer-magtömeg értelemszerűen 1000 darab mag grammban kifejezett súlyát jelenti. Ennek ismerete azért fontos, hogy ki lehessen számolni a szükséges vetőmag mennyiségét. A külföldről származó vetőmag-tasakokon nem az ezer-magtömeget, hanem egy gramm mag súlyát adják meg.

Minőségi osztályok

A forgalomba kerülő vetőmagot értékmérő tulajdonságai alapján három minőségi osztályba sorolják: I. osztályú, II. osztályú és III. osztályú. Az I. osztályú vetőmagok a legmagasabb minőséget képviselik, a legkedvezőbb tisztasági és csírázási értékekkel.

Vetőmag kezelési eljárások: A sikeres termesztés elősegítése

A vetőmagot a vetés és a kelés egyenletessége, valamint a növény fejlődésének serkentése érdekében különböző módon kezelik.

Csávázás

A legtöbb vetőmagot csávázzák, azaz a mag felszínét olyan növényvédő (csávázó) szerrel vonják be, ami a mag felületén, illetve közvetlenül a maghéj alatt megtapadó károsítókat elpusztítja. A csávázás megakadályozza a magról terjedő betegségeket és védi a fiatal csíranövényeket a talajban lévő kórokozóktól.

Inkrusztálás

A csávázás korszerű módja az úgynevezett inkrusztálás, amely során a mag felületét növényvédő szerrel átitatott, vékony filmszerű, általában élénk színű (kék, vagy rózsaszín) anyaggal vonják be. A szer a mag talajba jutásakor fejti ki hatását, biztos védelmet nyújt a növény fejlődésének kezdeti szakaszában a palántakori betegségekkel szemben. Az inkrusztálás előnyei közé tartozik, hogy a vetőgép nem koptatja a mag felszínét, könnyebb a szemenként vetés, mert nem tapadnak össze a szemek. Az élénk színnek köszönhetően jól ellenőrizhető a vetés.

Drazsírozás

Az apró magvakat (pl. hónapos retek) rendszerint drazsírozzák, amelytől tömege többszörösére nő, és alakja gömbölyű lesz, így könnyebb a vetése. Ez a kezelés különösen hasznos a precíziós vetés során, ahol fontos az egyenletes magtávolság.

Előcsíráztatás és hőkezelés

A hosszú csírázási idejű vetőmagokat előcsíráztatják, így javítják a kelési százalékot és csökkentik a tenyészidő hosszát. A hőkezelés a dughagymánál általános eljárás, amelynek hatására a magszár-kezdemények visszafejlődnek, elkerülve a korai magszárképződést. A szőrös, vagy kapaszkodókkal borított magokat (pl. sárgarépa) ledörzsölik, hogy könnyebb legyen a vetésük.

Gamma-besugárzás

Különleges vetőmag kezelési eljárás a gamma-besugárzás, amit a mák, illetve a majoránna esetében alkalmaznak. E két növény a jó keléshez megfelelő állománysűrűséget igényel, ám később a sűrű állomány visszaveti a fejlődésüket, ezért egyelni kell. A sugárkezelt magok is kicsíráznak, serkentve ezzel a többi kelését, ám még csíranövény korban elpusztulnak, így biztosítva az optimális állománysűrűséget anélkül, hogy manuálisan kellene egyelni.

Vetés és palántanevelés: A sikeres zöldségtermesztés alapjai

A vetőmag tasakokon található információk a faj és a fajtanév mellett rövid képes, vagy többnyelvű ismertető tartalmazza a vetéshez szükséges alapvető ismereteket. Ezen kívül szerepel még a vetőmag mennyisége (grammban, vagy szemszámban), a fémzárolás ideje, a fémzár, vagy a vetőmag tétel száma, illetve annak érvényességi ideje is, ami a fémzárolás után 2 év. Az előző évről megmaradt vetőmag az érvényesség lejárta után is használható, az egyes növényfajok csírázóképességi idejének ismeretében.

Mely zöldségeket ajánlunk kezdőknek?

