A csipkebogyó, ez az apró, de annál értékesebb gyümölcs, régóta kedvelt alapanyaga a házi készítésű lekvároknak és szörpöknek. Nemcsak finom, hanem rendkívül gazdag C-vitaminban is, így télen igazi immunerősítő csemege. Dekány Beláné csipkebogyó lekvárjának említése a múlt idők ízeit és hagyományait idézi, amikor a háziasszonyok még a természet adta kincsekből varázsoltak ínycsiklandó finomságokat a család asztalára. Bár a pontos recept leírása a rendelkezésre álló anyagban nem szerepel, feltételezhetjük, hogy a hagyományos eljárásokat követve, gondos odafigyeléssel készült ez a különleges lekvár.
A csipkebogyó, mint alapanyag
A csipkebogyó (Rosa canina) a vadrózsa termése, amely ősszel érik be. Jellegzetes piros vagy narancssárga színével már messziről hívogat a bokrokról. Gyűjtése nem egyszerű feladat, hiszen a bokrok tüskések, de a befektetett energia megéri, hiszen a csipkebogyó rendkívül sokoldalú. Felhasználható tea, szörp, bor, és természetesen lekvár készítésére is. A friss csipkebogyó rendkívül magas C-vitamin tartalommal bír, azonban fontos tudni, hogy a hőkezelés során ez a vitamin egy része elbomlik. Éppen ezért a hagyományos eljárások során igyekeztek kíméletes módon feldolgozni a gyümölcsöt.
A gyűjtés és előkészítés fontossága
A csipkebogyó gyűjtése fagyok után a legideálisabb, mert ekkor már megpuhul a termés, és könnyebben feldolgozhatóvá válik. A fagy hatására a csipkebogyó íze is édesebbé, lágyabbá válik. Fontos azonban, hogy ne várjuk meg a túlzott fagyokat, mert akkor már a minősége romolhat. A gyűjtés során érdemes kesztyűt viselni a tüskék miatt. Az előkészítés a lekvárkészítés egyik legmunkaigényesebb része. A csipkebogyókat alaposan meg kell mosni, majd a szárát és a bibéjét el kell távolítani. Ezután következik a legfontosabb lépés: a magok és a szőrök eltávolítása. Ez történhet kézzel, félbevágva a bogyókat és kikaparva a magokat, vagy áttöréssel, miután a bogyókat puhára főztük. Az utóbbi módszer gyorsabb, de kevesebb kontrollt biztosít a magok teljes eltávolítása felett.
A hagyományos csipkebogyó lekvár készítésének módjai
A csipkebogyó lekvár készítése sok türelmet és odafigyelést igényel. A hagyományos receptek általában kevés hozzávalót használnak: csipkebogyót, cukrot és vizet. A főzés során a cél a gyümölcs megpuhítása, a magok és szőrök eltávolítása, majd a kívánt állag elérése.
Főzés és passzírozás
A megtisztított csipkebogyókat kevés vízzel felöntve, lassú tűzön addig főzzük, amíg teljesen megpuhulnak. Ezután következik a passzírozás, ami a legfontosabb lépés a magok és szőrök eltávolításában. A passzírozást többször is megismételhetjük, hogy minél simább, magmentesebb lekvárt kapjunk. Régebben ehhez speciális passzírozó szitákat használtak, de ma már léteznek modern konyhai eszközök is, amelyek megkönnyítik ezt a feladatot.
Cukrozás és sűrítés
A passzírozott csipkebogyó pépet ízlés szerint cukrozzuk. Fontos, hogy ne használjunk túl sok cukrot, mert a csipkebogyó természetes savassága ellensúlyozza az édességet, és karakteres ízt ad a lekvárnak. A cukrozás után a lekvárt lassú tűzön, folyamatosan kevergetve sűrítjük, amíg el nem éri a megfelelő állagot. Ez akár több órát is igénybe vehet. A sűrítés során ügyelni kell arra, hogy a lekvár ne égjen le.
