Az 1970-es évek gyermekei számára a Százszorszép bonbonos doboz nem csupán édességet rejtett, hanem gyakran varrókészletté alakult át nagymamáink keze által. Ez a tetszetős, hosszú évekig szolgáló doboz egy igazi szocialista luxusbonbon emlékét őrzi, amely küllemében és beltartalmában bár sokat merített a régi magyar édességgyártóktól, mégis a Kádár-kori csemegék ikonikus darabjának számított. Ma a Stühmer, saját márkaként ismét gyártja a Százszorszép bonbont, visszahozva egy szeletet a múltból.
A Százszorszép születése és a BUKEKSZ korszaka
A Százszorszép elnevezéssel először egy 1960-as sajtócikkben találkozhatunk. Ekkor már a vegyes ízesítésű bonbon nyolcszögletű doboza a jól ismert százszorszépes, pillangós mintát viselte, és a BUKEKSZ-nél, azaz a Budapesti Keksz- és Ostyagyárnál jött le a gyártósorról. A BUKEKSZ története szorosan összefonódik Dreher Antal, a híres sörgyáros által alapított kőbányai csokiüzem, a Dreher-MAUL államosításával. Ebből a gyárból jött létre a BUKEKSZ, amely olyan máig emlékezetes édességeket köszönhetünk neki, mint a Macskanyelv, a Francia drazsé, a Mese téglácska vagy éppen a Százszorszép.
A Százszorszép - ikonikus doboza mellett - mindig arról volt híres, hogy többféle ízt is tartalmazott. Egy 1971-es cikk szerint ezek a bonbon receptek a II. Világháború előtti Dreher és Gerbeaud csokoládégyárakból származtak, ami tovább emelte presztízsét. 1966-ban egy közepes Százszorszép desszert 40 forintba került, ami még az Amerikai Egyesült Államokban is kapható volt. A háromféle méretben kapható díszdoboz és a benne lévő csokibonbonok a hatvanas évek második felében több díjat is nyertek a különböző édességipari versenyeken, elismerve ezzel minőségüket és különlegességüket.
A Duna Csokoládégyár felemelkedése és fénykora
1968-ban a BUKEKSZ-et átnevezték Duna Csokoládégyárrá, lévén, hogy az üzemben jóval több csoki és cukorka készült már ekkorra, mint keksz vagy ostyatermék. Akkoriban a Magyar Édességipar két zászlóshajójának számított a Duna Csokoládégyár és az egykori Stühmerből létrejött Budapest Csokoládégyár. Ez utóbbi őse 1868-tól kínált cukorkákat és csokoládét, a monarchia egyik leghíresebb édességgyártójaként. Később nem csak a termékei - így a Tibi csoki és a Frutti - váltak népszerűvé, de a csomagolásai is. A két világháború között iparművészek tucatja dolgozott a Stühmer termékek dobozain és csomagolópapírjain - így például Lukáts Kató és Mallász Gitta. Volt itt kalocsai mintás, életképes, szegfűs és nefelejcses design egyaránt, és a Stühmer használta először a különleges nyolcszögformájú kemény kartondobozt is a Royal bonbon csomagolásaként. Ez utóbbi ihlethette az 1950-es években a Százszorszép díszdoboz formáját is, míg a színes virágos-lepkés díszítés a Herendi Porcelán híres Viktória mintájának egyszerűsített változata. Ezt egyébként a Herendi a XIX. században mutatta be.
A Százszorszép desszertet még az 1980-as években is gyártották a Duna Csokoládégyárban, egészen a rendszerváltásig. A Duna Csokoládégyár nem csupán termékei, hanem innovatív csomagolásai révén is kitűnt a piacról. A tervezők és művészek által készített egyedi dobozok és papírok nemcsak megvédték a termékeket, hanem esztétikai élményt is nyújtottak a vásárlóknak. Ez a gondoskodás hozzájárult a Duna Csokoládégyár termékeinek hosszú távú népszerűségéhez és a márkafelismeréshez.
A Stühmer öröksége és a Duna Csokoládégyár államosítása
Stühmer Frigyes hamburgi cukrászmester 1866-ban telepedett le Pesten Nagy Ferenc hívására, akitől két év múlva vette át az Ősz (ma Szentkirályi) utca 8. szám alatti, kopott, zöldre mázolt, földszintes ház három szobájában működő cukorkagyárát. Stühmer 1883-ban kezdett el csokoládé- és kakaóporgyártással is foglalkozni, amit Drezdából hozatott gőzgépekkel állíttatott elő. A gyáralapító 1890-es halála után a firmát először özvegye és sógora, majd idővel kisebbik fia, Stühmer Géza vette át. Neki köszönhető, hogy a gyár termékei Európa-szerte híres és keresett termékek lettek.
Marketing szempontjából a cég mindig kiváló, külföldön sokszorosan díjazott iparművészekkel terveztette meg csomagolópapírjait, cukorkazacskóit, desszertesdobozait és bonbontartóit, amelyeken nemcsak izgalmas geometriai ábrákat, sormintákat, tipográfiát, hanem kedves, játékos figurákat és tárgyakat láthattunk. Ennél is beszédesebb, hogy amikor a cég kitalálta a Százszorszép nevű desszertjét, akkor olyan bécsi rózsakosárral díszített, nyolcszögletű díszdobozba tette, amelyet az édesség elfogyasztása után senki sem akart kidobni. Napjainkban a nagymamák forgatják előszeretettel ezeket a díszdobozokat: különböző színű cérnákat, családtagjaik leszakadt gombjait, ollókat, ujjvédő gyűszűket és varróeszközeiket teszik bele.