Egy igazi, kezdőknek ajánlott zöldség ültetése a retek. A retek nagyon gyorsan nő, nincsenek speciális talajigényei, és alig van szüksége tápanyagra. Már négy-nyolc hét elteltével betakaríthatja az első termést. Ha retket szeretne termeszteni, akkor nincs szükség szaporítási időszakra - a magokat márciustól egyszerűen ültessük el a földbe 1 cm mélyre. Kb. 5 cm távolságot kell hagyni közöttük. A retek jól viseli a napfényt és a félárnyékot is. Szintén megfelel a kezdőknek a saláta, a cukkini és a bokorbab zöldség ültetése. A salátát márciustól nyár közepéig vessük el közvetlenül a kertbe, de a beltéri zöldség ültetése is lehetséges. A magokat enyhén takarja be földdel, közben ügyeljen a 25 cm távolságra. Ahhoz, hogy a saláta jól fejlődjön, egy kis szélre is szükség van. A cukkini akkor fejlődik jobban, ha márciustól a házban előnevelik, majd májusban a fagyosszentek után napos vagy félárnyékos helyre kiültetik a kertbe vagy az erkélyre meleg talajba. A cukkinit először körülbelül két és fél hónap után lehet leszedni - a kezdők is bőséges termésre számíthatnak. A bokorbabot májustól júliusig kell elvetni körülbelül 2-3 cm mélyre. Mindig három-hat babból álló kis csoportokat ültessen a földbe, ezután hagyjon körülbelül 40 cm távolságot, majd készítse el a következő fészket az ágyásban. Sokféle bab létezik, ezek mind nagyon gyorsan nőnek és könnyen termeszthetők. Viszonylag igénytelenek, de szeretik a laza, meszes talajt, valamint a napos vagy félárnyékos helyeket. A bab a fagyokig folyamatosan betakarítható. A mángold, a hagyma, a fokhagyma, a burgonya, a spenót, a borsó és a paradicsom is megfelelő lehetőség zöldségek ültetésére kezdőknek.

Mely zöldségeket kell bent előnevelni?

Néhány zöldségfajta, így a paprika, a paradicsom, az uborka és a tök eredetileg Közép- és Dél-Amerikából származnak. Nem csíráznak ki közvetlenül a zöldség ültetése során az ágyásban, mert melegebb éghajlathoz vannak szokva. Ezért a magvakat elő kell nevelni egy üvegház vagy egy ablakpárkány meleg és védelmet nyújtó környezetében. A hazai kerti zöldségek ezzel szemben jól bírják az itthoni időjárást, és akkor is növekednek, ha közvetlenül az ágyásba vetjük el őket. A növekedés azonban így esetenként tovább tart - és több a veszteség.

Termesztés a megfelelő időpontban

A növények teljes későbbi fejlődése szempontjából minden zöldségfajtánál fontos a zöldség ültetésének dátuma és a növekedés ezzel összefüggő kezdete. Az ültetési szezon első terményei a paprika- és paradicsomnövények. Ezeket már február elején el lehet vetni kis szaporító edényekben. Áprilisban következik a kelbimbó, valamint fűszernövényként a bazsalikom és a kapor, hogy aztán az endíviával és a kelkáposztával májusban, a kínai káposztával pedig júniusban a későn érkezők is befussanak. A vetésnaptárban megtalálja azokat a dátumokat, amelyek fontosak a saját kertben történő zöldségek ültetéséhez.

Zöldségültetési tippek

Ha eljött a zöldség ültetésének ideje, finoman nyomja be a növények magját nedves szaporítóföldbe. Miután belenyomta a magot, borítsa be földdel. A föld mennyisége feleljen meg a mag méretének. Kivételt képeznek a fényben csírázó növények, például a bazsalikom: az ilyen növények csak akkor fejlődnek, ha a föld felszínén fekszenek és fényt kapnak. Zöldségek ültetéséhez kiváló hely lehet egy fűthető üvegház, amelyben állandóan tökéletes fény- és hőmérsékleti viszonyok tarthatók fenn. Ablakpárkányon való otthoni használatra speciális mini üvegházak is kaphatók. Alternatív megoldásként a vetőedényeket letakarhatja átlátszó fóliával vagy műanyag fedéllel is. A csírázási folyamathoz kiemelten fontos a klíma, mert a mag megfelelő páratartalmat igényel, és nem száradhat ki. Rendszeresen ellenőrizze a szaporítóföldet, és szükség esetén, öntsön rá egy kis vizet. Tipp: a nagyon nagy magokat, például a babot, előzőleg meleg vízben áztassa egy éjszakán keresztül. Így gyorsabban kicsíráznak.

A csíranövények gondozása és tűzdelése

Időbe telik, amíg a zöldségeket kiültetheti a kertbe. Az üvegházban vagy az ablakpárkányon való vetést követő hetekben ügyeljen arra, hogy a szaporítóföld állandóan nedves legyen, és az edényeket lehetőség szerint napos és meleg helyre tegye. Optimális esetben biztosítson 22 °C és 25 °C közötti hőmérsékletet. Kis idő múlva kibújnak az első hajtások a földből. A fiatal növények még nagyon érzékenyek, ne érjen hozzájuk. Gondoskodjon arról, hogy a vetőedények talajában ne legyen pangó víz, mert az tartósan károsítja a fiatal gyökereket. Miután a hajtások fényhez jutottak, csökkentse a környezeti hőmérsékletet körülbelül 18 °C-ra. Túl nagy hő és kevés fény esetén a fiatal növények hajtásai elgyengülnek és elvékonyodnak.