Csipkebogyó lekvár házilag
A Kanizsa Kft. és a helyi gazdaság
A Dekány Beláné nevével fémjelzett csipkebogyó lekvár, bár a cikkben nincs közvetlen kapcsolatba hozva a Kanizsa Kft.-vel, egy szélesebb kontextusba helyezve mégis utalhat a helyi termelői hagyományokra és a térség gazdasági életére. A Kanizsa Kft. 1989. január 16-án alakult 2 millió 50 ezer forint alaptőkével, nyolc tulajdonossal és három alkalmazottal. Kezdetben villanyszerelési munkák tervezésével és kivitelezésével foglalkozott, alvállalkozók bevonásával. A gazdasági társaság produktuma a kezdeti évi 6 millió Ft-ról 1993-ra 100 milliót meghaladóra emelkedett. A fejlődést a profil (építési és építés-gépészeti munkák), valamint a létszám (jelenleg 15 fő) bővítésével, hatékony és minőségi munkával érték el. Megrendelőik közé több neves helyi nagyvállalat is tartozik. A fejlődés annak is tulajdonítható, hogy a személyi állomány 60 százaléka egyetemi és főiskolai, 20 százaléka technikusi, 20 százaléka pedig egyéb középiskolai végzettséggel rendelkezik. Az ilyen típusú sikeres helyi vállalkozások erősítik a térség gazdaságát és hozzájárulnak a helyi termékek, mint például Dekány Beláné lekvárja, ismertségéhez és értékének növeléséhez.
A helyi vállalkozások és a hagyományos termékek
A Kanizsa Kft. példája mutatja, hogy a helyi vállalkozások milyen fontos szerepet játszanak a gazdasági fejlődésben és a munkahelyteremtésben. Bár a villanyszerelési munkák távol állnak a lekvárkészítéstől, a helyi gazdaság diverzitása és ereje hozzájárulhat ahhoz, hogy a hagyományos termékek, mint a csipkebogyó lekvár, továbbra is fennmaradjanak és népszerűek legyenek. A helyi piacok, vásárok, mint a miklósfai Mindenki Házában tartott mezőgazdasági vásár, ahol zöldség- és virágmagvakat, valamint növényvédő szereket kínáltak, lehetőséget adnak a helyi termelőknek és kézműveseknek, hogy bemutassák portékáikat. Az ilyen események nemcsak gazdasági, hanem közösségi szempontból is fontosak, hiszen erősítik a helyi identitást és a hagyományokat.
A megyei önkormányzat szerepe a helyi fejlődésben
Dr. Pálfi Dénes, a megyei önkormányzati közgyűlés elnöke nyilatkozata szerint a megyei önkormányzatnak és végrehajtó hivatalának mindenekelőtt összehangoló, ráhangoló, szervező és ajánlattevő szerepe van. A közgyűlés képviselőinek folyamatos rálátása van a megyei mozgásokra, a gazdaság, a közművelődés főbb irányaira. Ez kedvező hatással lehet a helyi (ön)kormányzásra. A megyei önkormányzat a pénzügyi alapjain keresztül segíti a városi, városkörnyéki, mindenek előtt művelődési, szociális, egészségügyi intézmények működését, nyilván az adott körzet lakosságának javára is. Példaként említhető a Pécsi Főiskolai Diákotthon létrehozásának támogatása, amelynek már több nagykanizsai és városkörnyéki lakója is van. A vagyongazdálkodási ügyekben, az önkormányzati társulásokkal, a közműfejlesztéssel kapcsolatos ügyekben, jogi téren is végeztek előkészítő, elemző munkát, többek között a Nagykanizsa környéki önkormányzatok részére is. Ez a támogatás és koordináció közvetve hozzájárulhat a helyi gazdaság élénküléséhez, és így a hagyományos termékek, mint például Dekány Beláné csipkebogyó lekvárjának népszerűsítéséhez is.
Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás Nagykanizsán
A Kanizsa újságban szereplő információk rávilágítanak a környezetvédelmi kihívásokra és megoldásokra is. Nagykanizsa jelenlegi áldatlan szemétlerakó helyzetéről, az új - még el nem döntött helyű - depóteleppel kapcsolatos tervekről Erdős Péter tájékoztatott. Elmondta, hogy a városban - a mérések szerint - évente egy lakosra vetítve 365 kg hulladék keletkezik, amelyet az új rendszerrel 30-40 százalékra lehetne csökkenteni. A Depónia Kft. létrehozásának célja a hulladék ártalmatlanítása. Fontos a törzstőke arány, amelyet az osztrák féllel való együttműködés során igyekeznek alacsonyan tartani, hogy elkerüljék a tőkekivásárlást, és kedvező kamatozású, hosszú lejáratú kölcsönöket szerezzenek a cég részére. A magyar hitelfelvételi lehetőségek olyan mértékben megnövelnék a beruházási, üzemeltetési szemétlerakási és begyűjtési költségeket, hogy azt kénytelenek lennének a lakosságra áthárítani, ha nem akarják, hogy a kft. veszteségesen működjön. Ez a helyzet rávilágít a fenntarthatóság fontosságára, amely a háztartásokban, így a lekvárkészítésben is megjelenik a hulladék minimalizálása és a természetes erőforrások tiszteletben tartása révén.