A fióküzlet-hálózat terve már 1883-ban felvetődött, az első budapesti üzlet az V. kerület, Kecskeméti utca 1. szám alatt nyílt meg. Mivel a Stühmer cég állandó építésze 1920-tól Kende Ferenc lett, rá hárult az üzlethálózat egységes arculatának végleges kialakítása, amely a jellegzetes magyar népi barokk és az art deco különleges ötvözete volt. 1933-tól Szívó Pál is rendszeresen dolgozott a cégnek. Stühmer a külföldi terjeszkedésre is gondolt. A párizsi Rue de la Pépinière 28. alatt megnyílt mintaboltjukat a cég állandó építésze, Kende Ferenc tervezte. A francia fővárosban kialakított portál rózsaszín márványból, zöld fémrészekből és aranyozott betűkből állt. Az édességbolt belsejét aranyozott szegélyű diófákból állították össze. Abbáziában (ma Opatija), ahol termékeiket az 1900-ban átadott Glace pavilonban (ma Paviljon Juraj Šporer) lehetett megkóstolni.
A fejlődésnek nem lehetett gátat szabni. Amikor a jól prosperáló firma 1928-ban családi részvénytársasággá alakult át, akkor Stühmer Géza a Szentkirályi utcai ingatlanon egy új, ötemeletes székházat és gyárépületet építtetett. Ez alatt alakították ki a cég központi üzletét, amely kőkeretes nyílásban elhelyezett szimmetrikus üzletfront volt. Az apró boltban három, fényezett diófából, bükkből és madárjávorból készített pult mögött zajlott az eladás. A falakat mellmagasságig fényezett diófából készült téglalapokkal osztották fel, amelyek fölé márványlapokat tettek. Az épület bal oldalán a nagybani kereskedelmet, jobbján a gyárba és a munkavállalók lakásaihoz vezető bejáratot alakították ki. Itt a padlót sárga és szürke színű kőlapokból rakták ki. Mivel az irodaházat hamar kinőtte a Stühmer, az igazgatóság 1935-ben megvette a szomszédos Szentkirályi utca 10. szám alatti telket. Az Olgyay fivérek terve alapján az új gyárukat 1941-ben avatták fel a Vágóhíd utcában. Egy évvel később a Szentkirályi utca 10. szám alatti épületbe költözött át a Stühmer. Az 1947-es államosítás után a Stühmer-birodalom a Magyar Édesipari Nagyvállalatba olvadt bele, amely nem sokkal később a Budapesti Csokoládégyár nevet kapta.
A rendszerváltás és a privatizáció árnyékában
Az egykori Dreher-Maulból létrejött Duna Csokoládégyárat, valamint a Stühmer örökségét tovább vivő Budapest Csokoládégyárat a privatizáció idején egyaránt a német Stollwerck csokoládégyártó vette meg. A piaci viszonyokra hivatkozva a cég a Dunát azonnal bezárta, és a hozzá tartozó márkákból csupán a Francia drazsé gyártását folytatta. Némiképpen jobban járt a Budapest Csokoládé, amely tovább működött, és ott készült az előbb említett drazsé mellett a Tibi Csoki, a Konyakos meggy és a Duna Kavics is.
Mókus és a 40+ - Dunántúli sláger (Csókolom) - A Magyar Dal Napja
A Stollwerck 2002-ben a bécsi központú Raiffeisen CEE Private Equity Fund LP tulajdonába került, amely 2004-ben megvásárolta a nagykanizsai Bonbonetti Kft-t is, ezáltal ostyákkal bővítve ki portfolióját. A két cég egybeolvadásával jött létre a Bonbonetti csoport, amely csak évekkel később adta el az újjáéledő Stühmernek a Százszorszép márkát. Ez a lépés lehetővé tette, hogy a patinás márkanév ismét méltó helyére kerüljön a magyar édességiparban.
A Szentkirályi utca 8. és a Chocolat Hotel projekt
A német Orange Hotels and Resorts szállodalánc 2016 óta tervezgette, hogy a lassan tíz éve szellemházként vegetáló VIII. kerületi, Szentkirályi utca 8. szám alatti irodaházból négycsillagos szállodát fog varázsolni Chocolat Hotel néven. A budapesti vállalkozásukat azonban felszámolták, majd a tulajdonukat eladták a 2021-ben alapított You Are Hungary Kft.-nek, amely felmelegítette a németek terveit.
A publikussá vált elképzelések szerint a helyi védelem alatt álló egykori iroda-, kereskedő- és gyárépület 98 szobás szálloda lesz. A tervezéssel megbízott D55 Építész Iroda Kft. tervei szerint a homlokzaton visszaépülne az egykori art deco stílusú íves üvegportál, a bronzlábazatú bejárat, a kültéri falikarok replikái, illetve a ház egykori építtetőjének, azaz a Stühmer Frigyes Rt. emblémája. Ez a projekt nem csupán egy szálloda létrehozását jelenti, hanem egy történelmi épület megmentését és újjáélesztését is, amely szerves része Budapest építészeti és ipari örökségének. A Stühmer Frigyes Rt. által építtetett székház egykor a magyar édességipar fellegvárának számított, és a felújítás után remélhetőleg ismét méltó pompájában fogadja majd a vendégeket, emléket állítva a magyar csokoládégyártás dicső múltjának.
tags: #bonbon #duna #csokoladegyar