Amikor a növények már néhány centiméter magasra megnőttek, azokat tűzdelni, illetve egyelni kell. Ehhez a zöldségeket óvatosan emelje ki a szaporítóföldből, és gondosan válassza el egymástól a gyökereiket. Ehhez kiskanalat, fanyársat vagy speciális pikírozó pálcát használhat. Ezután helyezze be a kiegyelt növényeket saját edényeikbe, hogy legyen elég helyük a növekedéshez. A tűzdelés és az átültetés köztes lépéseire szükség van ahhoz, hogy a kis növényeknek elegendő helyük legyen a védett környezetben való fejlődésükhöz. A konyhakertnek még nem jött el az ideje, mert a zsenge növények kint nem sokáig bírnák ki. Ha különböző zöldségeket ültet, kezdje a munkát a zöldségágyás megtervezésével.

Növénytársítás és kiültetés

Jó és rossz szomszédok

Egyes zöldségek ültetése egymás mellé nem bizonyul a legjobb ötletnek, hiszen nem minden zöldség viseli el egymást. Míg egyes növények csak a tápanyagokért versengnének, mások akár kárt is tennének egymásban. A fejes saláta és a káposztafélék például csodálatosan együtt tudnak élni ugyanabban az ágyásban, mert nem versengenek a tápanyagokért. A petrezselymet és a salátát ugyanakkor érdemes távol tartani egymástól. Az egymással versengő növényeket ültesse különböző ágyásokba, vagy válassza el őket valamilyen semleges zöldségfajtával közbeültetéssel. Okos tervezéssel és elosztással ily módon optimálisan kihasználhatja a kertjében rendelkezésre álló teret.

Edzett állapotban a konyhakertbe

Ha sikeres volt a zöldségek nevelése, akkor a már fejlett növényeket kiültetheti a konyhakertbe. Fontos, hogy az időjárás tartósan fagymentes legyen. A fiatal zöldségeket lassan szoktassa a külső hőmérséklethez. Ehhez napközben állítsa a növénycserepeket egy világos, de árnyékos helyre. Ezután a zöldségeket már a kertben termesztheti. Az ültetéshez az adott zöldségek igényeinek megfelelő talajt használjon. Megfelelő trágya rendszeres hozzáadásával biztosíthatja a fiatal növények tápanyagellátását. A falánk ragadozóktól madárvédő hálóval és csigakerítéssel védheti meg a zöldségeit.

Rezisztencia és szaporítóanyag előállítás

A zöldségnövények nemesítésével, vetőmagtermelésével, valamint forgalmazásával foglalkozó cégek és magánszemélyek szakmai csoportja, a Szekcióbizottság hat főből áll, akik évente 2-3 alkalommal üléseznek. A szekció főbb szakmai feladatai közé tartozik a standard vetőmag-előállítások és vetőmagforgalmazás éves elemzése és értékelése. A rezisztencianemesítés segítségével a zöldségnövények ellenállóvá válnak a különféle betegségekkel szemben, így egyre kevesebb növényvédő szer felhasználására van szükség termesztésük során. Ez a folyamat számos országban hasznosítják.

Vetésbejelentés és hatósági ellenőrzés

A vetésbejelentés a vetőmag szaporítás első kulcseleme. A bejelentés pillanatától lesz a növénytermesztésből szaporítóanyag előállítás. Akik vetőmag (illetve burgonya esetében vetőburgonya) szaporítással foglalkoznak, jól tudják, hogy tevékenységüket be kell jelenteniük a területileg illetékes vetőmag-felügyeleti hatóságnak. A növény- és talajvédelmi engedélyeken túl, már lehetőleg vetés előtt, illetve vetést követően minél hamarabb tájékoztatni kell a hatóságot arról, hogy melyik táblák növényállományát szeretnék hivatalos szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben részesíteni. A vetésbejelentést a honlapon megtalálható V141-es számú űrlapon kell megtenni, minden esetben mellékelve az érintett táblák elevetett vetőmagjának származási igazolásával. A vetésbejelentést szuperelit szaporítási fok esetén a NÉBIH, illetve más szaporítási fokú előállítás esetén a megyei kormányhivatal vetőmag és szaporítóanyag felügyeleti osztálya ellenőrzi és bírálja el. Az esetleges hiánypótlásra fordított időt is figyelembe véve indokolt, hogy a vetésbejelentést ne halogassák az utolsó pillanatig.