A Hidroterra Kft. környezetvédelmi tevékenysége
A Hidroterra Környezet-, Talaj- és Vízvédelmi Szolgáltató Kft. zalaszentmihályi cég is aktívan részt vesz a környezetvédelemben. Legnagyobb munkájuk a sármelléki volt szovjet laktanya teljes talajcseréje volt, valamint a sármelléki reptér talajának környezetvédelmi ártalmatlanítása. Fél évszázadon át működő telepről van szó, nem csoda a nagyfokú talajszennyezettség. A földet Nagyatádra szállítják, ahol élettanilag teljes semlegesítésen megy keresztül, s újra fölhasználhatóvá válik akár a mezőgazdaság számára is. Bázakerettyén, Lovásziban, Gellénházán is dolgozik a Hidroterra a MOL Rt. dunántúli bányászati üzeme részére. Az önkormányzatok részére utakat, járdákat, újabban pedig szeméttelepeket is épít a zalaszentmihályi társaság. A környezetvédelemre és a fenntartható gazdálkodásra való törekvés a csipkebogyó termesztésében és feldolgozásában is megnyilvánulhat, például a vegyszermentes gazdálkodás és a helyi alapanyagok felhasználása révén.
A dobozüzem és a csomagolás fontossága
A dobozgyártás, mint üzletág is megjelenik a Kanizsa újságban. Az Alkotmány Tsz-ben melléküzemágként hozták létre a dobozgyártó üzemet, felismerve a kartondobozok iránti igényt. A dobozok a mindennapok részei, a vásárolt áruk csomagolásaként szolgálnak, vagy épp csomagküldésre használjuk őket. A kanizsai üzem „erőssége” abban rejlik, hogy kis tételekben is vesznek fel megrendelést, már ötszáz darabos tételnél gazdaságosan tudnak dolgozni. Évente egymillió négyzetméter papírt dolgoznak fel, amelyet a péceli Papírgyártól vásárolnak. Elsősorban gyűjtődobozokat, de fedeles dobozokat (cipős dobozokat) is gyártanak.
A csomagolás szerepe a termék marketingjében
Bár a cikk nem említi közvetlenül Dekány Beláné csipkebogyó lekvárjának csomagolását, a dobozüzem létezése rámutat a csomagolás általános fontosságára. Egy jól megtervezett és minőségi csomagolás nemcsak védi a terméket, hanem hozzájárul annak esztétikai értékéhez és marketingjéhez is. Egy hagyományos, házi készítésű lekvár esetében a megfelelő csomagolás - legyen az egy egyszerű, de ízléses üveg, vagy egy különlegesen díszített doboz - még inkább kiemelheti a termék egyediségét és minőségét. A csomagolás segíthet abban, hogy a termék megkülönböztethető legyen a piacon, és felkeltse a vásárlók figyelmét.
Az építőipar és az ingatlanfejlesztés Nagykanizsán
Az építőipar és az ingatlanfejlesztés is kiemelt szerepet kap a Kanizsa újságban. A Király út 31. sz. alatti épületlánc, a 7-es és 8-as jelű épülettömb elkészült és beköltözhetővé vált. A földszinten kilenc üzlethelyiséget, négy-négy garázst és tárolót, az I. emeleten több helyiségből álló irodaegységet, a II-III. emeleteken és a tetőtérben pedig tizennyolc lakást alakítottak ki. A műszaki átadások a múlt év december 22-én, illetve január 18-án kerültek sorra. Az üzletek tulajdonosainak már novemberben átadták a kulcsokat a mielőbbi berendezéshez, majd a nyitáshoz. Ugyancsak átadták már a kulcsokat az első emeleti irodaegységekben a ZALAVOLÁN-nak és a Kereskedelmi és Vállalkozó Kamarának. Négy irodaegység még vásárlóra vár. A TANÉP helyi építésvezetője elmondta, hogy helyi részlegük jelenleg Nagykanizsán a Cserháti-szakközépiskola étterembővítésének III. ütemét végzi, emeletráépítéssel. Dolgoznak még a DKG Rt.-nél is, ahol egy üzemcsarnok átalakításánál-javításánál tevékenykednek; a GE Tungsram Rt. gyárában pedig a 21. sz. munkacsarnok bővítésénél teljesítenek megrendelést. Az építőipari fellendülés új otthonokat és üzlethelyiségeket teremt, amelyek hozzájárulnak a város fejlődéséhez és az életminőség javulásához. Ez a fejlődés közvetetten hatással lehet a helyi gazdaságra és a vásárlóerőre is, ami a helyi termelőkre, mint például Dekány Beláné, is pozitív hatással lehet.
tags: #dekany #belane #csipkebogyo #lekvar