Határidők és szabályozás

A vetésbejelentés határidejei fajtól függően eltérőek:

• Borsó: március 31.
• Sóska, spenót: április 15.
• Egyéb tavaszi vetésű növények: május 20.
• Palántázott növények: június 1.
• Őszi vetésű növények esetében: szeptember 30.

Például, ha a gazda szántóföldi borsó vetőmagot kíván szaporítani, akkor a V141-es űrlapot, a származási igazolással együtt április 15-ig kell megküldeni az illetékes Megyei Kormányhivatal vetőmag szakhatóságának. A hatóság megvizsgálja a beküldött dokumentumokat és elbírálja a vetésbejelentést. Abban az esetben, ha annyira korán vetette a gazda a borsót, hogy április 15-re, már le is virágozna a tábla, úgy kell időzítenie a vetésbejelentést, hogy a hatóság még időben végre tudja hajtani a vetésbejelentés alaki és tartalmi ellenőrzését. Fontos megjegyezni, hogy ha elmarad egy szántóföldi szemle, akkor fémzárolásra sem kerülhet sor. A vetőmagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló rendeletek, mint például a 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról, vagy az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról, pontosan meghatározzák a szükséges eljárásokat és előírásokat.

Konkrét példák zöldségfajtákra és termesztési paramétereikre

Orange Agro F.1 sütőtök vetőmag

Ez egy megnyúlt körte alakú tök fajta, krémszínű héjjal és narancssárga gyümölcshússal. Kandai sütőtök típus (butternut). A gyümölcsök elérhetik a 3-4 kg átlagtömeget. A növények jól fejlődnek a homokos talajokban. Vetése májustól kezdődően ajánlott. Főtt vagy sütött formában egyaránt fogyasztható. Száraz és jól szellőztetett helyen hosszú ideig eltárolható. Ajánlott vetőmagmennyiség: 10.000 szem / ha.

Orange Korál F.1 cseresznye paprika (csípős) vetőmag

Korai érésű, nagyon erős cseresznye típus. A termések sötétzöldből nagyon vonzó sárga-narancssárga színűvé érnek. Kiváló minőségű, zöld és sárga-narancs színben egyaránt betakarítható. A növények jól viselik a kedvezőtlen időjárási viszonyokat. Friss piacra, de pácolásra is alkalmas. Az ORANGE KORAL és KORAL fajta fantasztikusan néz ki egy keverékben. Termesztési paraméterek: vetés, kiültetés: 30-35 ezer tő/ha, paprika vetőmag mennyisége: 0,3-0,4 kg/ha, ezermagsúly: 5,3-8 gramm, magszám: 125-189 db/gramm, vetés mélység: 1-2 cm, vetés ideje: január-március, kiültetés ideje: április-május.

Uchiki Kuri (Hokkaido) típusú tök

Cucurbiata maxima. Korai érésű. Félig kúszó lomb jellemzi. Termései 1,2-1,6 kg átlagsúlyúak, egyöntetűek, kerekek és élénknarancs színűek. Magas kötésszám jellemzi (2-3 termés/növény). Lisztharmatos betegségeket enyhén tolerálja. Tárolható. Frisspiacra ajánlott.

Rezisztencia jelölések

Például: HR ToMV:0-2/Fol:0,1/For/Pl/Va:0/Vd:0. IR Ma/Mi/Mj. Ezek a jelölések a növények ellenállóképességét mutatják különböző betegségekkel és kártevőkkel szemben. A HR (High Resistance) magas ellenállóképességet, az IR (Intermediate Resistance) közepes ellenállóképességet jelent. A ToMV a dohány mozaikvírust, a Fol a fuzáriumos hervadást, a For a fuzáriumos gyökérrothadást, a Pl a lisztharmatot, a Va és Vd a verticilliumos hervadást, a Ma/Mi/Mj pedig a gyökérgubacs-fonálférgeket jelöli.

OPTIFORT alany

Az OPTIFORT alany használatával erős szárú palántákat kapunk, amely lehetővé teszi a nemesített fajta generatív-vegetatív egyensúlyának gyors elérését, ugyanakkor gyors növekedést és erős gyökérzetet biztosít. Az egyensúlyi OPTIFORT oltvány a "vegetatív", vagy "közepesen vegetatív" növekedésű növénytermelési körülmények mellett lehet megfelelő. Ez különösen fontos az intenzív termesztésben, ahol a gyors fejlődés és a magas terméshozam kulcsfontosságú.

tags: #zoldseg #vetomag #termesztes